Filmrecorder. "Ferrarit vezethettem a lezárt Andrássy úton" - Árpa Attila-interjú

Mostanában ha egy hollywoodi film Magyarországon forgott, számíthatunk rá, hogy Árpa Attilát is megpillantjuk a vásznon. Orosz zsoldosként kergette Bruce Willist a Die Hard 5-ben, Melissa McCarthyt szólította le A kémben, Charlize Theronnal szigorúskodott az Atomszőkében, ott volt a Tom Hanks-féle Infernóban is, jelenleg pedig Jennifer Lawrence mellett tűnik fel a Vörös verébben. Árpa elárulta, miket hülyéskedett a forgatáson napjaink legnagyobb sztárszínésznőjével, illetve annak a titkát is megosztotta, hogyan lehet bekerülni magyar színészként amerikai szuperprodukciókba. (A friss, 60. Recorder magazinban megint van filmes melléklet, a Filmrecorder.)

Jennifer Lawrence milyen arc?

Nagyon kedves, laza, közvetlen, vicces. Csúnyán beszél. Akkor találkoztunk először, amikor egy olyan jelenetet forgattunk, amiben ő szexel. Szabó Simonnal mi testőrök voltunk. Kezet fogott mindenkivel, bemutatkozott: „Hi.” Mondom neki, olyan ismerős vagy. Netán fent vagy a Tinderen? Ilyenkor kiderül, nyitott-e valaki: röhög egyet és beszélget, vagy elfordul. Ő röhögött. Jóban lettünk, el is hülyéskedtük a forgatáson a holt időt.

Miről beszélgettetek?

Például elmesélte nekem, hogy napokon keresztül fájt a jobb szeme, és végre rájött, hogy miért. Mert műszálas parókát hordott, és abból az egyik szál beszorult a szemébe, és ma reggel, amikor kihúzta, az olyan fantasztikus érzés volt, mintha egy kiadósat kulázott volna.

Mondtad egy interjúban, hogy Jennifer Lawrence két felvétel között félmeztelenül rohangált a forgatáson. Ez melltartót jelentett?

Persze. Igazából köntösben rohangált, de amikor 48 órán keresztül együtt vagytok egy helyszínen, akkor látszódnak olyan testrészek, amit egy hollywoodi sztár amúgy nem szokott mutogatni. Egy másfajta intimitás ez. Egyébként sokszor azért hívnak szöveg nélküli, nulla szerepre is színészt, mert tudják, hogy ő tud professzionálisan viselkedni ilyenkor. Nem kezdi el bámulni, fotózni, röhögni, vagy megpróbálni felszedni.

SZTÁRINTERJÚK? SOROZATOK? FILMKRITIKÁK? ITT A FILMRECORDER!

Az Atomszőkében német határőrt játszottál Charlize Theron mellett. Abba a filmbe hogyan kerültél bele?

Olyan színészt kerestek, aki német, vagy tud németül, mert akkor automatikusan megvan a német akcentus is. Mogorva, középkorú, német – rögtön képbe kerültem. A castingon kiválasztottak, bajszot ragasztottak, és beállítottak egy fülkébe. Két napig forgattam. Csodálkoztam, hogy miért rám esett a választás. Nem úgy nézek ki, mint egy tipikus NDK-s határőr, de a bajusszal együtt meg végképp egy török taxisra hasonlítottam.

Árpa Attila és Charlize Theron az Atomszőke című filmben

Nagyon hideg volt, lassan haladt a forgatás a belváros közepén, mindig volt valami probléma, például hangosan szólt valahol a Punnany Massif, és szólni kellett, hogy halkítsák le.

Charlize Theronnal sikerült összehaverkodni?

Nem volt valami jókedvű. Ő nagyon fókuszált, koncentrált, inkább távolságtartó típus. Meg kellett néznem az útlevelét, és belepecsételni, ez volt a jelenet. Többször ismételtünk. Egy idő után elkezdtem azzal szórakozni, hogy szmájlikat rajzoltam az útlevélbe az aláírás helyett. Akkor kicsit elmosolyodott. Legközelebb azt írtam, what’s for lunch? (mi lesz az ebéd?)

