„Kegyetlen keményen tudta énekelni” – Hanák Gábor Cseh Tamásról, Víg Mihályról és az új tripla lemezükről

Eddig kiadatlan, korai Cseh Tamás-felvételekkel, a Levél nővéremnek árnyékában elsikkadt Uránbányászok dalaival, és Víg Mihály elemi erejű feldolgozásaival, gyönyörű zongoravariációival jelent meg novemberben a Cseh-Víg album tripla vinylen, amit december 9-én egy koncerten is bemutatnak a lemez megvalósításában is fontos szerepet játszó Magyar Zene Házában. Az albumot szerkesztő és kiadó Hanák Gáborral, a Cseh Tamás Archívum nyugalmazott alapítóigazgatójával beszélgettünk, aki reméli, hogy ezzel a lemezzel „talán elindul valami azon a téren is, hogy ne utánozzák Cseh Tamást, hanem azzal az őrületes energiával játsszák a dalokat, ami Víg Mihályban is megvan.”

Az első lemezen hallható Cseh–Bereményi-dalokat a Még kér a nép egyik forgatási szünetében vettétek fel a Magyar Rádióban. Spontán ötlet volt, hogy a filmben elhangzó dalokon felül többet is rögzítsetek?

’71 szeptemberében kezdte forgatni Jancsó Miklós a Még kér a népet, és ott, egy Robur teherautó fülkéjében íratta meg a később Filmdalként ismertté vált számot Tamásékkal. Ennek persze a helyszínen énekelt változata használhatatlan volt, hiszen behallatszódott, ahogy Jancsó instruál, ezért az egyik forgatási szünetben Jancsó első számú asszisztensével, Grunwalsky Ferenccel elmentünk a Rádióba, hogy felvegyük a dalokat.

Ekkor még nagyon friss, nagyjából egyéves volt Cseh Tamás és Bereményi Géza együttműködése, de már körülbelül száz daluk megszületett. Mi akkor Alattvalók, királyok címmel egy televíziós sorozatot is csináltunk Grunwalskyval az 1972-es Dózsa-évre, és ez volt az indok, hogy több dalt is felvegyünk, ugyanis hat részből ötben elhangzott egy Cseh Tamás-dal, ami passzolt az adott témához, a Lovagkortól a Pridemig.

Fontos volt, hogy Tamás jókedvéből énekelt ezen az éjszakán, néha nem is a kéziratnak megfelelő szövegeket. Végül 13 dalt vettünk fel a Rádió padlószőnyeg-ragasztó szagú, új, 22-es stúdiójában, ezekből válogattam az első lemezre. A Rádió az eredeti mesterszalagot kidobta, Jancsó pedig szétvagdosta a Filmdal felvételeit, mert azt használta a filmhez, így az maradt meg ebből az éjszakából, amit a hangmérnök a magammal vitt orsós szalagra átjátszott. Ezért kezdődik úgy a lemez is, hogy azt mondja, „indulj el”.

Az is különlegessége ennek a felvételnek, hogy a stúdióban ott volt Sebő Ferenc, Halmos Béla és Koltay Gergely triója is, akik filmzenéket vettek fel Grunwalskyval, és ők is játszották, kísérték időnként a dalt a háttérben, de mikrofonja csak a Tamásnak volt, ami egy nagyon érdekes együttállást eredményezett.

Hanák Gábor. Fotó: Frank Olivér.

Nyers, karcos felvételek ezek: az volt a benyomásom, hogy kábé ilyen lehetett, amikor Cseh Tamás a hetvenes évek elején egy lakásban előadta a dalait egy szál gitáron.

Ez is volt a cél. Bevallom, a Hungarotonnál megjelent lemezei zömével nem nagyon rokonszenveztem, mert azokon sokszor esztrádot csináltak Tamásék dalaiból.

UTÓIRAT – ITT TEKINTETTÜK ÁT CSEH TAMÁS DISZKOGRÁFIÁJÁT

Milyen benyomást tett rád előadóként Cseh Tamás a Rádióban?

Ez a ’71-es felvétel egy természetes kulturális közegnek volt a terméke. Cseh Tamásnak ekkor már híre ment egy szűk értelmiségi közegben. A két Bacsó-filmből, a Szerelmes biciklistákból és a Nyár a hegyen-ből kifolyólag volt egy olyan referenciája, hogy tudtuk, ebben a fiúban több van. Orsós magnószalagokon terjedtek a dalaik, amiket szó szerint rongyosra hallgattunk akkoriban.

