Vintage Electronica Night: Galactic Jackson

Galactic Jackson a Freddie Mercury-bajszos Balla Zoltán dj-, vagy ahogy ő nevezi: zeneszolgáltató-alteregója. A jelenlegi budapesti underground elektronikuszenei színtér egyik legrokonszenvesebb különce kizárólag vinylről játszik főként klasszikus space és italo discót, korai nyolcvanas évekbeli nem annyira populáris elektronikát és acidet, Ritka lemezekből álló gyűjteményénél lenyűgözőbb azonban vintage szintetizátor-kollekciója, amely itthon a párját ritkítja. A régi vasakat pedig használja is, publikus módon elsősorban a hobbiból jammelő, és a Farbwechsel kiadóhoz kötődő Wedding Acid Group trióban. A szintetizátorok latin szeretőjeként tavaly szerepelt a SILF vicces klipjében, amit Szombat Éva rendezett. Az ő legutóbbi fotósorozatában ugyancsak feltűnik Galactic Jackson (lásd a nyitóképet), akit így Vice magazin olvasói is megismerhettek.

Mit jelent számodra a vintage electronica?

Számomra a vintage elektronikus zene egyenlő az őszinteséggel, a romantikával és a mélyen lélekből jövő dallamokkal. Sokkal nagyobb odafigyelést, tudást és technikai hátteret követelt, mint napjainkban. A  mai elektronikus zenék szinte csak a múltból építkeznek, nagyon sok zenében felismerhetünk mondjuk 30 évvel ezelőtt megcsinált dolgokat, ötleteket. Nagy rajongója vagyok természetesen napjaink zenei irányzatainak is, mert a jó zene az jó zene, most és sok évvel ezelőtt is - a lényeg, hogy mindig adjon valamit. 


Három kiemelt kedvenc a korszakból?


Presser Gábor: La Baletta No. 2. (1982)

Elsőként legyen akkor egy magyar library zene, amire igazán büszkék lehetünk, mert bejárta a világot.

Son Of Sam: Nature Makes A Mistake

Másodikként egy kazettán megjelent 1984-es angol italo disco/synth pop zene.