Mit gondoltál magadról, amikor megnézted a filmet?

Annyira furcsa szakma ez. Csak három mondat volt a szerep, az egész filmben nem több mint fél perc, de mivel egy vásznat kitöltő közelim van kettesben a főszereplővel, emiatt már többen jelentkeztek, hogy láttunk az Atomszőkében, gratulálunk a szereplésedhez.

A közeli ennyire sokat számít?

Ha belevágod a showreeledbe, akkor értékes tud lenni. Jó példa erre A kém című film, amiben Melissa McCarthyval forgattunk. Abban egyetlenegy mondatom van: Ciao, bella, come stai? Ezt kell kikiabálnom egy Ferrariból, amiben Adorján Bálinttal ülünk. Az előzetesbe is bekerült ez a jelenet, sőt mém is lett belőle, ahogy meglátjuk McCarthyt, és lefagy az arcunkról a mosoly.

Melissa McCarthy olyan, amilyennek elképzeli az ember?

Pont olyan. Kedélyes, kedves, közvetlen.

Az Atomszőkében hogyhogy nem te szinkronizáltad saját magadat?

Azt hiszem, nem értem rá. Általában hívnak, még az Infernó-ba is, pedig abban alig voltam benne. Két jelenetem volt, az egyikben Langdon után szaladunk végig egy reptéren, és egy, amikor az indiai színész, Irrfan Khan érkezik helikopterrel. Tök jó párbeszéd volt a helikoptertől a kocsiig, de szinte az egészet kivágták.

Tom Hanksszel találkoztál?

Sajnos nem. Felicity Jonesszal volt egy jelenetünk, de semmi beszélgetés. Inkább Irrfan Khannal beszéltem sokat, én voltam elvileg a jobbkeze. Ő nagyon kedves volt.

Árpa Attila és Irrfan Khan az Inferno című filmben

Mila Kunisszal forgattál együtt A kém, aki dobott engem című akcióvígjátékban. Vele sikerült kapcsolatba kerülni?

Egy rövid „Hello, how are you, nice to meet you” mindig ott van. Egy ilyen kisebb jelenetben mindenki bemutatkozik mindenkinek.

Egy ilyen helyzetben, gondolom, meg lehet figyelni, hogy kit mekkora sztárként kezelnek. Mila Kunisnál mit vettél észre?

Azoknál a hollywoodi sztároknál, akikhez nekem közöm volt, nem igazán tudnék különbséget tenni, hogy ki a nagyobb, és ki a kisebb sztár. Viselkedésben vannak különbségek, voltak olyanok, akik magasabb lóról beszélnek az emberhez. Tavaly nyáron nagyon sok produkcióban voltam, de A kém, aki dobott engemben olyan nyugalom, béke és kedvesség uralkodott, mint sehol máshol. Mindenki jókedvű volt, senki nem sietett, senki nem ordibált vagy káromkodott, és a statisztákkal is kedvesen bántak, ami szintén ritkaság. Távol álljon tőlem, hogy átmenjek radikál feministába, de lehet, hogy ez a női rendező miatt is volt.

Volt az az eset, hogy Mila Kunisék kimentek a vizes vébére, ott lefotózták őket a gyerekeikkel, utána Ashton Kutcher meg kérlelte a sajtót, hogy ne jelentessék meg ezeket a képeket. Te, aki ismered a magyar bulvár viszonyait esetleg eligazíthatnád ezeket a hollywoodi sztárokat.

Nem hiszem, hogy erre szükség lenne. Először is egy sztárpár gyerekkel ne menjen nyilvános eseményre, ahol sajtó van, ha nem akarják, hogy lefotózzák őket. Ez ilyen egyszerű.

A magyar bulvár színvonaláról nyilván megvan a véleményem, de a magyar fotósok viselkedése egy álom ahhoz képest, hogy Angliában vagy Amerikában mit művelnek. A magyarok megkérdezik előtte, hogy csinálhatnak-e képet, itt nincs olyan, hogy robogóval üldözik a sztárt vagy lekapják ötszáz méterről teleobjektívvel bikinifelső nélkül. Én csak azt tudom mondani a sztároknak, hogy jöjjenek nyugodtan Magyarországra, itt nincs paparazzi-veszély. Olyan szinten civilizáltak és normálisak a magyar bulvárfotósok, hogy még a paparazzi szót sem használnám rájuk, mert nem azok. Arról a szóról az embernek egy nyomulós csótány jut az eszébe. Az itthoniak nem azok.

Hogyhogy nem voltál benne a Szárnyas fejvadász 2049-ben?

Időegyeztetés miatt nem tudtam forgatni, de csak kis szerep lett volna. Azért a forgatásra kimentem nézelődni. Pont az a jelenet forgott, amikor egy fegyverboltba megy be Ryan Gosling. A Parlament mögött az egyik épületbejáratot megcsinálták posztapokaliptikus fegyverboltnak, hatalmas hó- és esőgépeket használtak, de olyanokat, amilyeneket még életemben nem láttam.

Találkoztál Harrison Forddal?

A forgatáson nem, a Brody Studióban láttam egyszer vacsorázni, de nem mentem oda hozzá.

Ügyesen csíped meg a szerepeket a Magyarországon forgó hollywoodi filmekben. Mi ennek a titka?

Eleve vagyunk összesen tízen, akik ebbe a korosztályba és típusba tartozunk, és angolul is tudunk. Egymást váltogatjuk folyamatosan a filmekben, vagy éppen együtt játszunk. A Haumann Mátéval köztünk már ez egy visszatérő poén: na, kivel leszel egy jelenetben a magyarok közül? Mátéval. A Pillangóban is így volt: valamiért minket, kettőnket találtak meg, smasszereket játszottunk Charlie Hunnam és Rami Malek mellett.

Charlie Hunnam és Rami Malek a Pillangó című filmben

Róluk van valami sztorid?

Az a baj, hogy amit érdemes lenne elmesélni, azt nem illik. Charlie Hunnam alázatos színész, nagyon intenzíven próbál játszani. De nagyon érződik rajta, hogy feltörekvő, hollywoodi sztár. Amikor szelfit kértek tőle, rögtön a tükörbe nézett, megigazította magát, a rosszul sikerülteket kitöröltette.

És Rami Malek?

Szerény, nagyon nyugodt, szarkasztikus, jó a humora.

Hogyan lehet bekerülni magyar színészként ezekbe a produkciókba?

Háromféleképpen. Az egyik, ha van hazai ügynököd. Hollywood megtanulta, hogy vannak nálunk tehetséges filmes szakemberek. A produkciók a departmentek vezetőit hozzák, a magyarok meg – csúnya szóval – a kivitelezők. De ez szépen lassan változik. A production designer amerikai, de az art director már lehet helyi. Így egyre hosszabb lesz a magyar szakemberek kreditje, és egyre gyakrabban használnak magyar szakembereket fontosabb pozíciókban is.

A színészeknél hasonlóképp van. Először minden színészt Amerikából hoznak, mert azt sem tudják, Magyarország hol van, csak a statiszták jöhetnek onnan. Aztán lesz egy film, amiben valaki elcsíp egy négymondatost, aztán egy tízmondatost, és lassanként egyre nagyobb szerepeket bíznak magyar színészekre.

A második módszer: a külföldi ügynök. Los Angelesben is van már egy olyan ügynök, aki, amikor megtudja, hogy egy produkció Budapesten forog, elkezd ajánlani magyar színészeket. Külföldi produkciókba is közvetít. A harmadik út pedig az, amikor mondjuk van egy amerikai producer, aki már forgatott velem, emlékszik rám, és felhív, hogy megint jön erre forgatni. Sőt, aki Amerikába hív forgatni. Így kerültem például a Busy Day című produkcióba, amit Új-Mexikóban forgattunk Tiny Listerrel és Quinton Aaronnal. Vagy így forgathattam New Orleansban Jean-Claude Van Damme-mal is.

Szerinted miért ilyen kevés magyar színész próbálkozik azzal, hogy hollywoodi filmbe bekerüljön?