Bereményivel ekkor köztes fiúknak számítottak: nem voltak se szamizdatosok, se udvari zenészek, hanem valahol a kívülállás határán alkottak. Szentjóbyék kitalálták, hogy mi nem publikálunk ezeknek, és ők ehhez egy ideig, ’72-73-ig kvázi csatlakoztak. Kivéve, amikor nem: Bereményinek megjelent A svéd király című novelláskötete, Cseh Tamás pedig előbb a Még kér a népben, aztán a Szerelmem, Elektrában szerepelt, és négy gyönyörű dalt énekelt Mészáros Márta Szeptember végén című televíziós-filmgyári koprodukciójában. De a legnagyobb tett Elek Judité volt, aki 1974-ben két koncertjét is rögzítette a Műegyetemen Cseh Tamásnek (az őt kísérő Ad Libitum együttessel), akinek akkor még se lemeze, se rádiófelvétele nem volt. 1973-ban aztán megszületett A DAL nélkül című előadásuk a Huszonötödik Színházban, aztán Elek Judit felvételét ’75-ben leadta a televízió, és ’75-76-ban megcsinálták a Levél nővéremnek előadást.

A lemezen hallható dalok viszont még ennek a korai korszak lenyomatai. Tamásban volt egy nagyon erős tudása annak, hogy valami különösnek van a birtokában, aminek nem biztos, hogy lesz kibontakozása. De ő mindig készült rá, és minden egyes alkalommal meghalt a színpadon, annyira beleélte magát a dalokba. Enélkül nem is működött volna a dolog, és ez érződik a felvételeken is.

Hanák Gábor. Fotó: Frank Olivér.

A második lemez A oldalán az Uránbányászok című 1976-os pécsi színházi előadás dalai hallhatók. Milyen jelentősége van ennek a mára elfeledett darabnak a Cseh–Bereményi-életműben?

1976 kulcsév volt a számukra. ’75-76 telén járt össze Márta István, Másik János, Cseh Tamás és Novák János az utóbbi lakásán, ahol Tamásban megfogalmazódott, hogy szívesen játszana Másik Jánossal. Érdekes, hogy Berek Kati és Gyurkó László már 1971-ben hívta Tamást a Huszonötödik Színházba, mert Gyurkó hallotta a balatonalmádi Auróra szállóban, ahogy a Még kér a nép forgatási szünetében énekelt a Jancsónak. De akkor még nemet mondtak, mert komolyan vették, hogy nem publikálnak. ’75-76-ra viszont annyira beérett a dolog, hogy Tamás elfogadta a felkérést, és elkezdtek dolgozni a Levél nővéremnek anyagán.

Ugyanezen a télen Nógrádi Róbert, a Pécsi Színház igazgatója odaadta Paál Istvánnak az Uránbányászok című dokumentumregényt, amit rádiós interjúkból írt László Lajos, hogy ebből kellene valamit csinálni, mert jó a gyúanyaga. Paál Isti és Cseh Tamás nagyon jóban voltak még Szolnokról, ahol Tamás az Übü királyhoz is írt dalokat. Kétszer egy hetet lent is töltöttek Bereményivel Pécsett február-márciusban, hogy jól beleillesszék a dalokat az előadásba, amiket a színházban egyébként egy Timkó Tamás nevű színész énekelt. Aztán márciusban bemutatták a Levél nővéremnek-et, és annak a sikere lemosta a színről az Uránbányászokat.

Tamás később nem is vette elő ezeket a dalokat a Munkásszállás és a Bányalég kivételével, pedig ez egy nagyon kedves munka volt a számára. Hálistennek fennmaradt egy jó minőségű szalag, mert Cseh Tamás kényszerből, de remek öndokumentátor volt, és az Uránbányászok dalait is felénekelte magának. És mivel nem használták, nem nyúlt meg a szalag, így a 2010-es évek elején bedigitalizáltuk.

Hogyan lett aztán ebből Cseh-Víg album? Miért nem önmagukban adtad ki a régi felvételeket?

Víg Mihályt távolról ismertem, és tudtam róla, hogy gyerekkora óta szereti és játssza is a Cseh–Bereményi-dalokat. Nem utánozza Cseh Tamást, hanem megcsinálja a saját variációit. Amikor évekkel ezelőtt lehetőségem nyílt felvenni 200 dalt Cseh Tamás emlékére, akkor az Ad Libitum együttes, Másik János és Novák János mellett Víg Mihályt hívtam el. Ötven dalt kértem tőle is, de végül hetvenet csinált meg, hol zongorával, hol gitárral, nagyon jó minőségben.

Amikor azon gondolkodtam, hogyan lehetne Cseh Tamást úgy élővé tenni, hogy szerepeljen mellette olyasvalaki is, akit a mai kulturális közeg hiteles előadónak fogad el, akkor egyértelművé vált, hogy Víg Mihállyal kell közös lemezt készíteni. Ehhez végül Bereményi Géza adta meg a legitimációt, amikor azt nyilatkozta, hogy a különféle megemlékezések közül Víg Mihályét tartja autentikusnak, mert ő manír nélkül énekli ezeket a dalokat.

Itt mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a folyamat végső elindítója a Magyar Zene Háza kreatív igazgatója, Horn Márton volt, aki egyszer azt mondta nekem, hogy csinálni kellene egy Cseh Tamás-emlékkoncertet Víg Mihállyal. Én ezt végül lemondtam, mert nem vagyok koncertszervező, amitől viszont Víg Misi nagyon szomorú lett. Innen jött az ötlet, hogy jó, akkor csináljunk egy albumot. Először egy lemezre gondoltunk, aztán kettő, majd három lett belőle.

