Gyere, megmutatom a rövid élet titkát! Ezt ne baszd el, ne légy kretén, rajta leszel egy disstrack zenén! Mi az a füledbe'? Fülhallgató. Intergalaktikus mókázás, bukdácsol és megérkezik, parafok 0. Az abszolút semmi örök visszatérésének önjelölt prófétája. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
FIÚK x'D - ez a PTSD KFT EP-jének címe. A fránya fiúkról, no meg a Pokémonról szólnak Eszter és Hana (prod. Dominimál) "parán tündéri sörözős dallamai", ami a PTSD feloldása, természetesen - valójában túlpörgetetten veretős, nyolcbitesen csipogós, néha dekonstruálós kanyarokat leíró zene ez. Az öt szám lemegy kb. kilenc perc alatt, de ebbe több órára elegendő gyilkos iróniát sikerült besűríteniük, főleg, de (talán) nem kizárólag a FIÚKkal szemben. (A borítót Hana készítette.) Instagram
Geddo a Grosskidz kollektíva tagja, főként a drill és a trap kifejező nevű leágazása, a rage a műfajai, de Wraff című új EP-jén még egy trapmetal szám is szerepel. Geddo orgánuma pompásan illik ezekhez, és izgalmas az is, ahogy közreműködőket választ maga mellé, mert mindegyik számban más-más módon alkotnak vele kontrasztot. Ótvar Pestissel például a régi sulira is visszakacsintó számot csináltak (NEM1, ebből vettem a cikk címét is), és érdekes az is, ahogy zárásként Somnumb kesergős autotune-os énekrapjével lép párbeszédbe. Mindössze öt rövid szám az EP, de pont eléggé tömény. Instagram, Facebook
Kalotás Csaba rendszeresen megjelenteti a filmzenéit (legutóbb 2022 végén); most a Valami madarakhoz jött ki hat szám, dallamos, többnyire elektronikus zenék, az utolsóban Nové Soma dúdolása is hallható. (A zenéről Kalotás a Filmhunak beszélt.) Ezzel egyszerre hosszú idő után először jött ki egy olyan kiadványa is, ami nem filmzene. Persze a Dimma I.-ről feltehetően akkor is az jutna eszünkbe, hogy "filmzeneszerű", ha nem ismernénk az alkotó hátterét. Ugyanakkor az erős hangulatfestő hatás és az aprólékosan kidolgozott hangdizájn mellett fontos jellemzője az EP-nek a keretektől való elszakadás is. Ez lehetővé teszi Kalotás számára, hogy türelmesen építkezzen, váratlanokat húzzon (pl. ahogy a Lynx kétharmadánál egyszer csak behozza a vonósokat), helyenként a disszonanciával, poliritmiával is kísérletezzen. Instagram
A Heavy Brains tavaly nyáron mutatkozott be Magyarradar rovatunkban, akkor azt mondták, hogy a zenekar végleges formáját az első album kiadása után érte el; most ezt már lemezen is hallhatjuk. A Tanult módszerek az önmeghatározásuk szerint "alternatív-synth-pop-rock"; a legtöbb szám simán beférne egy retrórádióba. Már a meghallgatás előtt feltűnhet, hogy az intró a Parafok 100 címet viseli, majd jön a Parafok 50, a vége előtt pedig a Parafok 0. Ez leírja az album szándékolt ívét: "a kezdeti problémákat, nehézségeket, “parákat” az album végén már elengedjük és nem akarunk velük foglalkozni. Megtanultuk azokat a módszereket, amik ahhoz szükségesek, hogy nyugodt fejjel térjünk nyugovóra." Facebook, Instagram
Giash sokáig a "játékos minimalizmus" jegyében írt olyan számokat, amik a stabil deep house groove + dallamtöredékek, úszkáló szintik, zörejek képlet jegyében működtek. Nagyszabású 2022-es albumán sokfelé továbblépett ettől az (egyébként sokáig működőképes) formulától, 2023 végén pedig rövid idő alatt egy egész halom kiadvánnyal bizonyította, hogy a legelszántabb Giash-rajongókat is meg tudja lepni. A novemberi konstrukti nagyjából jazz, vagyis hát. Többé-kevésbé stabil ritmusszekció fölött szinti, orgona, zongora játszik - hol jazzesen, hol egészen mókás összevisszaságban, de van Theo Parrisht megidéző szám csakúgy, mint gyagya hangszínen játszott kabarétréfa. Ezután jött két, hozzá képest rövidke kiadvány: a late train (take 2) kb. a fúziós jazz és a drum and bass találkozása; a kétszámos pause pedig akadozó, kattogó downtempóval indít, majd a második szám ezt az alapanyagot kopogó káoszba fordítja. A december közepén megjelent SH2-308 intergalaktikus "képzeletbeli konceptlemez", amin több mint másfél órában minden van: az ismerősebb játékos minimalizmusból elég sok, tétovázó ambient dub, zajokkal széttrollkodott downtempo, lefojtott mókázás, drum and bass, amiből valahogy kimaradt a hangok fele. Végül az eddigi utolsó Giash-kiadvány, a Rendder szintén használja a régi receptet, de a számot végigkísérő bluesos gitározás, illetve mélységes mélyre lepitchelt dörmögő hang, no meg a váratlan váltások mégis kiismerhetetlenné teszik a 14 perces számot.
A Pécsi Tudományegyetem Elektronikus zene és médiaművészet képzése aka EzmBA 2020-ban ünnepelte a tizedik születésnapját. Akkor egy nagyszabású válogatás mutatta meg, hogy a kísérleti elektronikai színtéren milyen meghatározó lett ez a képzés. Most az 111records hozott ki egy válogatást a jelenlegi hallgatók munkáiból. Nem meglepő módon sokféle ez a 14 szám, de azért kapcsolódásokat is felfedezhetünk. A kiindulópontok az elektronikus zene ritmikus, olykor akár dallamos műfajai, de aztán kő kövön nem marad: mindegyik szám az alapelemekig szétszedi ezeket, majd a maga módján rakja össze újra. EzmBA honlap, Facebook, Instagram
A DVX NVX Kulcsár Géza, Boros Tamás (Kidwar) és Mikolai Martin (S Olbricht) triója, de nem elektronikus zene, ahogy azt sejteni lehetne ez alapján; inkább a rituális felhangú avantgárd metal, a dark ambient és a noise keveréke. Puszta című, december 24-én megjelentetett lemezük négy hosszú számban taglózza le a hallgatót. A kísérőszöveg szerint itt már az apokalipszisen is túlvagyunk: "a DVX NVX mindaz, ami az apokalipszisből megmaradt. A zene lesz a minden, a zene lesz a semmi, rituálé lesz, maga a jelentésnélküliség lesz. A DVX NVX az abszolút semmi örök visszatérésének önjelölt prófétája" - és hasonlók. Van azért egy Happy című szám, ami megtévesztésből úgy indul, mintha dallamos lenne. Aki ezek után érdeklődik a lemez iránt, az nem fog benne csalódni. S Olbricht Instagram, Facebook, Kidwar Facebook
Rónai András
