![header_45.jpg](https://m.blog.hu/re/recorder/image/filmrecorder/header_45.jpg)
Az idei év történései olyannyira nem fogták vissza a magyar zenészek kreativitását, hogy muszáj volt egy 25-ös listát összeraknunk a kiemelten ajánlott lemezekből, és még 25-öt hozzácsaptunk, amiket szintén érdemes meghallgatni. A Recorder szerzői (Frank Olivér, Huszár András, Kollár Bálint, Rónai András, Soós Tamás) szemrevételezik a felhozatalt. Ez a cikk először a Recorder magazin 83. számában jelent meg.
A Carson Coma továbbra is hetykén rázza ki az kisujjából a zenéjében, szövegében is szellemes, sodró slágereket, és továbbra is a beat-pop-rock a fő csapásirány. De most szélesebb a merítés: visszanyúlnak a doo wopig, előre az indie-ig, és még egy 2060-ból visszatekintő nosztalgiablues is van. (RA) Meghallgatom.
Nem temperált hangzások, nem európai kultúrák rituális zenéi, pszichedélia, funk, jazz, repetitív zene: ilyesmikből merít a Szabó Bálint (Gosheven) gitáros vezette zenekar, ami nehéznek tűnhet, de éppen hogy a felszabadult, magával ragadó életigenlés jellemzi ezt az albumot. (RA) Meghallgatom.
Az egykori Stereochrist/HAW-frontember Makó Dávid szólókarrierében egyesíti a metálszíntéren szerzett tapasztalatait, az énekes-dalszerző hagyományt, az Appalache-hegység környéki bluest és a magyar népzenét. Ráadásul minden egyes új lemezén egyre ihletettebben teszi ezt; eddig a mostani a csúcs. (KB) Meghallgatom.
Ritkán jelenik meg ennyire egyéni, mégis tömegeket megfogni képes hang a magyar popban. Tíz egyszerre ellenállhatatlanul slágeres és mélyre hatoló szám „a felnövés és elszakadás” („nemcsak a gyerekkortól, hanem egy kicsit mindentől”) témakörében, Tembo trapet gitárral ízlésesen összeboronáló alapjaira. (RA) Meghallgatom.
A magyar Soundcloud rap egyik legismertebb alakjának debütálásából minden pillanatban árad egyfajta megfoghatatlan lazaság, ami miatt még a kevésbé erős számok alatt sem ül le a lemez. Amikor pedig slágeres (mint a Manuellel közös Pumában), akkor állva hagyja az egész színteret. (KB) Meghallgatom.
A Galaxisok az év elején „lazán kapcsolódó elbeszélésfüzért” jelentetett meg (év borítója!), a végén pedig (Szabó Benedek nevét levetkőzve) szakított az E/1-gyel és nyitott számos műfaj felé a tropicáliától a pszichofolkig, mi több, a felszabadult örömöt is beengedte – miközben képes volt önazonos maradni. (RA) Meghallgatom. Meghallgatom.
A folyamatosan megújuló Gege mélázó lo-fi boom bap alapokra reppel külső és belső utazásról; a hétköznapok monoton folyásában keresgéli, miképp juthatunk el „a létezéstől a vagyogatásig”. Elsőre megfog, de többszöri hallgatás kell a sűrű szöveg minden rétegének kibontásához. (RA) Meghallgatom.
Bő négy év kihagyás után dupla lemezzel tért vissza a Gustave Tiger (ez az első része). A korábbinál is változatosabb, punkos slágertől gothos elborulásig, noise rockos gitártorzítástól pszichedelikus szintis furaságokig minden van rajta, de felismerhető a zenekar saját hangja. (RA) Meghallgatom.
A fürdőszobai énekes-dalszerzők vezércsillaga több év kihagyás után tért vissza szólóban (mármint Tövisházi Ambrussal). A sokszínű lemezen hallható minden mandolintól űrszintiig, punktól pszichobarkácspopig, mindezt összefogja a személyes látásmód; fanyar humorát a katasztrófák közepette is megőrzi. (RA) Meghallgatom.
