Itt simán felfedezheted az új Sisit vagy a következő Carson Comát – Interjú a BUSH szervezőivel

November 2. és 4. között jön a Budapest Showcase Hub, ahol spéci klubkoncertet ad a Carson Coma, fellép Sisi, visszatér a makrohang, miközben jobbnál jobb kelet-európai zenekarokat fedezhetünk fel, sőt, Azahriah és a jazzbois nemzetközi bookingügynökétől is kérdezhetünk. Tényleg az új popzenei generációból jön majd egy nemzetközi sztárunk? Hogyan lehet kelet-európai zenekarként okosan dobbantani nyugatra? És mit szól a rabbi a Devil's Trade zsinagógás koncertjéhez? Zeneipari megfejtések a BUSH két szervezőjével, Pécsi-Szabó Dénessel és Somló Dániellel, akik végül azt is elárulják, hogyan maxoljuk ki a fesztivált.

Ez az elmúlt évek legerősebb BUSH-programja – legalábbis a magyar előadók tekintetében biztosan.

Pécsi-Szabó Dénes: Igyekszünk olyan fesztivált összeállítani, amit a város is a magáénak érez. Hisszük, hogy még mindig vannak olyan értékes fellépők Közép-Kelet-Európában, amelyek a magyar közönség számára izgalmasak, újak és inspirálóak lehetnek. Őket megtámogatva próbáltunk olyan előadókat is hívni, akik itthon már ismertebbek, mint a Carson Coma, Sisi, vagy a visszatérő makrohang, hogy bevonzzák az embereket, és még többen ismerhessék meg az új Carson Comát, az új Sisit és az új makrohangot, jöjjenek azok Magyarországról, Romániából, Szerbiából, vagy Lengyelországból.

ITT AZ IDEI BUSH TELJES PROGRAMJA.

Egy Carson Coma- vagy Sisi-rajongónak miért lehet érdekes egy showcase fesztivál?

Somló Dániel: Teljesen más körülmények között, a nagy, szabadtéri színpadok helyett egy sokkal intimebb, exkluzívabb klubtérben láthatják a kedvenceiket, ami egy bensőségesebb rajongói élményt nyújthat. Sisit és a Carson Comát ráadásul kurátorként is bevontuk a BUSH-ba, és beválogattunk sok olyan előadót, amelyek rezonálnak az ő stílusukkal, és reményeink szerint a közönségük is nyitott lesz rájuk. Közben pedig felfedezhetik, miért jó egy ilyen fesztivál. A BUSH egy sokhelyszínes klubfesztivál a belvárosban, ami még nemzetközi szinten is ritkaság.

„NAGYON JÓT TETT A MAGYAR ZENEIPARNAK A 2010-ES ÉVEK KÖZEPÉN KITÖRT „SHOWCASE LÁZ”

Pécsi-Szabó Dénes: A BUSH örök missziója, hogy a régiós gondolkodást erősítse, és azt mondja, hogy igen, Kelet-Európa cool. A zeneipari kérdésekkel nem foglalkozó rajongók is könnyen beláthatják, hogy a kedvenceik nem tudnak továbblépni, ha be vannak zárva az országhatáron belülre. Ha viszont közép-kelet-európai régióban gondolkodunk, amit a BUSH is lefed a Balkántól a Baltikumig, az sok lehetőséget megnyit. Ha mi megnézzük a cseh zenekarokat, a csehek pedig meghallgatják a mi kedvenc magyar előadóinkat, akkor óriási piac nyílik meg a zenekarok előtt. Amikor 8 éve elkezdtük a BUSH-t, akkor tulajdonképpen nem létezett mozgás ezen országok között. Minden cseh, magyar, román, szerb és szlovén zenekar Berlinbe, Párizsba és Londonba próbált kijutni, jellemzően kisebb, mint nagyobb sikerrel. Ha viszont először megerősödik a régióban, és akkor indul el Németországba, ha már el tud adni 300 jegyet Varsóban, Kolozsváron és Belgrádban, akkor sokkal jobbak lesznek az esélyei a többi országban is.

