Az év végi összegzés hagyományos módja a Recordernél, hogy a közösen összeállított Top 50-es albumlista –után kedvenc dalainkat szerzőnként publikáljuk. A 2011-es, 2012-es, 2013-as, 2014-es, 2015-ös és 2016-os sorozat után itt a 2017-es daldömping, a stáb ABC-rendjében haladunk, a felvételek egy rögtön meghallgatható playlistben, rövid kommentárokkal – a mai első dj Reszegi László (nyitóképen a Second Woman).
A 2017-es személyes kedvenc dallisták sorát Biczó Andrea nyitotta, utána Csada Gergely, Elekes Roland, Komróczki Dia, Kálmán Attila, Lékó Tamás, Mihályi Dávid, Mika László, Németh Róbert és Rónai András volt a dj.
A RECORDER SZERZŐINEK - KÖZTE RESZEGI LÁSZLÓNAK A - KEDVENC 2017-ES ALBUMAI.
Reszegi László 2017-es kedvencei egy playlistben:
Alessandro Cortini: Aspettare
Az ősszel megjelent Avanti című album bármelyik dalát beválogathattam volna, de ez különösen nagy trip, erősen ajánlott magányos utazásokhoz, főleg este vagy szürkületben.
Apey And The Pea: Death
Erős váltás már rögtön a második dalnál, de legalább jó színes a lista. A súlyosabb műfaj legjobb hazai lemeze egyértelműen a HEX lett, a Death pedig talán a zenekar eddigi legjobb dala.
Arcade Fire: Signs Of Life
Ennek annyi a sztorija, hogy egész nyáron az Everything Now lemez ment az autóban és a hátul ülő egyéves Marci a tapsolásos intrót próbálta utánozni. Egy idő után mi is mindig tapsoltuk a ritmust.
Foo Fighters: Sunday Rain
Először a budapesti koncerten hallottam, ott annyira nem fogott meg. Aztán kiderült, hogy McCartney is szerepel a dalban és - bár szeretem Maccát - nem örültem neki. Aztán nagyon hozzám nőtt, remek a szöveg.
Gábor Lázár: Crisis Of Representation 5
#futurism - mást nem tudok mondani róla.
Japanese Breakfast: Diving Woman
Szép, kellemes. Szürke januári délutánok dala, sokat fog szólni idén is.
JÜ: My Heart Is Somewhere Else
Ha reggel kávéval kezdesz és netán szeretnél felhagyni ezzel a szokással, ez a dal nagy hangerőn hasonló hatást vált ki, mint egy erős fekete.
Lana Del Rey & Sean Ono Lennon: Tomorrow Never Came
Ez a dal Lennon nélkül is remek lenne, de hát így nem is kérdés, hogy befér a legjobb húsz közé.
Linkin Park: Talking To Myself (Live)
Nem vagyok nagy Linkin Park-kedvelő, de én is úgy jártam, mint sokan mások: Bennington halála után máshogy szólt az utolsó lemez. Ez az élő felvétel pedig azért olyan különleges, mert Sopronban rögzítették és ezzel nyit a koncertalbum.
Manoya: ReStart
Enikőnek én terveztem a 2016-os EP-je (The Battle is Won) borítóját. Tavaly küldött egy CD példányt az új lemezből és külön felhívta a figyelmemet erre a dalra. Ezért most én is ezt teszem.
Marilyn Manson: KILL4ME
Az egészen vállalható új lemez talán leginkább popos dala. Totál fülbemászó.
Melvins: What's Wrong With You?
Ez az a zenekar, amit a baráti körben sem szoktak ismerni. Amikor megkérnek, hogy mutassak egy dalt tőlük, alig tudok választani. Mivel a 2017-es dupla lemezük barom jó lett, ezt szoktam választani róla.
Michael Giacchino: The Hating Game
Számomra a War For The Planet Of The Apes lett az év filmje, a Giacchino által komponált score pedig az egyik legjobb a tavalyi évben. Munkához is kiváló zenei aláfestés.
Mick Jagger: Gotta Get A Grip
Nagyon rég nem jelentkezett már szóló produkcióval Jagger, de hát nem ér rá, fő zenekara eléggé pörög. A Gotta Get A Grip leginkább a videóval együtt fejti ki hatását, de így önmagában is elég dögös.
Nine Inch Nails: Less Than
Atyaég, mennyi elfojtott agresszió meg hátrakevert gitár! És közben eléggé pop. A NIN 2017-es jelenléte nagyon markáns volt, kíváncsian várom a 2018-as folytatást.
Norah Jones: It's Not Christmas 'Til You Come Home
Oké, fura, hogy egy karácsonyi dal is befigyel, de amikor az ünnepi ebédhez és/vagy vacsorához bekapcsolt karácsonyi Spotify-listák egyikében megszólalt ez, óriási felüdülés volt. Csodaszép.
Second Woman: //
#futurism - mást nehéz lenne mondani róla. Nehéz, lüktető, de iszonyatosan tapad.
St. Vincent: Pills
Pills to fuck, pills to eat. Az év dalszövege.
The National: The System Only Dreams In Total Darkness
Elég jó érzés, hogy Obamának is ez a kedvence az új The National-lemezről.
Trent Reznor & Atticus Ross: Four Enclosed Walls
Ismét egy filmzene, ezúttal a The Vietnam War című tízrészes dokumentumsorozathoz. Egyszerre szép és zaklatott. Mind a sorozat, mind a teljes score erősen ajánlott.