És ez még így is csak a töredéke annak, amit felvettetek Víg Mihállyal és másokkal. Jól sejtem, hogy ez egy lemezsorozat első darabja lesz?

Nem. Én nem vagyok és nem is leszek lemezkiadó. De miután abban a kivételes helyzetben voltam, hogy a halála előtti utolsó napokig beszélhettem Tamással, kaptam tőle egy olyan szemvillanást, hogy gondoskodjak arról, amit ő hátrahagy. Én kudarcosnak ítélem a Cseh Tamás Archívum létrehozására tett kísérletemet, és úgy gondoltam, hogy így 80 felé, tisztán saját pénzből csinálhatok egy olyan lemezt, amelyikkel ezt a fajta adósságomat törleszthetem. Ti. azt, hogy nem tudtam elérni, amire ő titokban vágyott, hogy egy jelentős embere legyen a Kárpát-medencei magyarságnak. Természetesen az lett, de ahhoz képest, ami őbenne munkált, ez még megoldásra váró feladat, amihez ezzel az albummal szerettem volna hozzárakni a magam kis részét.

Azt remélem, hogy ezzel a lemezzel talán elindul valami azon a téren is, hogy ne utánozzák Cseh Tamást, hanem azzal az őrületes energiával játsszák a dalokat, ami Víg Mihályban is megvan. Szeretnék mintát adni, és jelezni, hogy ez is lehet egy irány, de semmi különösebb szomorúságot nem fogok érezni, ha ezt rajtam kívül más nem gondolja így.

Sok Cseh Tamás-emlékműsor volt és van, de a többségük giccsbe fullad, pátoszos.

Abszolút, pedig ez rettentő távol állt Tamástól. Hogy csak egy példát mondjak: amikor a Hadtörténeti Múzeumban vették fel a Katonadalokat, amit igazából Cseh Tamás szerkesztett, nem engedte, hogy az érzelmesebb dolgok túlmenjenek a meghatódás és a giccs közti borotvaélen. Amikor úgy érezte, hogy a fölsorakozott énekesek, együttesek átlendülnének rajta, akkor beállt közéjük és ő vitte a társaságot.

Munkásságuk egyik legszebb darabja a korábban született Széna tér: abban benne van az egész magyar történelem, és azt Tamás olyan kegyetlen keményen tudta énekelni, hogy az embernek ennek ellenére könnybe lábadt a szeme.

Egyelőre vinylen jött ki a lemez. Megjelenik azért digitálisan is?

Belátható időn belül nem. Tudom, hogy ez nem egy jó üzleti mentalitás, de ragaszkodom hozzá, hogy először bakeliten terjedjen a lemez, mert Tamás is szerette kézbe venni az albumokat. Van egy másik szempont is: a régi Cseh Tamás-felvételek olyan minőségűek, hogy azok egy csilingelő tisztaságú digitális kiadáson leválnának a digitálisan rögzített Víg Mihály-felvételekről. Erre a kiadásra Bánházi Gábor nagyon finoman, a felvételeken nem változtatva kissé eggyé maszterelte őket, hogy Cseh Tamás szalagsustorja és Víg Mihály szinte laboratóriumi tisztaságú felvétele azért picit közelítsen egymáshoz.

És ha elfogynak a lemezek?

Akkor hagyom magam meggyőzni. Gyönyörű összeállítások vannak a fejemben Víg Misi zongoravariációiból, amelyek a maguk természetességében jutnak el a Cseh Tamás-dallamoktól egészen Kodályig, de én tényleg nem vagyok lemezkiadó. Ha jelentkezne valaki, aki ismeri ezt a kulturális közeget, szereti Cseh Tamást, és a zenei, technikai és informatikusi érzéke is megvan hozzá, hogy méltó kiadás szülessen, akkor szívesen venném, ha átvállalná ezt a feladatot. De ha nem lesz ilyen, az se baj. Én örülök annak is, hogy ezzel a lemezzel egy elhunyt zseniális ember zenéi újra, frissen elérhetővé váltak.

ÍGY JOBBAN KIDERÜL, MENNYIRE ORGANIKUS ÉS SZÉP ZENÉK EZEK – VÍG MIHÁLY CSEH TAMÁSRÓL

Víg Mihály Cseh Tamás-koncertje
Helyszín: Magyar Zene Háza
Időpont: 2023. december 9. 19.30-21.30
Belépő: 4200 Ft
Jegyvásárlás. Facebook-esemény. További infó.
A koncert előtt Víg Mihállyal Hanák Gábor beszélget.

A Cseh-Víg album első körben 500 példányban jelent meg, kapható lesz a Zene Házában is a koncerten, online pedig a Lemezkuckó oldalán lehet rendelni belőle.

interjú: Soós Tamás
fotük: Frank Olivér