Filmrecorder. Melyik az elmúlt húsz év legfeszültebb filmjelenete?

A héten kerül a magyar mozikba A láthatatlan ember új filmváltozata, és mivel Elisabeth Mossra szó szerint bármelyik sarokból, üres térből leselkedhet benne veszély, többször is biztos kiver majd minket a hideg veríték izgalmunkban. De a feszültségkeltés nemcsak a horror játékszere. Alábbi összeállításukban kiválogatjuk az elmúlt húsz év legfeszültebb filmes jeleneteit, és nehezítés gyanánt ezúttal mellőzzük a horror műfaját. Háborús dráma, svéd szatíra, kommersz hollywoodi akciófilm, Oscar-nyertes neo-western – pattanásig fokozva!

10. Az ember gyermeke (2006)

Alfonsó Cuarón kőkemény disztópiája bátran pályázhatna az elmúlt húsz év legnyomasztóbb filmje címére, és több jelenete is bevonult az egysnittes akciójelenetek panteonjába. A film tetőpontjául szolgáló háborús szekvenciát is választhattuk volna, de még karfamarkolóbb ez az autós üldözés: sokkoló, ahogy elveszítünk egy főszereplőnek hitt karaktert, és azáltal, hogy a kamera végig a kocsibelsőben forgolódik, még inkább a bőrünkön érezzük az idegőrlő káoszt.

9. Zodiákus (2007)

Robert Graysmith (Jake Gyllenhaal) már évek óta megszállottan próbál a Zodiákusként ismert sorozatgyilkos nyomára bukkanni, de mintha csak egyre messzebb kerülne tőle. Amikor eljut egy emberhez, aki ismerhette Graysmith első számú gyanúsítottját, azt hiszi, megütötte a főnyereményt, ám ahogy a férfi lehívja az alagsorába, hirtelen minden zaj, parkettanyikorgás, árnyas zug fenyegetővé válik. Vajon csapdába sétált? David Fincher precíz felsnitteléssel, végtelen türelemmel fokozza elviselhetetlenségig a tehetetlenség érzését.   

8. A négyzet (2017)

Ruben Östlund Arany Pálma-díjas és Oscar-jelölt szatírája a játékidő nagy részében egyre kínosabb helyzetekbe sodorja sznob főhőseit, majd kaján örömmel figyeli, ahogy még mélyebbre ássák magukat a képmutatásban és gyávaságban. A film egyik hosszú epizódja kimagasló: a puccos estélyre kiöltöző vendégekkel együtt eleinte mi is derülten fogadjuk a majmot utánzó, szokatlanul intenzív pantomimest, aztán apránként elveszítjük az irányítást, és lepereg a civilizációs máz. Önmagában is remek jelenet a motion capture bajnokával, Terry Notaryval.

ELISABETH MOSS A NÉGYZETBEN IS JÁTSZOTT - MEG MÁSHOL IS, HATALMASAKAT

7. Csiszolatlan gyémánt (2019)

A legfrissebb film a listán, egyben az egyetlen, amiből nem tudjuk megmutatni a választott jelenetet. Már csak azért sem, mert a parádés, szórakoztatóan zaklatott kálvária fordulatos fináléjáról van szó, ahol Adam Sandler önsorsrontó szerencsejátékfüggője mindent egy lapra tesz fel. A vágás, a klausztrofób helyszín, a sarokba szorítottság egy dolog, de a Safdie-tesók még azt is elérik, hogy minket is átjárjon az az adrenalinfröccs, amit a karnyújtásra lévő, bár szinte elérhetetlennek tűnő győzelem lehetősége pumpál a javíthatatlan pancser ereibe.

6. Sicario – A bérgyilkos (2015)

A drogháború poklába hajít minket a Sicario Emily Blunt idealista FBI-ügynökével, aki azzal szembesül, hogy a morális tartásnak nincs keresnivalója a macsó kommandósok világában. Végig torkunkban dobog a szívünk, de át is szakítja, amikor a mexikói-amerikai határnál a kartelles célpontot szállító amerikai konvoj a dugóban brutális tűzharcba keveredik. Jóhann Jóhannsson morajló zenéje, a kutyaugatás mind mesteri thrillerelem, de az igazi suspense azért születik meg, mert végig tudjuk, valami szörnyűség fog történni, és nem akadályozhatjuk meg.   

