Szakítani, összejönni, elárulni, visszamenni. Madaras: Pirkadat (lemezkritika)

A szintis-gitáros hálószobapop intimitása, a népdalok dallamkincse és erős, személyes történetek találkoznak a Madaras fülbemászó, finoman határfeszegető dalaiban. Ez a kritika először a Recorder magazin 116. számában jelent meg.

Talán van valami a levegőben, talán csak véletlen, hogy mostanában több olyan lemez is megjelent, amelynek előadója a maga képére alakítja a dalformát, a személyes mondanivaló érdekében finoman, de határozottan tágítva a kereteit. Hegedűs Józsi és Tingyela Dóri után a Bagossy Júlia énekes-szövegíró és Jurisits Marcell dobos-producer által alapított Madaras is ezt teszi.

A 2022-es debütálásról megmaradt az erősen népzenei ihletettségű dallamvilág és a szintis-gitáros hálószobapop intim világa, de itt tudatosabban, biztos kézzel emelnek be elemeket az indie rockból, elektronikából. A kíséret elsősorban Bagossy megbabonázó énekét öleli körbe. Ő történeteket mesél, egész konkrét részletekkel („Milyen jó volt, amikor még lányzenekarunk volt / Volt időnk csak beszélgetni hat órát a Vas utcába’”), aztán ezekből összeállnak nagyobb képek. Sokszor azt a benyomást kelti, mintha a mesélés lenne a fontos, és szinte mellékes, hogy ezt énekelve teszi – aztán ebből varázsütésre fülbemászó dalok kerekednek ki.

Előadó: Madaras

Cím: Pirkadat

Kiadó: szerzői kiadás

Megjelenés: 2024. június 1.

Műfaj: folk-hálószobapop

Kulcsdal: Milyen jó volt

8,5/10

Rónai András