„Börzsönyi barkács-ambient” az egykori Bajdázó-tag Győrffy Ákostól. A tőle megszokott törékeny, effektezett gitárral játszott drone ambient itt természeti és városi felvételekkel, emberi hangokkal találkozik a türelmesen építkező számokban, a végén pedig eljutunk a színtiszta lebegésig. (RA) Meghallgatom.
Valter és Szalai duója főképp Shybalenci alapjaira rappel-dünnyög-motyog, és mire a tizenharmadik számnak is vége, már le is nyúlták a csajodat. A karizma még az Autotune-szőnyegeken keresztül is érezhető, a dallamok napokra fülbe ülnek, az elsőre elkentnek ható szövegek pedig többször működnek, mint nem. (KB) Meghallgatom.
„Az összeomlásokat, tragédiákat megelőző utolsó gondtalan pillanatok szomorúsága” – ez a témája a dalszerkezetet felfordító albumnak, amit egyrészt sokszor kell meghallgatni, hogy megemésszük, másrészt annyira komor, hogy jobb azokra a pillanatokra tartogatni, amikor van erőnk szembenézni vele. (RA) Meghallgatom.
Kapitány Máté producerként rögtön felismerhető, pompás ötletekkel agyonzsúfolt alapokat készít, merítve a hiphop múltjából, jelenéből és az elektronikus zenéből is. Rapperként csak úgy szórja a rímeket, de a szellemességből egyik pillanatról a másikra komolyra válthat. És mindez még popzeneként is működik! (RA) Meghallgatom.
Egyedi, álomszerű atmoszféra jellemzi ezt a besorolhatatlan, jazzes hangmintákból, billegő poliritmusokból, dubos effektekből összeálló albumot. Dosztojevszkij Egy nevetséges ember álma című novellája inspirálta; a főszereplő helyére a zenész saját apját helyezte, aki az album készítése közben öngyilkos lett. (RA) Meghallgatom.
A legviccesebb magyar rapper megtartja sajátos humorát, de személyesebb témákat választ, és a hiphop kliséit (pl. „eladta magát”) is saját képére formálja. A producer, D. Koms váratlan húzásokkal szórakoztat; a trap az alap, de belefér a fémes kattogás, laza lötyögés és a szaxofonnal felütött reggaeton is. (RA) Meghallgatom.
Magyarország afrobeat nagyhatalom lett! Persze valójában nem, de ennek az afrikai népzenés gyökerektől a kozmikus elhajlásokig az afrobeat minden létező irányához nagyon jó érzékkel hozzányúló albumnak köszönhetően bő negyven percre mégis úgy érezhetjük, hogy Fela Kuti nálunk született újjá. (FO) Meghallgatom.
Hegyi Dóri számtalan közreműködésben bizonyította, hogy jó, itt kiderül, hogy igazából nagy énekesnő. Törékenységét, szabálytalanságait és személyességét bátran vállalja, és a lemezen abszolút hiteles, magával ragadó érzelmi út rajzolódik ki – aztán kiderül, hogy ráadásul ezek tök jó dalok is. (RA) Meghallgatom.
Az indie folk lágyan simogató, dinamikusan felemelő dallamvezetését fázós, szorongató és szorongatott melankóliába és egzisztenciális válságba csúsztatni olyan, mint a búzamezőről kilépni a világűrbe. Hirtelen tágasság, harc az entrópia ellen, visszafogott katarzisok sora: a Kaláka-feldolgozás már csak hab a tortán. (HA) Meghallgatom.
Lúdbőröztető volt, amikor a Qualitons a Zöld sárgával indította a KEXP-fellépést, aztán jött a teljes album, ami nem KEX-dalokat dolgoz fel, inkább csak kiindul belőlük. Fasza groove-ok, egyszerre súlyos és elszálló rockolás, elomló pszichedélia; mindez sajátos (értsd: magyar, értsd: qualitonsos) ízzel. (RA) Meghallgatom.