Itthon azért kisebb a kockázatvállalási hajlandóság, mint nyugaton: arra vesznek jegyet az emberek, amit ismernek és szeretnek. Ennek nyilván gazdasági okai is vannak, de ti láttatok ezen a téren a BUSH 8 éve alatt változást?

Somló Dániel: Ez igaz, de még mindig egy ilyen fesztivál a legjobb módja annak, hogy megismertessük az új előadókat a hazai közönséggel.

Pécsi-Szabó Dénes: 6500 Ft a napijegy a BUSH-ra, amivel több, mint 20 koncertet meg tudsz nézni – ennél olcsóbb módja nincs a kísérletezésnek. Ezért a pénzért garantáltan kapsz 2-3 előadót, akit ismersz és szeretsz, és sok olyat is, akiről még nem hallottál. Ráadásul ezeknek a koncerteknek tök más a hangulata. Nemcsak arról van szó, hogy megnézed a kedvenc előadódat, hanem arról is, hogy melletted például Anderson .Paak ügynöke is megnézi, aki a BUSH konferenciájára jött. Ennek a fesztiválnak van egy nemzetközi feelingje, hiszen a közönség összetétele is megváltoztatja a vájbot, és bekerülsz egy egészen különleges térbe anélkül, hogy elutaznál. A jazzbois két éve lépett fel a BUSH-on, ahová szinte osztálykirándulás jelleggel vittem a kiszemelt ügynököket és fesztiválszervezőket. Azóta 5-6 fesztiválra is eljutottak, aminek a képviselője látta őket azon a koncerten. Ez a lehetőség minden zenekar előtt megvan, amelyik fellép a BUSH-on.

"SZÉP AZ ESETLENSÉG" - JAZZBOIS-INTERJÚNK

Somló Dániel: Az orosz Shortparis nálunk lépett fel először showcase fesztiválon még 2018-ban, ahol rengeteg európai promóter és koncertszervező látta őket, és azóta megállás nélkül turnéznak Európában, ennek a koncertnek köszönhetően. Az egyik legrangosabb európai showcase fesztivál, a hamburgi Reeperbahn még ott helyben le akarta kötni őket, és végül fel is léptek ott a következő évben.

A BUSH célkitűzése az is, hogy a magyar zenekarok figyelmét átfókuszálja nyugatról keletre. Ez 8 év alatt mennyire volt sikeres? Ami hirtelen eszembe jut, hogy az Ivan & The Parazolnak kiemelt célpontja Csehország, de a jazzbois őszi európai turnéjának a fele is a kelet-közép-európai régióban zajlik.

Somló Dániel: Vagy ott van OIEE, aki a BUSH-programon keresztül elkezdte kiépíteni a saját kis közösségét a régióban, amit különböző cserebulikon keresztül folyamatosan életben tart, közös dalokat írnak, felléptetik egymást a saját városaikban. Ez egy láthatóan jól működő és növekvő közösség.

Pécsi-Szabó Dénes: A világ megváltozott, és érték az, ha nem kell repülőre ülnöd vagy tíz órát zötykölődnöd a buszban, hogy eljuss egy nagyvárosba. Pozsony csak 2 óra innen, de Prága is csak 5 és fél. A zenekarok, amikkel dolgozom, sokkal több jegyet tudnak eladni Prágában, Pozsonyban és Varsóban, mint Budapesten kívül bárhol Magyarországon. Ez persze azért is van, mert a vidéki nagyvárosokban már nincsenek klubok, se fiatalok, akiket érdekel ez a fajta zene.

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei is afelé terelik a zenekarokat, hogy inkább a szomszédos országokban koncertezzenek, annyira megnőttek a turnézás költségei?

