62 éves korában elhunyt az egyik legismertebb magyar dj, a magyar elektronikus zene legendás alakja, a Tilos az Á és a Tilos Rádió egyik alapítója. Palotai a halála napján kapta meg a fővárostól életművéért a Pro Cultura Urbis-díjat. Tegnap a Városháza udvarán zenélt volna Budapest 150. születésnapján, de a fellépését betegség miatt lemondta.
A magyar dj-kultúra doyenjéről megemlékeztek barátai, kollégái, tisztelői is. „A legnagyobb tanár voltál, köszönök minden percet, amikor beszélgethettem veled zenéről és a világról. Most megáll a zene és csak a csend marad…” – írta Náksi. Pándi Balázs így emlékezett: „Felkapcsolták a takarítófényeket, a főváros főhőse arcát absztraháló cigifüstben, utoljára áthúzza a termen lemezestáskáját, kerekeivel a törött poharak szilánkjait ritmikusan ropogtatva. Jó utat Zsolti, hiányozni fogsz.” Gábor Andor pedig úgy hivatkozott rá, mint „akinek jelentősége a magyar zenei kultúrában legalább akkora, mint az évtizedek alatt megtáncoltatott emberek száma.”
CSAK A DOB MEG A BASSZUS ZAKATOL A FÜLEKBEN – ILYEN VOLT A PARTIKULTÚRA 1999-BEN
Palotai Zsolt a rendszerváltás környékén kezdett DJ-zni, ő volt a műfaj egyik hazai pionírja, aki nagy szerepet játszott például a drum and bass, a breakbeat és más zenék itthoni elterjedésében is. Partijai, rádióműsorai etalonnak számítottak, ízlésformáló szerepe óriási volt, sok dj tőle tanulta el a szakma trükkjeit. 1989-től 91-ig a Tilos az Á klub művészeti vezetője volt, 1991-től pedig a Tilos Rádió zenei főszerkesztője. A kazettán kapható Tilos Promo és a '96-os Open Mind után 2000-ben Abrak-a-dubra címmel jelent meg nemzetközi viszonylatban is sikeres mixlemeze, de ő válogatta a zenéket Nemes Gyula Egyetleneim című filmjéhez is a budapesti progresszív, underground elektronikus színtér legjobbjaiból.
Palotait épp tegnap tüntették ki Pro Cultura Urbis-díjjal. „DJ Palotai harminc éve meghatározó szereplője a Tilos Rádió műsorainak, az ország legnagyobb zenei kitekintésű magyar DJ-je. Palotai Zsolt a kitüntetést Budapest zenei életében végzett több évtizedes munkássága, a magyar underground kultúrára gyakorolt megkerülhetetlen hatásának elismeréseként kapja” – írták az indoklásban.
Utolsó interjúját a héten adta az rtl.hu-nak, ebben is beszélt arról, hogy az elmúlt években egyre kevesebb fellépése volt, és egy ideje már belső emigrációba vonult. „Nekem kilenc éve – amikor elment a lányunk Kanadába – elég nehéz dolgom van. Abban az évben még volt Rewind a Corvintetőn, és egy év alatt a közönség lement 600-ról 300-ra. Egyszerűen kivándorolt külföldre a közönségünk fele. Aztán a Corvintető is megszűnt, és megszűnt a Rewind is. Onnantól, hogy egyedül maradtam (se Zeek Peti, se Cadik Palkó), és nincs saját bulim, baromi nehéz, mert a bulik nagy része úgy szerveződik, hogy én elhívlak téged, és te elhívsz engem. Aztán már alig marad hely játszani, ahol meg lehetne, ott egyszerűen esélyem sincs” – mondta.
Meg kell tapasztald azt is, hogy lent vagy, mert így van mélysége a karriernek – fűzte hozzá, és egy idei nyári bulit is említett, ami neki „olyan volt, mint amikor Cavendish visszajött, és négy szakaszt megnyert a Touron.” „Júliusban, amikor megnyitották a rakpartot, és először játszottam ott, az brutális volt. Olyan volt, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ráadásul másnap volt a Depeche Mode-koncert, és mint később elmesélték, ők ott laktak fönt a szállóban, és lejöttek. Pont akkor érkeztek, amikor három Depeche Mode-számot játszottam le, az emberek pedig teljesen megőrültek. Mindenféle zene volt, de mégis olyan hangulat lett, ami nagyon ritka. Teljesen felszabadult mindenki, unikális buli volt. Ebben az évben nekem az volt a legjobb bulim, elementáris volt. Hat órát kellett volna játszanom, de tízkor az mondták, hogy „na, lécci, éjfél”. [...] Nem volt nagyon meghirdetve, de amerre elláttál, emberek voltak. Mondták utána, hogy másnap jöttek le az emberek a rakpartra, és kérdezték, hogy „itt játszott tegnap a Palotai?”. És ennek a bulinak a hatására a következő pár napon is sokan voltak ott.”
„AZ IDŐTLEN ZENÉKET MEGVESZEM LEMEZEN” – LEMEZBOLTOZÁS PALOTAIVAL ÉS DJ RENNEL 2013-BÓL
Az underground partikultúra rangidős dj-je, a már a nyolcvanas évek vége óta – eleinte még kazettán – buliztató Palotai pszichedelikus és progresszív rocklemezek gyűjtésével alapozott. „Amikor elkezdtem lemezt gyűjteni, akkor még nem tudtam, hogy ez lesz belőle, apám sokat járt külföldre a hetvenes-nyolcvanas években, aztán amikor 1981-82-ben Pestre kerültem, akkor a barátaimmal is kiszedtük a Rózsavölgyiből a legjobb lemezeket.” Ren egy Mayday-en találkozott a drum’n’bass-szel, illetve egy 1994-ben Londonból hazaküldött jungle-kazettán szerette meg a műfajt, amit elsősorban játszik. „1996-tól követtem tudatosan a drum’n’bass-t és 2001-ben Statikkal csináltunk egy bulit kölcsönlemezjátszón, úgy, hogy előtte raktam fel tűt először lemezre és raktam össze egy mixet, de kapásból működött. Elkezdtem lemezeket venni, holott előtte egyáltalán nem volt szándékomban, hogy dj legyek.” (Olvasd el a teljes cikket!)
Palotai legendás, több mint 20 évig futó Rewind-bulijait a magyar drum 'n' bass első 20 évének 20 meghatározó momentuma közé is beválogattuk, erről itt olvashatsz. Ez pedig a Palotairól és az őt körülvevő szubkultúráról szóló Extázis tíztől-hétig című dokumentumfilm 2002-ből, Czabán György és Győri Csilla rendezésében. Hadd idézzük a leírását:
„Kossuth-díjat Palotai Zsoltnak!” – követelte a közönség 1997-ben, a Szigeten a Tilos Rádió sátra előtt. Palotai Zsolt a Tilos az Á-ban kezdte lemezlovas-pályafutását, és a 90-es évek végére a dj-k pápája lett. Az olimpiai bajnok futballbíró fia a Tilos Rádión és a partikon sok-sok fiatal dj-nek ad ösztönzést. Fellépése gyakran egészen új fordulatot ad egy-egy rendezvénynek. Ha a stílusáról kérdezed, azt mondja free style. 2003 januárjától megint lehet élőben hallgatni a Tilos Rádióban. Róla, és az őt körülvevő szubkultúráról szól a film.”