Ezt az egyedi etnojazz albumot a Córdobai Kalifátusban élő, többnyire zsidó rabszolganők inspirálták, de nem kell a szefárd zene szakértőjének lenni, hogy magukkal ragadjanak a dallamok, sem a szabad improvizáció rajongójának lenni, hogy élvezzük, amikor elkalandoznak innen a hangszerek. (RA) Meghallgatom.
Újhullámos R&B, ahol a műfaj végre az önkifejezés természetes eszköze lett. Ress sokat tud arról, hogyan kell együttműködnie az énekhangnak és az elektronikának, és hogyan kell kevés eszközzel sok finomságot rejtő alapokat írni, hatásos sűrítésekkel, ritkításokkal – és közben végig slágeres tud lenni. (RA) Meghallgatom.
A Ricsárdgír bulilemeze veretéssel, szintipunkkal, újhullámos diszkóval, régisulis rappel, balkáni ska-val stb. – no meg olyan témákkal, mint a halál, a bűn és az öngyűlölet. „Szabad szöveg, szabad zene, szabad mindenbe szarni bele” a mottó, mégis, a Ricsárdgír képes közösséget kovácsolni maga köré. (RA) Meghallgatom.
Megáll lustán az ütött-kopott turnébusz az útkereszteződésnél, kiszáll egy csapat MC és beatmaker, és elfilóznak azon, hol tartanak földrajzilag, szakmailag, lételméletileg. Oldszkúl bólogatással, itt jazzhopos ízekkel, ott J Dilla-s csúszkáló alapokkal, fifikával és olyan költői képekkel, amikben élmény elveszni. (HA) Meghallgatom.
Kátai Tamás beláthatatlan világokat teremtő, kozmikus zenéjében az avantgárd metal már csak egy stíluselem. A Naiv szexi fretless basszusozással a 80-as évek funkyjáig, andoki furulyával a veretős táncházig jut el. Slusszpoén, hogy a csúcspont egy Kaláka-feldolgozás, hideglelős űrszintetizátorokkal és Horváth Martina éteri énekével. (ST) Meghallgatom.
A hazai metálos hardcore-színtér egyik alapegyüttese végre visszatért, ráadásul egy olyan lemezzel, amin mintha egy kelet-európai szűrőn engedték volna át a teljes Converge- vagy Today Is The Day-diszkográfiát. A számokban hallható rengeteg ötlet miatt az Agenda Of Fear hosszú távon sem válik monotonná. (KB) Meghallgatom.
2019 decemberétől 2020 novemberig megjelent albumokból válogattunk.
MÉG 25 IDEI MAGYAR LEMEZ, AMIT ÉRDEMES MEGHALLGATNI
AKC Misi: Misi
Baron Mantis: Discipline
Black Nail Cabaret: Gods Verging on Sanity
Bluntone & Baen Mow & G&D: Fade and Bloom
Bolcsó Bálint & Prell: Split
Captain Brainstorm: Brainstorm Strategies
Dalinda: Átjárók
DJ Bootsie: Allegro Identity
Guruzsmás: Mondogatásra való
Krúbi: Ösztönlény
Lázár Gábor: Source
Lazarvs: Lazarvs
luvtoshime: Nine Ten Do
Maks: Panel Trax 059
mius: Études de Battements
Mordái: Mordái
Norwell: In Between EP
OIEE: Urban Camouflage
Parasztok Atmoszférában: Kék virágos a mérai temető
Perihelion: Agg
Péterfy Bori & Love Band: Szikra
Róqa x Call Me Unique: 2.0
Satorinaut: Gem Jam / Box Turtle Telepathy
Shakin’: Be Gentle
Szabó Sándor & Kobza Vajk: RÓ
Még több Recorder a Facebookon. Még több Recorder a Facebookon. Még több Recorder, ott, igen.