Pécsi-Szabó Dénes: A gazdasági válság maximum indikátora lehet a helyzetnek, ami mindig is ott volt az orrunk előtt. Nem szabad lebecsülni a régiót, mert a régióban erő van. Olcsón el tudsz jutni ezekre a helyekre, és ha beleteszed az energiát, könnyebben érhetsz el eredményeket, mint ha Londonban, Ausztráliában vagy New Yorkban próbálkoznál. Az drágább, macerásabb, és egyszerűen nincs meg a helyismereted. Prágába minden hétvégén elugorhatsz, ha szükséges. Mára már minden régióbeli országban megvannak a kapcsolataink, és több ottani zenekarral is aktívan lehet kint játszani. Nem azt mondom, hogy Kelet-Európa a végcél, de mindenképpen egy fontos lépcsőfok. Ha egy zenekarnak Magyarországon kívül 5-6 környező országban is mérhető-látható közönsége van, az akár döntő különbség is lehet abban, hogy egy londoni ügynök elkezdjen foglalkozni velük, és azt mondja, akkor nézzük meg Amszterdamot is. Ha viszont csak Budapesten tud eladni 500-1000 jegyet, az nem izgalmas a számára.

Szerintetek az új könnyűzenei generációnak – Azahriah-tól Carson Comáig – több esélye van nemzetközi karriert építeni, mint a korábbiaknak? Azahriah kapcsán most megint forró téma ez.

Pécsi-Szabó Dénes: Szerintem nem lett könnyebb vagy nehezebb a külföldi érvényesülés, egyszerűen csak megváltoztak a körülmények. Azahriah jó példa, mert neki nemzetközi összehasonlításban is óriási hallgatottsága van az online platformokon. Jórészt magyarok hallgatják, de akkorára nőtt ez a produkció, hogy arra már lehet apellálni egy jó kampánnyal meg angol nyelvű dalokkal, hogy aztán a londoni, berlini, párizsi bulijain ne csak a kinti magyarok jelenjenek meg, hanem külföldiek is. És ez tíz éve még nem lehetett volna így, mert akkor még nem voltak ennyire meghatározóak az online platformok. A nyelv viszont még mindig alapvető problémát jelent sok esetben.

„MÉG CSAK MOST FOGOM MEGÍRNI A LEGNAGYOBB SLÁGEREKET” – AZAHRIAH-INTERJÚNK

Somló Dániel: Amit még fontos kihangsúlyozni, hogy az előadók mögött álló csapatok, menedzsmentek sokszor nem ismerik az adott térség zeneiparát, nem tudják, hogy kik a fontos szereplők, akik segíteni tudnának a továbblépésben, akár promócióban, akár koncertszervezésben, akár kreatív, zenei vagy más jellegű együttműködésekben. Sokszor nem is veszik a fáradságot, hogy felmérjék a lehetőségeket. Ráadásul ezek folyamatosan változó tényezők, mindig jönnek új trendek, új blogok és magazinok, kiadók, fesztiválok és klubok. Ha ezt nem követed le, akkor lemaradsz. De pont ezekre az ismeretségekre lehet szert tenni egy olyan showcase fesztiválon, mint a BUSH. A konferencián ezeket a problémaköröket beszéljük át, és itt lesznek személyesen azok a döntéshozók, akik ezekben a kérdésekben felvilágosítást tudnak adni.

Pécsi-Szabó Dénes: Én menedzserként is dolgozom, járok sok külföldi showcase fesztiválra, és próbálok emberi kapcsolatokat kiépíteni, mert a cold email, amikor ismeretlenül ráírsz valakire, bizonyítottan a legkevésbé hatékony módszer, ha el akarsz érni valakit. Ezekre általában soha nem jön válasz. Egy showcase fesztiválon viszont személyesen lehet találkozni a kulcsemberekkel, emiatt egy érdeklődőnek, vagy akár olyan zenészeknek is érdemes eljönni a BUSH-ra, aki még nem tart ott, hogy megmutassa magát a zenekarával, de szeretne inspirálódni.

Marlon Burton.

