„Sláger, sláger, hosszú páratlan ritmus, és megint csak sláger” – Decolonize Your Mind Society-lemezpremier

Kedves fényhajlítók, nagy King Gizzardozások, és még a Kakadu sámán is felbukkan a Decolonize Your Mind Society második nagylemezén, ami hol Twin Peaksbe, hol meg a Salamon-szigetekre repít, és az európai fülnek szokatlan hangolásaival lépten-nyomon meglep. Premier!

A Decolonize Your Mind Society az elmúlt években szép sikereket ért el nem mindennapi zenéjével: koncerteztek Európa-szerte, megjárták a legmenőbb és legnagyobb európai showcase fesztivált, a hollandiai Eurosonicot, méltatta őket (többször is) a Wire, a kísérleti zenék legelőkelőbb brit magazinja, első lemezüket pedig a Recorder mellett több szaklap a 2020-as év legjobbjai közé választotta. Pedig egyáltalán nem könnyű zenéről van szó: Szabó Bálint Gosheven és zenekara a nem-temperált hangolásokból, az amerikai minimalizmusból és a pszichedelikus, rituális zenékből merített az első, tiszta hangolású lemezéhez (A Courteous Invitation to an Uninhabited Anabatic Prism), de különösen ügyelt arra, hogy ezt a sok furcsaságot táncolható transzzenékbe csatornázza.

„MASZKBAN JÁTSZANI MAGA A ZÓNA” – FRISS-ROPOGÓS DECOLONIZE-INTERJÚNK

A magyar jazz és kísérleti zenés színtér legjobbjaiból (Hock Ernő, Porteleki Áron, Váczi Dániel, Kováts Gergő, Pozsár Máté, Szabó Bálint) álló zenekar a második lemezére sem lett kevésbé „furcsa”, bár most másképp azok: a „tiszta” után „piszkos” hangolásokkal kísérleteztek, ami, ha lehet, még direktebb, odaverősebb, táncosabb albumot szült.

„Ez a két lemez abszolút tükörképe egymásnak, az első felfelé és a második lefelé mozgása is jól mutatja ezt. A felhangok univerzalitása miatt akarva-akaratlanul egy Földtől elrugaszkodó erőt éreztem az első lemez koncepciójában, amit viszont a második lemezre megfordítottunk, mivel már nem az éteri felhangokat követtük, hanem a nagyon is földszerű, földszagú és mocsaras temperálás sokkal egyszerűbb matematikai világát, persze megfelelően „bepiszkolódva”. A lefelé mozgáshoz pedig nyilván sok más egyéb érzet is társul, például a nehézkedésé, de az örömé is, hogy a nehézkedés miatt ennek a bolygónak a lakói lehetünk, annak minden árnyalatú következményeivel egyetemben" – mondta a nem-európai hangolásokat bő tíz éve kutató Szabó Bálint, aki friss interjúnkban a lemez zeneelméleti hátteréről is sokat mesélt.

Decolonize Your Mind Society. Fotó: Ofner Gergely.

„A legutóbbi Gosheven-lemez egy Salamon-szigeteki népcsoport pánsíp-együtteseinek hangolását vette kölcsön, ami egy elméleti 7 EDO-t követ (EDO – equal divisions of the octave, vagyis az oktáv egyenlő közű hangolásai). Így emiatt is adta magát a dolog, hogy az első lemez JI-koncepciója után a második lemezre az EDO merőben különböző megközelítését kövessük, annak is a 12 fokúnál kisebb osztásait, nevezetesen az oktáv 5, 7, 8 és 10-es osztásait. Amúgy minden hangolásokkal kapcsolatos felismerésem legmélyén ott szunnyad, hogy „hamis”, „tiszta”, „piszkos” igazából nem létezik egy valóban nyitott fül számára, legfeljebb csak nagyon korlátozott értelemben" – mondta Bálint a szintén kimondhatatlanul hosszú című (A Second Invitation To An Uninterrupted Katabatic Lens) albumról.

„Az új lemez kompozícióinak megírásakor alapvető élmény volt, hogy időközben kislányom született, és valamiért az előző lemezhez hasonlóan itt is aktivizálódtak az ellentétes irányok – úgy tűnik, bevonzottam egy súlyos, gravitáló erőt, bizonyára azért, hogy az örömtől el ne szálljak teljesen. Ez persze félig vicc, történtek a világban sajnos nagyon is lehangoló dolgok, és ennek a kettőnek a kevert tapasztalata – az örömé és a fájdalomé – furcsa párlatot eredményezett, ez a sűrű-gomolygó köd lett a lemez.”

A zenekar március 11-én a Magyar Zene Házában mutatja be új anyagát, ahol először lehet majd vinylen kapni a lemezt, Bálint lentebb pedig külön-külön is jókat sztorizik a dalokról. Jegyvásárlás, Facebook-esemény.

SZABÓ BÁLINT ELMESÉLI, HOGYAN KEZDETT EL KRASZNAHORKAI HATÁSÁRA ÉRDEKLŐDNI A TISZTA HANGOLÁSOK IRÁNT

Incantation

A lemez első számának ötlete született meg talán legelőször, de formát csak legutolsóként öltött, amikor már az összes többi kompozíció megvolt. Mindenképp kellett egy ritualisztikus kezdés, egy magasztos felütés az egész lemez anyaga elé. Az ötlet az volt, hogy minden hangszer egyszólamúan, glissando-s átkötéssel halad – mintegy fémjelezve az album koncepcióját –, és a zenekar együttesen így formál meg akkordokat, ritmizálásban és hangzásban pedig nagyon enyhén utalva a medencei zenei hagyományainkra.

