Budai pecóban egy dorozsmai parasztgyerek. gyuris: NATTY NATTY (lemezkritika)

Nem titkoljuk, hogy gyurist a legtehetségesebb újvonalas rappernek tartjuk - nem véletlenül kapott monumentális címlapinterjút 100. számunkban. Új lemeze zeneileg is kimagaslik a trapmezőnyből. Ez a kritika először a Recorder magazin 116. számában jelent meg.

Az újvonalas magyar rapperek között gyuris magasan a legjobb. Olyan jellegzetes a hangja és a dallamvezetése, hogy akármilyen featjét rögtön felismered; de ezekben van akkora játéktér, hogy én még nem untam meg. Egyéni az is, ahogy a szövegeit meglepő, olykor egészen szürreális vagy abszurd ötletekre építi – ezek egy részéről kiderül, hogy mélyebbek, mint elsőre tűntek, mások meg egyszerűen csak tök jól hangzanak.

A számos producerrel készült NATTY NATTY zeneileg is kimagaslik a trapmezőnyből; ha zongora van benne, az igazi romantikus; ha metál, az zúz; ha latin, azon is csavar egyet. A dalokat lazán összefogja az a téma, hogy oké, itt a siker, és akkor most mi van („hiába van végre pénzem, nem tudom, merre van a bolt”). gyuris rögtön az elején a halálra és a maga után hagyott nyomra gondol; hol elragadja a gőg (a big boy ben baromi vicces); ennek ellenpontja az aggodalom, hogy köti-e még valami a gyökerekhez, amivel megint csak szembeállítható a menekülés vágya.

Nyugvópont nincs, illetve a ​dorozsmai parasztgyerek az lehetne, de a zárás mégsem ez, hanem az, hogy: „Hogy a faszba jutok mindig vissza oda, ahonnan elindultam?”

Előadó: gyuris

Cím: NATTY NATTY

Kiadó: On The Low

Megjelenés: 2024. május 29.

Műfaj: hiphop

Kulcsdal: dorozsmai parasztgyerek

8,5/10

Rónai András