A fenti kérdést tettük fel több mint egy tucat menő magyar rendezőnek. Kiderült, hogy mindenki tele van merész ötletekkel. Lesz mit várni! Ez a cikk először a Recorder magazin 81. számában jelent meg.
Goda Krisztina (Csak szex és más semmi, BÚÉK)
A karantén alatt végig írtam, ezért most sok filmtervem van. A kedvencem Az ötvenes évek és a szex című miniszéria, ami néhány szerethető átlagember sorsán keresztül mutatja be, hogyan befolyásolta a rendszer az emberek legintimebb magánügyeit. (Interjúnk Goda Krisztinával)
Árpa Attila (Argo, Argo 2)
Írtam egy amerikai black comedyt, amire most próbálunk producert találni a Sundance-en. A címe: How to Die in Hollywood Without Being There, és egy magyar színész/rendező/tévés celebről szól, aki mindenáron híres hollywoodi sztár szeretne lenni, és nagyon haragszik a Saul fiára, mert szerinte neki kellett volna nyernie a következő Oscart magyarként. (Interjúnk Árpa Attilával)
Török Ferenc (Moszkva tér, 1945)
A leginkább vászonra való sztorimnak még mindig az úszóolimpikon Hajós Alfréd sikertörténetét gondolom, a forgatókönyv első verziója Delfin címmel több mint tizenöt éve készült el. De dolgozom más projekteken is, sok az izgalmas könyv. Legutóbb Szekeres Dénes producer keresett meg a hollywoodi magyar papírmaffia sztorijával, ami a hetvenes évek Kaliforniájában játszódik. Azzal a filmmel is lehetne sikert hozni a hazának, és szerintem a magyar közönség is imádná.
Reisz Gábor (VAN, Rossz versek)
Jakab Julival közösen írjuk az új filmünk forgatókönyvét, munkacíme: Dob-Klauzál sarok. Ha mindenképp meg kell határozni, akkor társadalmi dráma, szatirikus elemekkel. (Interjúnk Reisz Gáborral)
Tiszeker Dániel (#sohavégetnemérős)
A Filmintézet döntőbizottsága nemrég szavazta meg a Nagykarácsony című filmünk gyártási támogatását. Ez alapvetően egy romantikus vígjáték, de feszegetni fogjuk a műfaj határait. És nem, nem ez lesz a magyar Igazából szerelem, inkább egy szerethető magyar karácsonyi film, amelyben olyan, nekünk, magyaroknak fontos és ismerős helyzetekkel találkozhatnak a nézők, hogy reményeink szerint hosszú éveken-évtizedeken át állandó kikapcsolódást, örömforrást jelent majd a magyar családok otthonaiban az ünnepek alatt. A szereposztás még nem publikus, de a mozipremier dátumát már tervezzük: 2021. november második felére készül el.
Tóth Barnabás (Akik maradtak)
Legszívesebben a London Budapest munkacímű filmtervemet csinálnám meg, ami egy kint élő, kétgyermekes magyar család története. A stílusa hasonlóan személyes, mint mondjuk a Marriage Storyé (kritikánk). A Filmalap és a Filmintézet elutasította, de csodás producereimmel, Mécs Mónival és Kemény Ildikóval próbálunk egyéb hazai, illetve külföldi forrásokat találni. Aztán lehet, hogy egy új Ernelláék lesz belőle, és megcsináljuk zsebből. Benne lenne picit a megosztott országunk, a fapados ingázás, a Brexit, a hűség és a megcsalás, de sok melegséggel, finom humorral, reményteli befejezéssel.
Bodzsár Márk (Drakulics elvtárs, Isteni műszak)
A Drakulics elvtárs után megfogadtam, hogy a következő filmem a jelenben fog játszódni, mégis mostanában gyakran kapom magam azon, hogy egy II. világháborús történethez írok jegyzeteket. Bizonyos képek makacsul vissza-visszatérnek: ahogy Walters Lili a fogai közt kést szorítva kúszik a Dráva-menti susnyásban, vagy ahogy géppisztollyal szétlő egy fél erdőt, mint Schwarzenegger, amikor bekattan. A történet lényegét egy partizánkalandokba ágyazott női mester-tanítvány viszony adná. Párhuzamnak adja magát a Becstelen Brigantyk, női osztaggal, #metoo-mázzal leöntve, de a film képi világára inkább a Jöjj és láss a referencia, a hangvételére meg Altman M.A.S.H. című háborús szatírája. (Interjúnk Walters Lilivel)
Kárpáti György Mór (Guerilla)
Egy neo-horror elemekkel átszőtt családi dráma forgatókönyvén dolgozunk, Tűz lenne a címe. A történetben egy Londonban élő magyar család hazajön nyaralni a Dunakanyarba, az apa gyerekkorának a helyszínére, de hamarosan az anya eltűnik: kiderül, hogy a szülők el fognak válni. A 16 éves Laura egyre nagyobb krízisbe kerül, és ahhoz, hogy elfogadja az új családi helyzetet, meg kell küzdenie az ismeretlen, pusztító erőktől való félelmeivel.