Tender Light Bender

Az intro szám után ez egy abszolút mesebéli világ, minden csilingel-vilingel, cseng-bong, simogatóan „hamis”, és mint egy repülő az utazási magasság elérése előtt, olyan lassan emelkedik. A hangolása a gamelán slendro egy verziójának is tekinthető, de ezt leszámítva semmi egyéb utalás nincs a jávai/balinéz kultúrára, sokkal inkább egy utazós minimalista zene – egy kedves fényhajlítóé –, amit reméljük sokan szeretni fogtok.

A LEMEZRŐL LEMARADT KÉT DALRÓL ÉS A DECOLONIZE KARÁCSONYI KISLEMEZÉRŐL ITT ÍRTUNK

A Down To Earth Katabatic Reversal

Az egész lemezen az oktáv kilenc egyenlő közű osztásának van a leginkább másvilági, távoli és ismeretlen hangzása, ami ebben a számban szépen és karakteresen manifesztálódik. Mintha valami megfoghatatlan, mindent elárasztó sötét erő szüremkedne át a réseken, és bár nyugalom van, de vihar előtti nyugalom, mert nemsokára menekülni kell. Mocsár, mocsár és mocsarak mindenütt.

Fifteen Hibiscus Petals Cover My Eyes

Ez az egyik legkorábban megszületett kompozíció, már Debrecenben is játszottuk quartetként, fent is van a YouTube-on. A Salamon-szigeteki pánsíp zenék ráirányították a figyelmemet az ekviheptaton hangolásra, és mindenképp szerettem volna kipróbálni, mi történik, ha zenekari felállásban szólaltatjuk meg. Mindehhez egy szokatlanul hosszú páratlan ritmus (ilyen szándékosan több is van a lemezen) társul, erre utal a tizenöt hibiszkusz szirom a címben. A „refrén” dallama nagyon ragadós, de a tapsolásainkkal kidomborítjuk, hogy tizenötben vagyunk.

How I Learnt To Fly In A Dove's Dream

Valahogy ebben a szerzeményben még inkább hallani a Salamon-szigeteki inspirációkat, főleg a gitár-szinti és a két fúvós kérdező-válaszoló témái miatt. Egy vég nélküli hömpölygő folyam, és itt végre kiereszthetjük az énekhangunkat is, ami ezen az alkalmon, és az első lemezen is mindig a lemezfelvétel legjobb élményei közé tartozott. (Amúgy tele van a telefonunk ilyen videófelvételekkel, ahol mindenki fülessel a fején üvöltözik-kurjongat eszeveszettül, egy szép napon talán megosztjuk veletek.)

The Cockatoo Shaman Enters The Stage

Ha ki kéne emelni a legfurcsább, legxenobb számunkat, ez lenne az. A Kakadu sámán bizonyára nem véletlenül választotta ezt a zenét a nagy bevonulásához. Mind stílusilag, mind hangzásilag behatárolhatatlan – mindannyiunk legnagyobb örömére. Gergő szólója is üt, meg a furcsa effekt, ami „rákúszik" a szaxi hangjára, aztán Máté egy fretless Rhodes-on nyom egy hatalmasat. Bumm!

Cosmic Background Humanity

Újabb hosszú páratlan ritmus, ezúttal arabos negyedhangokkal. A srácok King Gizzardoznak mindig erre, pedig szerintem vagy semmi King Gizzard nincs benne, vagy sokkal jobb, mint a King Gizzard, szóval semmiképp se értek velük egyet. Ha pedig mindenáron Kingezni akarunk, akkor sokkal inkább King Crimson, de persze az se, csak éppen hogy. Lényeg, hogy monumentális és grandiózus a végeredmény.

Prelude

Máté Linnstrument szólója, ezúttal harsonaszerű hangokkal, és egy kortárs zenébe hajló, félelmetes improvizáció a végeredmény, ami gyönyörűen mutatja a Linnstrumentben rejlő határtalan zenei lehetőségeket.

Sensing Lensing

Te jó ég, mi ez? Hirtelen mintha Twin Peaksbe repültünk volna. Nagyon dark, de közben ott a humor is, például Gergő a szaxofonjába egy A4-es papírt tekert a felvételkor. Míg Áron seper, Gergő egy ittas és elázott szaxofonozást nyom a végén – mindenki szeresse!

Exploring The Rivers Of The Üglü Mountains

És itt a vége, elérkeztünk az utolsó számhoz. Ezek jutnak eszembe róla: sláger, sláger (mások szerint is), hosszú páratlan ritmus, és megint csak sláger. Puszi mindenkinek!

SZABÓ BÁLINT KEDVENC ZENÉI 2021-BŐL ÉS 2022-BŐL

Decolonize Your Mind Society a Facebookon. A zenekar honlapja.

fotó: Kijevi Biennálé

A Premier rovat cikkeinek megjelenését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.