5. A sötétség útja – Mulholland Drive (2001)

David Lynch mesterművének hírhedt éttermi jelenete nagy eséllyel első helyezett lenne, ha az elmúlt húsz év legfélelmetesebb pillanatát keresnénk, de feszültségben sem utolsó. Fogalmunk sincs, ki az az ideges fickó, akivel a vendéglőben találkozunk, de elég egy vészjósló monológ, hogy úgy kezdjünk szorongani, mint még soha. Az alig egy-másfél perces út a kukáig minden idők leghosszabb sétája a keservesen komótos kameramunkának és Patrick Fischler verejtékben úszó arcának hála, a velőig ható jump scare pedig beigazolja minden rémálmunkat.

HÁT MINDEN IDŐK LEGZSENIÁLISABB FILMES TRÁGÁRKODÁSAI MEGVOLTAK-E?

4. Mission: Impossible – Fantom protokoll (2011)

A feszültségkeltéshez elengedhetetlen, hogy saját bőrünkön érezzük a téteket, és ehhez néha muszáj, hogy lássuk: valóban Tom Cruise himbálózik fél kézzel megkapaszkodva a világ legmagasabb tornyáról, a Burdzs Kalifáról. Vicces, hiszen tudjuk, nem halt meg a forgatáson, nem lesz semmi baja – se neki, se Ethan Huntnak –, mégis számít, hogy maga a sztár csinálja végig a helyszínen a hajmeresztő mutatványt. Azóta is igyekszik emelni a téteket, de a Brad Bird vérprofi akciórendezésében, IMAX-grandiozitásban rögzített toronymászás a csúcs.

3. Nem vénnek való vidék (2007)

Néha szédítő magasságban egyensúlyozó akcióhős kell ahhoz, hogy az izgalom a tetőfokára hágjon. Néha meg elég egy párbeszéd is. De milyen párbeszéd! A Coen-testvérek Cormac McCarthy egzisztencialista, neo-western bűnregényét adaptálták, így duplán érvényesül az írói zsenialitás. Minden szó létfontosságú, kiélezett többlettartalmat hordoz, olyan fenyegető, mint egy pisztoly felhúzott kakasa. Persze Javier Bardem ikonikus Anton Chigurh-ja is félelmetes: maga a kiszámíthatatlan, közönyös Kaszás, a gonosz, akivel nem lehet alkudozni.

2. Becstelen brigantyk (2009)

Ugye nem gondolta senki, hogy nem lesz benne egy feszültséget mérő összeállításban Quentin Tarantino? Az elmúlt két évtizedben bőséggel szolgáltatott muníciót: ott voltak a Kill Bill-filmek leszámolásjelenetei; a Halálbiztos első autós gyilkossága; a Django elszabadul végzetes vacsorája Calvin Candie ültetvényén; az Aljas nyolcas bármelyik krimipárbeszéde; illetve legutóbb a Volt egyszer egy… Hollywood látogatása a Manson-családnál. De mi mást választanánk, mint Hans Landa (Christoph Waltz) kedélyes, vérfagyasztó, instant klasszikus debütjét.

 1. Whiplash (2014)

Hogy mégsem a zsidóvadász náci több felvonásos kamaradrámának is beillő csevelye lett az első, annak az az oka, hogy háttérbe szorítja a filmtörténet egyik legfeszültebb zárójelenete. Damien Chazelle jazzkonzis thrillerében a Miles Teller által játszott dobos növendék és J. K. Simmons szadista tanára már tisztán látják egymást, azt hinnénk, ellenségek, de az igazi csata a mindent eldöntő koncerten zajlik köztük. Vajon azért szorítunk-e, hogy a diák legyőzze mesterét? Vagy hogy kihozzák egymásból a maximumnál is többet? Gyilkos crescendo, melynek utolsó hangjegye után remegő lábakkal tápászkodunk fel a székünkből.

szerző: Huszár András

(X) Ha még nincsenek szétcincálva az idegeink, A láthatatlan ember előzetese is csupa feszültség: