Eric André a tévében maga a megtestesült káosz és rombolás, legújabb Netflixes filmjében viszont magához képest egészen szolid - és így is baromi vicces. Ez a kritika először a Recorder magazin 84. számában jelent meg.
Lehet-e kedves egy prank film? Az ártatlan járókelők átverésére szakosodott műfajban általában nem a kedvesség dominál, hanem a sokkolás, a a megbotránkoztatás, a gúny, boldogan röhögjük ki pórul járt embertársainkat, örülve, hogy nem velünk járatták a bolondját.
Aki ismeri a kaotikus gonosz Eric André munkásságát – mondjuk, az anarchista The Eric André Show-t –, inkább tömény szürrealizmusra, köz- és önveszélyes kunsztokra számítana a komikustól. De a turmixgépbe szorult kézből felcsapó vérgejzír mellé már az első negyedórában kapunk egy romantikus (flashmobokat kifigurázó, de mégiscsak romantikus) musicalbetétet, és a gorillaspermánál is fontosabb szerepet kap Andre és Lil Rel Howery barátsága.
Bizonyos szempontból a Bad Trip az anti-Borat, mert az abszurddal szembesülve nem a legrosszabb énünket teszi közszemlére, hanem a segítőkészséget, miközben ugyanúgy röhöghetünk a romboláson. Ha van hátránya a filmnek, az az összes jelenkori komédiát sújtó formátlanság (országomat egy feszes vígjáték-forgatókönyvért!), de így sincs sok üresjárat. És egész biztos, hogy ilyen kedves végefőcím alatti bakiparádé nem készült még prank filmhez.
írta: Huszár András
osztályzat: 7.5/10
A Bad Trip című filmet a Netflixen lehet megnézni, a magyar címe sajnálatosan: Ugratások filmje.
