Betétdal15: "A szaxofon a szereplő helyett sír" - Herendi Gábor

Semmi nem tud úgy feldobni egy filmjelenetet, mint egy jól eltalált zeneszám. BETÉTDAL című sorozatunkban a legmenőbb magyar rendezőktől kérdezzük meg, hogy ők melyik filmes zenehasználattól lesznek libabőrösek, illetve melyik az a dal, amit mindenképpen szeretnének belerakni egy filmjükbe. Ezúttal Herendi Gábor válaszol, az ember, aki meg merte idézni Fluor Mizuját egy kosztümös filmben.

Herendi Gábor az elmúlt húsz év legsikeresebb magyar filmrendezője. Filmjeire (Valami Amerika, Magyar vándor, Lora, Valami Amerika 2, Kincsem, Valami Amerika 3) összesen közel két és fél millió mozijegyet váltottak az idők során. Legújabb munkája, a Szabó Győző önéletrajzi regénye alapján készült Toxikoma szeptember 2-án kerül a mozikba.

Melyik a kedvenc filmjeleneted, ami alatt egy zeneszám szól?

Az egyik kedvencem volt Adrian Lyne 1986-os filmje a 9 és fél hét Kim Basinger és Mickey Rourke főszereplésével. Azóta sem találkoztam hasonlóan erotikus filmmel, ahol ilyen elemi erővel hat a szexuális vonzerő két ember között. A film egyik jelenetében Kim Basinger hihetetlenül erotikus sztriptíz tánccal kedveskedik Mickey Rourke-nak, amely alatt Joe Cocker You Can Leave Your Hat On című száma hallható, amely direkt ehhez a filmhez lett feldolgozva az eredeti Randy Newman-verzióból. A kép és a zene tökéletes összhangban.

Melyik dalt szeretnéd mindenképpen használni egyszer egy filmedben?

Két olyan dalt is tudok mondani, amit nagyon szívesen használnék. Az egyiket szerettem volna a Valami Amerika 2 végefőcíme alá, szívesen megcsináltam volna a magyar verzióját. Ez Cher If I Could Turn Back Time című száma. Sajnos a jogdíja pont annyi lett volna, mint a filmem teljes költségvetése, így fájó szívvel lemondtam róla. Ez a zene tipikus végefőcímzene. Katartikus, dinamikus, a nézőt szinte továbbrepíti az emelkedett hangulatában. Nagyon nehéz ilyen típusú zenét szerezni.

A másik kedvencem a jazz műfajából való: David Sanborn szaxofonművész 1988-as Close-Up című albumáról a Goodbye című szám.

Milyen jelenetet képzelsz el hozzá?

A Goodybye-t egy olyan jelenet alá használnám, ahol a szereplő fájdalmas magányában elgondolkozik a saját életéről. A szaxofon szinte a szereplő helyett sír. A zene olyan erőteljes, hogy szinte a képnek kellene a zene aláfestőjének lenni és nem fordítva.

A főhős egy durva szakítós jelenet után van, ami akár a tetlegességig fajult. Mélységesen csalódott, a szeretett lány piszkosul elbánt vele. Szembe kell nézni a megmásíthatatlannal. Fájdalommal a lelkében bolyong a kihalt éjszakai városban.

kérdések: Varga Ferenc
headerfotó: Gordon Eszter