Meghalt Ipacs László, a VHK alapító-dobosa

2022.09.27. 22:34, srecorder

ipacslaszlo.jpg

Kedd hajnalban, 65 éves korában hunyt el Ipacs László, aki a 70-es évek közepétől a zenekar 2001-es feloszlásáig volt a VHK dobosa.

Halálhíréről lánya számolt be a Facebookon. „Édesapám, Ipacs László a VHK legendás dobosa, a legnagyobb vágtázó ma végleg eltávozott... de életműve halhatatlan marad” – írta. A 65 éves zenész, kísérleti fizikus halálának oka egyelőre ismeretlen. Volt dobosáról megemlékezett a VHK is: „Mindannyiunkat mélyen megrázott a hír, egykori zenésztársunk, jóbarátunk, Ipacs László halála. Az együtt töltött egyedülállóan boldog évtizedek emlékét megőrizzük!” Ipacs László a VHK első aktív időszakának végéig, a 2001-es feloszlásig dobolt a VHK-ban, összesen nyolc lemezen. A Vágtázó Halottkémek korábbi meghatározó tagjai közül az üstdobos Balatoni Boli Endre 2012-ben, Németh László Fritz gitáros 2016-ban hunyt el.

Ipacs a Mandinernek adott 2015-ös interjújában részletesen beszélt arról, hogyan romlott meg a viszonya a VHK-t vezető Grandpierre Atillával, aki szerinte ki akarta retusálni őt és Czakó Sándor gitárost (vagy legalábbis csökkenteni a szerepüket) a zenekar történetéből. A VHK kezdeteire így emlékezett: „Az egész az István Gimnáziumban kezdődött. Az egyik osztálytársam, Oláh Csaba nálam volt egyszer, én már doboltam, Black Sabbath-számokat játszottam épp, ő pedig meglepődött, milyen jól csinálom. Összehozott Czakó Sanyival, aki akkor még egy névtelen zenekarban gitározott és az évfolyamtársunk volt. Megismerkedtünk, mély barátságba kerültünk és összeraktunk egy bandát. Eleinte, mint minden kezdő zenekar, mások dalait játszottuk, de aztán nagyon gyorsan belementünk a hatalmas improvizációkba és megéreztük, hogy ez az, ami a legnagyobb örömöt okozza és nekünk.”

fortepan_101815.jpgIpacs László 1983-ban a Kutya éji dala című film forgatásán. Fotó: Várkonyi Péter / Fortepan.

Ipacs a VHK sámánisztikus stílusáról és a sajátos ritmusvilágának kialakulásáról is mesélt az interjúban. „Czakóval a nagy, extatikus improvizációk alatt már megtapasztaltuk, hogy más tudatállapotba lehet kerülni. Én kísérleti fizikus vagyok, azt szeretem, ha kézzelfoghatóvá is válik, amit kitalálok, nem vagyok egy csak papírokat gyártó alkat. Megismerkedtem tehát Hoppál Mihállyal, megnéztem nála a Diószegi Vilmos hangfelvétel-gyűjteményét, valamint az amerikai Center for the Shamanic Studies professzorának, Michael Harnernek is részt vettem egy hetes sámántechnika-előadásán. Az észak-amerikai indián sámánok gyakorlati módszereit megértve ekkor kezdem el tudatosan a saját egyéniségemre formálni ezt a monoton és lassan extatikussá váló dobolástechnikát, amelyet először egy teljes koncertet kitevően 1985-ben, Hoppál Mihály Sámánutak című előadása keretében mutattam be a VHK kíséretében „Síppal, dobbal, nádi hegedűvel” címen. Ha meghallgatja, rájön, hogy lényegében ez a dobritmusvilág uralja a VHK első lemezét, a „Halál móresre tanítását” és a 2001-es felbomlásig újból és újból megjelenik. Az érdekelt leginkább, hogyan, mivel érik el a sámánok, hogy megtudjanak valami számukra fontosat a világról. Volt már ilyen tapasztalatom addigra. Tíz évig úsztam és megtapasztaltam, hogy a monoton mozgással elérhető egyfajta hipnotikus állapot, amely alatt rendkívül aktivizálódik a szellem, csak azt kell tenni, hogy a hipnotikus állapotba kerülést megelőzően. Fel kell tenned a számodra éppen aktuális kérdést, aztán, ahogy nem véletlenül mondják, a jó kérdésben benne van a válasz. Ebben az állapotban vagy azt követően valóban maguktól jönnek a válaszok. Azóta a kutató munkámban is használom ezt, a technikát. Egyszerre több kérdéssel bombázom az agyamat, mert rájöttem, hogy sok témán képes dolgozni egyszerre. Maximum néhány napon belül pedig beugranak a lényeget érintő válaszok, megoldások. A dobolás, az improvizáció is ilyen. Transzba esel tőle. Automatikussá válsz, az agyad például látomásos szövegeket dob ki: ez Czakóval – mint egyébként rendkívül jó énekes-gitárossal - gyakran megtörtént. Nálam pedig egy láthatatlan valaki kényszeríti, irányítja az egymásból szervesen alakuló dobritmusokat. Csak hagyom magam és követem az ösztönösként megélt sugallatokat. Hihetetlen boldogságot és tudást adó, semmihez sem hasonlítható jelenség ez. A legnagyobb baj, hogy az emberek nagy többségének ezt a legfontosabb képességét nem hagyományozza, használatát pedig nem tanítja a mai kultúra.”

https://recorder.blog.hu/2022/09/27/meghalt_ipacs_laszlo_a_vhk_alapito-dobosa
Meghalt Ipacs László, a VHK alapító-dobosa
süti beállítások módosítása