Az angoltudással kezdődik az egész, ez a legfontosabb, ráadásul, ha lehet, akcentus nélkül kell beszélned. Sokan észre sem veszik, hogy akcentusuk van. Én szerencsére elég sok nyelvet beszélek, egy angol, francia, német nagy előny. Az is fontos, hogy bárhol dolgozol, legyen egy jó feedback. Rólam bármelyik stábot megkérdezed, mindenhol azt fogod hallani, hogy fegyelmezett vagyok, pontos, lelkes. Ha épp abban a jelenetben ötletre van szükség, én előállok eggyel. Ezenkívül a precizitás azt is jelenti, hogy tudod, hogyan és mikor csináltál meg egy mozdulatot, és legközelebb is úgy csinálod, hogy vágásnál ne legyen gond. Ezt megjegyzik.

Közben pedig tisztában vagyok azzal is, hogy hiába hangzik jól, hogy ilyen meg olyan világsztárral forgatok, azért ezek pár mondatos, a statisztáénál kicsivel nagyobb szerepek. Nem vagyok elszállva magamtól.

Miért csinálod?

Minden forgatáson lehet tanulni valamit. Ha mást nem, akkor azt, hogy egy rendező hogyan viselkedjen a stábtagokkal, és hogyan ne. Ott van Ron Howard, aki az Infernót rendezte. Tudjuk róla, hány Oscar-díja és legendás filmje van, mégis érdekes módon ő volt az, akin nem érződött hollywoodi allűr. A legkedvesebb, legvisszafogottabb ember volt – ez a szerénység iszonyatosan imponált. Technikailag is rengeteget lehet tanulni, milyen optikát használnak, hogy csinálják meg a CGI-t, mekkora green boxot építenek, milyen új szilikonanyaggal csinálják azt a sebet stb. Önfejlesztés nekem, ha forgatáson vagyok.

Mit élvezel ezekben a munkákban?

Az ember ilyenkor megint gyereknek érezheti magát. Ott A kém, amiben csak egy mondatom volt, de egy Ferrarit vezethettem a lezárt Andrássy úton, ráadásul azt kérték, hogy a felvétel után minél hamarabb érjek vissza az autóval a kiindulópontra, vagyis legálisan fordulhattam vissza teligázzal az Andrássy kellős közepén. De ott van az adrenalin, amikor egy akciójelenetben kell ugrálnod és verekedned, vagy épp egy világsztárral hosszabb párbeszéded van.

Én még mindig nagyon izgulok ilyenkor, de persze nem mutatom. Kifelé nagyon laza és profi vagyok, de belül, mint valami hülye tini rajongó, összemegyek kicsire, és vigyorgok, hogy hú, nézd, ő az, a nagy sztár, és mindjárt jelenetünk lesz! Kommandósokkal lövöldözni, autókat összetörni, páncélban és karddal egy középkori díszletben vágtázni, gyerekkori hőseiddel verekedni, ez mind jó móka.

Nagyon jól fizetnek ezek a melók?

Nem, de nem is azért csinálom. A napi gázsi 150 és 300 ezer forint között szokott mozogni. Nem számoltam utána, de kétlem, hogy ha csak erre hagyatkoznék, meg tudnék belőle élni.

Magyar filmekbe is próbálsz bekerülni?

Inkább magyar filmek próbálkoznak nálam, de általában nem tetszenek a feladatok. Van egy Hyppolit és egy S.O.S. Love! a múltamban, ebből tanultam. Csak olyan szerepet vállalok, ahol tudom, hogy jól tudom csinálni, és a film is jó lesz. A legtöbb magyar színész nem tud nemet mondani. Filmszerep? Tényleg? Bár megy is, esetleg még a gázsit megkérdezi, de mást nem nagyon. Én válogatós vagyok. És sajnos a legtöbb magyar szerepajánlat nem igazán hoz lázba. Ugyanakkor mégis pont egy magyar film a legnagyobb büszkeségem, a Czukor Show.

Először voltál topmenedzser, aztán küszködő színész. Ez pont fordítva szokott lenni. Hogyan gondolsz a karriered alakulására?

