Vintage Electronica Night - Zságer Balázs

2016.05.18. 12:40, Frontrecorder

Máus 21-én prezentálja a Recorder a kifejezetten a hetvenes-nyolcvanas évek elektronikus zenéinek szentelt Vintage Electronica Night bulit. Felvezetésként megkértük a tematikus este fellépőit, idézzék fel, nekik mit jelent ez a korszak: az 80 Strange Robots, DJ Mesterházy, Splatter, Galactic Jackson és Belle Belle után a Žagar-vezér Zságer Balázs flessbekkje következik.

ITT NYERHETSZ PÁROS BELÉPŐT A BULIRA!

A billentyűs-programozó Zságer Balázs le sem tagadhatná, hogy a korai elektronika szerelmese, zenekara, az idén tizenöt éves Žagar hangzásvilága nyilvánvalóan, és remek érzékkel merít a vintage megszólalásokból. Így nem volt kérdés, hogy meghívjuk a Vintage Electronica Nightra, hogy kedvenc hetvenes-nyolcvanas évekbeli elektronikuszenei felvételeiből válogasson. Ő pedig csavar majd egyet a dolgon, mint mondja: táncos 4/4-es szettel készül, ami "egyfajta hibrid lesz: olyan mai zenékre épül majd, amikben fellelhetőek a vintage hatások, ezeket keverve a régi zenékkel."

Mit jelent számodra a vintage electronica?

Az elektronikus zene hajnala számomra az egyik legizgalmasabb korszak a zenetörténelemben. Az analóg szintetizátorok, és kicsit később a programozható szekvencerek megjelenésével egy teljesen új, forradalmi kifejezésforma jelent meg a zenében. Már nem volt szükség zenekarra, más hangszerekre, a zeneszerző képes volt egyedül megalkotni az általa elképzelt zenei világot, sőt, nemcsak szólamokban, illetve a hangok egymásutánjában gondolkodhatott - a hangzásban is egy új platform született meg, aminek már csak az alkotó fantáziája szabott határt. Ezt aztán tetőzte a szemplerek, a zeneszerkesztő programok, majd később a virtuális hangszerek megjelenése, amelyek által sokkal több zenélni vágyó fiatal tapasztalhatta meg ezt a fajta kreatív szabadságot. Nem véletlen, hogy az elektronikus zene máig a magát állandóan megújítani tudó legprogresszívabb irányzat. Azokat a rendhagyó zenéket szeretem leginkább a vintage electronica (arany)korából, amelyek a saját koruk forradalmi hangzásán és az akkori aktuális trendeken, kísérletezéseken túlmutatva olyan melódiákat tudhatnak magukénak, amik beírták magukat a történelembe és örökre bevésődtek a kollektív tudattalanba. Ilyenek többek közt a korai Kraftwerk-felvételek, Jean Michel Jarre Oxygéne albuma, Tomita, Vangelis, a Tangerine Dream ekkori lemezei, de a francia Space, illetve Brian Eno és David Bowie szintis new wave-es korszaka is ide tartozik számomra.

Három kiemelt kedvenc a korszakból?

Hot Butter: Popcorn (1972)

Bájos kis trekk, amit mindenki csak Pattogatott Kukoricaként ismer, de azt nem sokan tudják, hogy az eredeti
verziója Gershon Kingsley 1969-es Music To Moog By című albumán szerepelt.