Idén például velünk lesz Marlon Burton az ATC Live-tól, ami az egyik legkúlabb London-központú booking ügynökség jelenleg. Ők kötik le a bulikat és a fesztiválokat az előadóiknak, a Szigetet is akár. Marlon látogatása azért is különleges, mert egymástól teljesen függetlenül ő lett Azahriah-nak és a jazzboisnak is az ügynöke. Ez az első alkalom a BUSH történetében, hogy idejön egy menő ügynök, aki már dolgozik közép-kelet-európai előadókkal, és megnéz itt más zenekarokat is. De jön a két legnagyobb európai showcase fesztivál, a holland Eurosonic és az angliai The Great Escape fő bookere is, akikkel tartunk egy roasting sessiont, vagyis kifejezetten kellemetlen kérdéseket teszünk fel nekik például arról, hogy milyen arányban választanak kelet-európai előadókat a fesztiváljaikra. Ezek ugyanis kifejezetten arról szólnak, hogy itt van a jövő generációja, itt lehet felfedezni az új sztárokat, Kelet-Európából valahogy mégis mindig kevesebb zenekar jut be, és nem azért, mert kevésbé lennének jók.

Nyilván nehezebb őket eladni nyugaton.

Pécsi-Szabó Dénes: Igen, de ezeknek a fesztiváloknak a tehetséget kéne nézniük elsősorban.

Somló Dániel: Európának ez a fele sokkal szegmentáltabb, sok kis ország van itt különböző nyelvvel, kultúrával. Emiatt nehezebb rá egészként tekinteni, mi mégis ezt próbáljuk elérni, mert a nagy számok törvénye alapján van benne potenciál. A közönség több száz milliós, és itt is vannak elképesztően értékes zenei produktumok, csak nehezebben válnak láthatóvá a régión kívül, hiszen nincsenek meg hozzá a globális vagy európai szintű platformok, amiknek köszönhetően, ha megjelenik egy tök jó lemez például Észtországban, arról te egyből hallasz Romániában is. Ellenben mondjuk egy Pitchfork-kritikát már aznap olvashatsz Budapesten, mert az egy globális platform.

3 DOLOG, AMIT A BUSH-ON TANULTUNK.

A nyugati szakma számára mekkora sikerrel tudjátok eladni ezt egy összefüggő regionális paciként?

Pécsi-Szabó Dénes: Semennyire, mert nem egységes, de a fesztiválnak elsősorban az a célja, hogy a régióban építsen hidakat, másodsorban pedig bemutassa ezt a régiót a nyugati piacok képviselőinek. Az elsődleges célt elértük, mert a hidak épülnek. Legutóbb egy cseh és egy lengyel promóter ismerős kérdezte tőlem, hogy melyik magyar promótert ajánlom, hogy közösen adjanak ajánlatot egy amerikai előadónak, hiszen a varsói, a prágai és a budapesti koncert nem lesz egymás konkurenciája, viszont ha hárman keresik meg a menedzsmentet, hogy ennyi meg ennyi pénzt adnak a három buliért, azzal sokkal több esélyük van, mint ha külön-külön próbálnák megnyerni maguknak az előadót. Sok ráció van abban, hogy a zenei piacon egységesen, kelet-európai régióként képviseljük magunkat.

Tényleg nem konkurenciája egymásnak ez a három koncert? Czeglédi Szabolcs mondta nemrég, hogy szerinte a gazdasági válság 5 évvel visszavetette a hazai koncertpiacot abból a szempontból, hogy a nyugati előadók mennyire hajlandóak itt fellépni. Most visszajött az a trend, hogy megállnak Bécsnél vagy Prágánál, és azt mondják, hogy a többi kelet-európai rajongó menjen el oda, ha van rá pénze.

Pécsi-Szabó Dénes: Valóban borzasztó a gazdasági helyzet, és a 27%-os ÁFA meg a hasonló mértékű infláció sem segít a helyzetünkön, de pont ezért jó, ha össze tud állni 3 promóter 3 országból, mert akkor jobb eséllyel fogadja el az ajánlatát a menedzsment.

Térjünk vissza még a BUSH-ra egy kicsit. Az idei zenei felhozatalból mi az, amit nagyon vártok? Láttam, hogy most először van keményzenei fókusz, a Heavy AF.

