„Az MI csak időlegesen MI, egy idő után össze fog érni az emberi intelligenciával” – Márton András-interjú

„Ma még egyértelműen szétválik az emberi és a mesterséges intelligencia, és ettől az utóbbinak van egy idegenszerű hatása, de nagy távlatokban én kicsi különbséget látok a kettő között” – mondja Márton András, aki szerint a jövőben az MI is képes lesz művészileg értékelhető számokat írni, és ha az emberek majd szívesen hallgatják azokat, akkor a zenészeknek ki kell találniuk valami mást vagy jobbat – ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne fontos a zenészeknek már most védeniük a szerzői jogi és egyéb érdekeiket. Az idei Music Hungary Konferencia kurátorával beszélgettünk.

A KFT dobosaként ismert Márton Andrást mindig is foglalkoztatta, hogyan lehet bevonni az új technológiákat az alkotásba. Már az 1984-es Bál az Operában című KFT-lemezre is elhelyezett egy számítógépes programot, '96-ban pedig a Sportarénából élőben közvetítették a KFT koncertjét a neten úgy, hogy Hazel O’Connor Dublinból, Wahorn András pedig Los Angelesből csatlakozott be az előadásba. Az új technológiák iránti folyamatos érdeklődésének köszönhetően kézenfekvő volt, hogy a Music Hungary őt kérje fel az idei konferencia kurátorának. „Tavaly keresett meg a Music Hungary, és mivel akkor már olvasgattam a zenében is terjedő mesterségesintelligencia-alkalmazásokról, jött az ötlet, hogy a mesterséges és a természetes intelligencia legyen a téma. Aztán év elején megjelent a Microsoft a ChatGPT-vel, amitől az egész világ elkezdett az MI-vel foglalkozni, úgyhogy a mi témánk is különösen aktuális lett” – mondja Márton András, akivel a november 7. és 9. között Veszprémben zajló Music Hungary Konferencia kapcsán beszélgettünk, amelynek kiemelt témája a mesterséges és a természetes intelligencia a zeneiparban.

KIBOMLIK A MI ÉS TI: ITT A MUSIC HUNGARY KONFERENCIA SZINTE TELJES PROGRAMJA

Te miben látod jelenleg a mesterséges intelligencia lehetőségeit, veszélyeit?

Hat-hét éve volt egy írásötletem, ami arról szólt, hogy a számítástechnika majd valamikor a jövőben eljut oda, hogy az emberiség minden tudását képes lesz belesűríteni egyetlen kis pontba. Ha megállná a helyét az elmélet, miszerint az univerzum pedig visszasűrűsödik egy pontba, akkor abba az emberiség beletehetné a tudását, és egy következő ősrobbanással létrejöhetne egy új univerzum. Én azt gondoltam, hogy ezek vagyunk mi most, hiszen az ősrobbanásba bele voltak kódolva a mai élet kialakulásához szükséges információk is. Az ötletemet aztán elmeséltem egy asztrofizikus barátomnak, aki meglepett azzal, hogy sajnos tudatlan vagyok, és átküldte Asimov Az utolsó kérdés c. novelláját, amiben gyakorlatilag ugyanezt a történetet írja le egy számítógép fejlődési fázisain keresztül.

Ez nagyjából elárulja azt is, hogy mit gondolok a mesterséges intelligenciával jövőjéről. Az emberiség mindig megvalósította, ami az eszébe jutott, aztán különböző erő- és érdekviszonyok határozták meg, hogy mit kezdtek az adott technológiával. Millió példát lehetne hozni, hogyan használták ezeket jó vagy rossz célokra – nyilván az MI-vel is ez lesz, az emberiség pedig él, ameddig él. Az MI és a gépi tanulás által nyújtotta új lehetőségeket már most használják az orvostudományban, a csillagászatban, és még rengeteg más területen. Zenei téren sem újkeletű kutatási terület az MI, de eddig én olyan programokat és alkalmazásokkal találkoztam, amelyek nem okoztak revelációt. Egyelőre az utómunkában láttam csak nagyon jól használható, MI-alapú zenei programokat – most a Beatles utolsóként aposztrofált dalánál is használtak ilyet az Abbey Road stúdióban, kiegészítve más eljárásokkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nem túl távoli jövőben nem lesznek már olyan szinten ezek a programok, hogy professzionális célokra is használja őket az ember.

Amikor az MI-vel generált, híres énekeseket utánzó deepfake-dalok elárasztották a netet, az egyik legaktuálisabb kérdés az lett a zeneiparban, hogy jogilag hogyan és milyen alapelvek mentén kellene szabályozni az MI-t.