A rendezés és forgatókönyvírás volt mindig a szívem csücske. A színészet úgy jött még kamaszkoromban, hogy amikor nézed a hollywoodi sztárok életét, nyilván álmodozol, hogy milyen jó dolguk van. Megtanulják a szövegüket, vágnak pár grimaszt, mindezt egy egzotikus helyszínen, és cserében még meg is dobják őket ezért pár millió dollárral.

Azt az apróságot akkor még elfelejtettem, hogy ehhez tehetség, nagyon nagy szerencse és kapcsolatrendszer is kell. Nekem egyik sem volt a három közül. A fordulópont az volt, amikor sok kisebb szerep után felkértek a Czukor-show-ra, és biztatóan írtak rólam az kritikusok. Új hitet kaptam, hogy talán mégsem vagyok annyira tehetségtelen.

Így utólag azt gondolom már, hogy a színésznek nem feltétlenül van szüksége tehetségre, csak jó szerepekre. Egy tehetségtelen színész is tud brillírozni, ha pont rászabott szerepet kap. Például a Czukor-show-ban elég meggyőző voltam, aztán meg jött az S.O.S. Love!. Nagyon jó élmény volt Daryl Hannah-val Los Angelesben forgatni, de ez nem olyan film, amire azt mondom, hogy színészileg bármit is nyújtottam volna.

Ez visszavett a lelkesedésből?

Igen, de ha jön utána egy jó élmény, az megerősít, és így kiegyenlítik egymást. Nekem ez legutóbb a Tortúra volt. Mert az, hogy két mondatokat elmondok egy hollywoodi filmben, az nem színészet általában. Ott inkább a rutint, a magabiztosságot és az angoltudást értékelik. De ha egy olyan színdarabra felkérnek, mint a Tortúra, amit több mint egy éve játszunk telt házzal a Karinthy Színházban, és összevissza dicsérik az emberek, az jólesik.

Balázs Andrea és Árpa Attila a Tortúra című előadásban

Az Argo 2-t hogy látod utólag?

A nézőszám miatt egy kicsit csalódottak voltunk, 120 ezren nézték meg. Egyébként valószínűleg csak 40 ezren, a hardcore rajongók, de ők háromszor. Azt láttam, az Argo-fanatikusok szeretik, a kritikusok nagy része nem húzta le, a torrenten sokan letöltötték, innentől kezdve lezártnak tekintettem.

Biztos, hogy nem lesz harmadik rész?

Biztos. Nagyon szép búcsúajándék volt Bicskey Lukácsnak ez a film, mert Pszichónak nagy szerepe van. És Pszichó nélkül nincs Argo. Azt el tudom képzelni, hogy az Argo szereplői visszajönnek mondjuk egy másfajta vígjátékban, de önálló Argo 3 nem lesz. A prequelt a gyerekkorukról már bemutattuk a Hatalom nélküli rend című Tankcsapda-dal klipjében.

Láttál valami jó filmet mostanában?

Ami nálam százpontos, az a Hitchcock/Truffaut című dokumentumfilm. Amikor Hitchcock beszól Truffaut-nak, mert ő egy jelenetet másképp csinált volna, az egyszerűen zseniális. A Négyszáz csapás-ban van egy rész, amiben a fiú lóg az iskolából, és meglátja az anyját csókolózni egy másik férfival. Hitchcock kérdezi, hogy miről szól a jelenet. Hát, hogy egymást meglátják, válaszolja Truffaut. És megszólal valaki? kérdezi Hitchcock. Igen, mondja Truffaut, a nő azt mondja a pasinak, úristen, azt hiszem, lebuktunk. Erre Hitchcock kerek-perec: szerintem jobb lett volna, ha nem szólal meg senki. Na, ezektől aztán tényleg lehet tanulni.

interjú: Varga Ferenc
fotók: Valami Hektor

A hétéves Árpa Attila hegedül a földön fekvő Bruno Ganz mellett a Nosferatu, az éjszaka fantomja című 1979-es Werner Herzog-filmben. pic.twitter.com/ML0LE156qP

— Varga Ferenc (@filmklub) March 23, 2018