Mundruczó Kornél (Jupiter holdja, Fehér Isten)
A Nehéz Istennek lenniből ugrik be egy sor: “Ha tudnám, se biztos, hogy megmondanám, de így, hogy nem tudom, így biztos, hogy nem mondom meg”. (A most pénteken megjelenő 82. lapszámban négyoldalas interjút olvashatsz Mundruczó Kornéllal)
Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér, X)
Régóta érik egy "így jöttem"-mozi, de ez érzelmileg nagyon felkavar, úgyhogy pihentetem, és gondolkodunk egy elképesztően bizarr, komplex, egzisztencialista vígjátékőrületen, ami kábé Liza, a rókatündér a négyzeten. Kitaláltam egy szerintem nagyon erős sorozatkoncepciót is. Meglátjuk, mi kerül a nézők szeme elé. (Interjúnk Ujj Mészáros Károllyal)
Kostyál Márk (Kojot)
Az a filmterv, amit most fogunk beadni a Filmalaphoz, egy nagyon színes, nagyon szélesvásznú, abszurd heroikus neo-punk hiperhős ballada, akció-dráma-trash-művészfilm Rejtő Jenő szellemével. Komikus és elgondolkodtató hőstörténet hatalmas szívvel, amit kiforgatunk a négy sarkából, és berepesztheti a vásznat (ha engedik). Egy régóta csiszolgatott felvételi technikát szeretnék megvalósítani benne, amitől lázban égek.
Szász Attila (Félvilág, Örök tél)
Idén már két filmtervemről hittem azt, hogy a következő filmem lesz. Az egyik egy 1962-ben játszódó ügynökthriller, a másik pedig egy lélektani horror lett volna. Nagyon hittem mindkettőben, mégsem lett belőlük film. Most is van egy projekt, amiről azt gondolom, hogy a következő filmem lesz, és hiszek is benne - de most már babonából nem mesélek róla semmit, amíg tuti nem lesz, hogy elkészül.
Pálfi György (Taxidermia, Final Cut)
Röviden: Sömmi. Hosszabban: befejeztük a Mindörökké munkacímen futó, öt évvel ezelőtt költségvetés nélkül forgatott filmünket. Néhány napot pótforgattunk, majd utómunkázunk.
Készülünk egy alacsony költségvetésű, egy helyszínes akciófilm forgatására. Kamerateszt alatt van egy radikális filmnyelvi kísérleti film. A Nemzeti Filmalapnál két elutasított filmterv után, döntésre vár Csepella Olivér Nyugat+Zombik képregényének megfilmesítési terve. Valamint két játékfilmterv nemzetközi koprodukciós piacokon kering producerek kézen-közén. Csak lesz valamelyikből kész produktum.
Mátyássy Áron (Aranyélet, Víkend)
Évek óta fejlesztünk egy forgatókönyvet Molnár Csilla Andrea szépségkirálynő tragikus életéről. Nagyon izgalmas lenne megidézni a késő Kádár-kor hangulatát, a feltünedező kapitalista kezdeményeket, amikkel az emberek meghekkelték a szocialista eszményeket. Nyersességében bemutatni azt a patriarchális társadalmi berendezkedést, ami megszülte a háború utáni első szépségverseny álszent koncepcióját.
Csilla sorsában egy antik drámákra emlékeztető történet izgat: a lány napról napra kénytelen egyre durvább és tárgyiasítóbb dolgokba belemenni, a családtól való függetlenedés és egy majdani nagy lehetőség reményében, de a végén a kiugrás, a felemelkedés elmarad – ő pedig kétségbeesésében, tehetetlenségében olyan utat választ, ahonnan már nem tud visszatérni.
szerző: Varga Ferenc