Én realista és várakozó állásponton vagyok, mert ez valóban komoly probléma, és nagy kihívás, hogy a zenészeknek ne gépi alkotásokkal kelljen versenyezniük a szerzői jogdíjakért. Fontos, hogy védjük az érdekeinket, és a Music Hungary konferencia egyik előadásának az is lesz a témája, hogyan lehet érvényesíteni a szerzői jogot törvényi és jogszabályozói szinten, Magyarországon és az EU-ban egyaránt. Vélhetően itt is megszületnek majd azok a technológiák és előírások, amelyek megkülönböztetik és megjelölik a gépi algoritmussal előállított műveket, és ügyelnek rá, hogy ne vigyék el a bevételeket az emberi alkotók elől, például a streamingszolgáltatóknál és aggregátorcégeknél elterjedt zenei vízjelek kiterjesztésével.

Ugyanakkor ez egy harc, és hol van előírva, hogy az emberi alkotó fog győzni? Ha egyszer majd jó dalokat írnak algoritmusok emberi kezdeményezésre, akkor miért ne hallgassák az emberek? Lehet, hogy egy idő után elég lesz azt mondani az MI-nek, hogy írjon egy táncos, ritmusos dalt, ami kifejezetten a KFT zenekar vájtfülű közönségének szól, nagyon korszerű hangzású, de azért legyen benne valami a korai KFT szövegvilágából is. Ja, és gyártson hozzá egy videoklipet, ami Budapesten játszódik, és legyen az a címe, hogy Budapesti Anzix 2. Ha a program ezt 3 perc alatt elkészíti, és a szám népszerű lesz, akkor a KFT zenekarnak majd ki kell találnia valami mást, amit jobban tud csinálni.

AZ AI MÉG NEM ÍR JÓ ZENÉT, DE MÁR ELVISELHETŐEN ÉNEKEL

Te el tudod képzelni, hogy az MI idővel művészileg értékes zenét alkosson? Egyelőre „csak” egy hasznos segédeszköz a zeneiparban.

Persze. Én is írattam az Aiwa programmal számot, illetve két saját dalomat átdolgoztattam más stílusban. Azt mondtam neki, az egyiket énekelje Ed Sheeran, a másikat Freddie Mercury. Nagyon vacak lett. François Pachet írta az első popzenei művet MI segítségével, amiben felismered, hogy igen, emlékeztet kicsit a Beatlesre, meg egy kicsit más zenekarokra, de az egész mégsem érint meg. Az eddigi MI-dalokon hallani, hogy van bennük valami, egy jó dallammenet, hangszerelés, dalszerkezet, de aztán megbicsaklik. Közhely, hogy az emóció és a kreativitás egyelőre még hiányzik az egyelőre elérhető produktumukból, de ez annak függvénye, hogy milyen alapanyagokat adnak oda „neki”, hogy tanuljon, és hová fejlesztik a tanulási algoritmusokat. Idővel ezek gyönyörűen működni fognak. Az első robotok még csak kalapáltak, most pedig már tizedmilliméteres pontossággal végeznek sebészeti beavatkozásokat az emberi szervezet belsejében.

Van, aki szerint a mesterséges intelligencia soha nem lesz képes emberi kreativitásra.

Én másképp látom. Visszakanyarodnék a novellaötletemhez: az MI csak időlegesen MI, egy idő után össze fog érni az emberi intelligenciával. Ahogy fejlődik, egyre több mindenre lesz képes, és egyre inkább közelít majd az emberi intelligenciához, és elér arra a pontra, amikor az ember érzelmi és szellemi intelligenciája sokkal lassabban fog fejlődni, mint az MI-é, és az utoléri, vagy szerencsétlen esetben még meg is haladja azt.

És az érzelmek kifejezése?

Hajlamosak vagyunk kijelenteni, hogy amit emberi érzelemnek nevezünk, arra egy gép nem képes. De mi a gép? Az, amit mi megalkotunk és gépnek nevezünk. Mi van, ha a gép már szerves vegyületekből épül fel, és olyan képességekkel ruházzuk fel, mint amilyenek nekünk is vannak? Már most sokkal több tudást bele lehet táplálni egy chipbe, mint egy emberbe. A technológia idővel csak egyre kifinomultabb lesz, és az MI képes lesz érzelmeket produkálni, ami persze lehet, hogy csak annak tűnik, de ki fogja tudni megmondani, hogy az nem valós érzelem? És amikor megsimogatja majd a férj MI a feleség MI-t, a Mimit, az meg elérzékenyül, és kicsorognak a könnyek a szeméből, akkor miről beszélünk? Már most vannak arra kísérletek, hogyan lehet parányi lényeket programozni. Ez egyszerűen definíció kérdése. Ma még egyértelműen szétválik az emberi és a mesterséges intelligencia, és ettől az utóbbinak van egy idegenszerű hatása, de nagy távlatokban én kicsi különbséget látok a kettő között. Sajnálom. És elnézést kérek mindenitől, aki most rémületében felbont egy vodkát. (nevet)

Az MI jó segédeszköz lehet a dalszerzésben is: ötleteket adhat, opciókat kínálhat fel, ha elakadtál zene- vagy szövegírás közben, hogy hogyan folytass vagy fejezz be egy dalt.