Somló Dániel: Eddig is volt egy-két hangoszenei előadónk, de most próbálunk nekik nagyobb fókuszt teremteni az utolsó napon a Turbinában. Ehhez bevontunk partnereket is, Gede Tibit és Jakab Zolit, akik sok éve ebben a szakmában dolgoznak. A Heavy AF-en is lesz olyan headlinerünk – a Lazarvus –, ami ritkán látható ilyen klubközegben, szóval ez is exkluzív koncertélmény lesz. Jön Jakub Zytecky is, aki nemrég majdnem telt ház előtt játszott az A38-on, ő egy nagyon ügyes lengyel gitáros-dalszerző srác progrock-körökből.

És a kedvencek?

Somló Dániel: Van egy közös kedvencünk, a Klawo: lo-fi nu jazz Lengyelországból.

Pécsi-Szabó Dénes: Én már láttam őket kétszer, Romániában a Jazz in the Park fesztiválon zsűriztem is őket, amit végül meg is nyertek. Nem azért, mert ők voltak a legjobb zenészek, hanem mert messze az ő bulijuk volt a legjobb. Egyszerűen mosolyogsz, amíg játszanak, mert jófejek, viccesek, és árad belőlük az élet. Kicsit zenebohóc cucc, de nagyon feszes, nagyon kúl a sound, egyszerre old school és mégis nagyon új. És ajánlom a makrohangot és a Duckshellt is, de ezt hivatalból mondom, mert ezekkel a zenekarokkal dolgozom.

Somló Dániel: Én is ajánlom a makrohangot. Személyes nagy kedvencem még a cseh Arleta, valamint a szlovák XCES, aki sötétebb, kísérleti hiphopszerű zenét játszik. Még nem láttam élőben, de a videói lenyűgöztek.

Pécsi-Szabó Dénes: Nekem nagy kedvenc még a Duo Ruut. Ők is észtek, fantasztikusak.

Somló Dániel: A Rumbach Zsinagógában fognak játszani, a Devil’s Trade lemezbemutatója előtt, ami szintén egy highlight koncert lesz, ugyanis a zsinagóga története során először lép színpadra ilyen rockzenekar.

Nem volt semmi megjegyzésük a zenére?

Somló Dániel: Egyeztettünk a rabbival, elküldtük neki a zenét, és áldását adta a Devil’s Trade-re. A név miatt féltünk, hogy nem fog átmenni a szűrőn, de rugalmasak és nyitottak voltak.

Pécsi-Szabó Dénes: Harmadik éve helyszínünk a Rumbach Zsinagóga, és csak azért érdemes jegyet venni a BUSH-ra, hogy megnézz ott egy koncertet. Ahhoz képest, mekkora a belmagasság, nagyon jól szól. Tavaly Mörk volt, előtte pedig Lash & Grey, és tökéletes volt.

„AMI A LEGNEHEZEBB LELKILEG, AZ A LEGKATARTIKUSABB IS” – THE DEVIL’S TRADE-INTERJÚ

Somló Dániel: Amúgy ezt a kérdést minden évben megkapjuk, de szívem szerint nem emelnék ki senkit. Hálistennek sok fellépőnk van minden stílusból, így mindenki megtalálhatja magának, amihez tud kapcsolódni.

Pécsi-Szabó Dénes: Tudod, mi a világ legjobb dolga? Csak úgy elmenni egy ilyen fesztiválra. Benézni az egyik klubba, aztán a másikba, és úgyis belefutsz valamibe véletlenül, ami nagyon fog tetszeni. Nyugodtan neki lehet vágni a BUSH-nak terv nélkül, mert ezek a klubok nagyon közel vannak egymáshoz, kábé mintha egy fesztiválon átsétálnál az egyik színpadtól a másikhoz. Garantált, hogy élvezni fogod.

További infók és jegyvásárlás a www.budapestshowcasehub.com oldalon!

interjú: Soós Tamás