Wxlfless második albuma ambiciózus anyag, ami nemcsak a (ma már gyakorlatilag standarnak számító) sokműfajúságban jelenik meg, hanem a rap/énekbeszéd/ének változatosságában is. Ez a kritika először a Recorder magazin 116. számában jelent meg.
Wxlfless második albuma igazán ambiciózus anyag. Mondjuk az önmagában már nem számít nagy szónak, hogy félórás hosszát meghazudtolóan sokszínű – noha egyértelműen a hiphop a kiindulópont. Van itt klasszikus trap (amivel Wxlfless indult); groovy, minimalista „alternatív hiphop”; indie singer-songwriteres dalok; soul; kemény rockriffek. Az viszont már komoly teljesítmény, hogy tényleg mindegyik területen sikerült erős, emlékezetes dalokat írni.
De még inkább impresszív, hogy Wxlfless nemcsak simán váltogatja a rapet és az éneket/énekbeszédet (ami egy kézenfekvő, gyakori megoldás), hanem bejárja a két végpont közötti skálát, ahogy éppen az adott dal megkívánja.
Így tudja összefogni a sokféleséget; ami elsőre eklektikának tűnt, arról figyelmesebb hallgatásra kiderült, hogy érzelmi hullámzás. A történet nem feltétlenül egyenes; érint személyes és társadalmi ügyeket, felvesz vagy kifordít jellegzetes hiphopos témákat; végül a Halálos élet vallomásáig jut el.
Előadó: Wxlfless
Cím: REBEL (Project: RebeL)
Kiadó: szerzői kiadás
Megjelenés: 2024.
Műfaj: hiphop
Kulcsdal: Tour de France
8/10
Rónai András