Inspirációt éppenséggel adhat. Én ezen a téren is azt tapasztaltam, hogy egyelőre korlátozott a programok alkalmazhatósága, de azt például el tudom képzelni, hogy ha valaki demócélra készít egy angol nyelvű felvételt, ahol nincs akkora súlya a dalszövegnek, mert nem kerül nagy nyilvánosság elé, ott használhatja az MI-t, ami az instrukciók alapján ír neki egy szöveget. Szerintem itt is kulcskérdés, hogy mennyire felhasználóbarát az adott program, vagyis mennyire körülményes betáplálni, amit szeretnél. Mert ha ki kell ismerni egy programot, és állandóan állítgatni, az megöli a kreatív folyamatot. Most folyik a KFT új számainak utómunkája, és a hangmérnökünk azt mondta, hogy még nem rak helyre mindent, a kis pontatlanságokat meghagyja, mert ha azokkal kellene most foglalkoznia, az agyoncsapná a kreativitását. Én is ezt tapasztaltam. Ha az eszköz olyan, mint egy kezes bárány, az át tud lendíteni a nehézségeken.

Kérdés az is, milyen zenét csinálsz: egy hagyományos felállású heavy metal zenekarban kevésbé tudom elképzelni, hogy az MI adjon ötleteket, de Brian Eno, vagy David Bowie, aki a maga idejében elérhető eszközöket használta – például a számítógéppel rendezgetett dalszövegfoszlányokat –, ezt is biztos ki tudná használni.

A Music Hungary Konferencia sajtóreggelijén (a jobb szélen) Márton András. Fotó: Oláh Adél.

Az MI egyik nagy előnye, hogy tovább demokratizálhatja a zenekészítést. Például azoknak is jó minőségű maszteringet kínál, akiknek nincs pénzük megfizetni egy drágább szakembert. Ugyanakkor felmerült, hogy az MI segítségével bárki tud majd zenét írni, az is, aki nem feltétlenül ért hozzá, vagy nem mélyedt el a zeneszerzői programok használatában.

A ’80-as években, amikor a Sinclair Spektrum, az Amiga és a Commodore számítógépek megjelentek, egy az egyben ugyanez a kérdés elhangzott. Hogy a dj-k majd kiszorítják az élőzenét, és a playback-produkciók megölik a művészetet. Volt is egy időszak, amikor az arányok eltolódtak, aztán szépen visszaálltak. Szerintem az MI-vel írt zenékkel is ez lesz. Az emberek tömegével képesek euforikus állapotba hajszolni magukat, vagy épp nagy teret engedni az új technológiával kapcsolatos félelmeknek, de 2-3 év elteltével szépen visszatér minden a régi kerékvágásba, mert ott biztonságban vagyunk, az mindenki érdekét jobban szolgálja, nem kell annyit küzdeni, biztonságos. Jó, most nem a zeneipart képzeltem magam elé, de arra is igaz ez általánosságban.

JÖVŐ RÉGEBBEN IS VOLT. ZENÉK A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁRÓL

Mesélj arról is, hogyan építettétek fel a konferencia programját, mik lesznek a nagyobb témák?

Ez egy háromnapos szakmai konferencia, amihez csatlakozik egy showcase fesztivál is 20-30 zenekarral és az első este egy szakmai díjátadóval. A konferencia fő témája a mesterséges és a természetes intelligencia fúziója, így több előadás is azt tekinti át, hogy a zenei életben milyen eszközök és tendenciák állnak már ezen a téren a rendelkezésünkre. Két előadás konkrét alkalmazásokat vesz szemügyre, hogy akiket érdekel, azok tudják, hova nyúljanak, ezt Sebestyén Áronnal tartjuk, nagyrészt az ő ilyen téren szerzett tapasztalatai alapján. Itt lesz velünk ifj. Kurtág György zeneszerző és sound designer Franciaországból, aki korábban a Sony mesterséges intelligencia laboratóriumában dolgozott, és nagy tapasztalattal rendelkezik az MI-vel határos alkotói területeken, dolgozott együtt például Pachet-val is, akinek az MI-vel készült szerzeményéről is tart előadást. Foglalkozik majd előadás egy viszonylag elhanyagolt területtel (védjegyek), vagy például a hangfelvételi jogok nem nagy intézményi csatornákon keresztül történő értékesítésével, és meghívtuk a Kőbányai Zenei Stúdiót is, hogy a zenészek szempontjából beszéljenek a konferencia témaköreiben elhangzó dolgokról. Izgalmas lesz, várunk minden érdeklődőt sok szeretettel!

További információk a november 7. és 9. között a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt támogatásával zajló konferenciáról és showcase-ről a konferencia.musichungary.hu oldalon.

interjú: Soós Tamás
nyitókép: Orbán Eszter