Idén december 19-én, szombaton rendezik meg a Karácsonyi Acid Partit, ami 2007 óta megbízhatóan az egyik legnagyobb őrület az ünnepek körüli partidömpingben (az első években Veszprém és Balatonalmádi volt a helyszíne, 2012 óta Budapesten tartják). Ha akarjuk, ráadásul ráfoghatjuk, hogy ez a mostani jubileumi alkalom, hiszen több történeti forrás szerint is 1985-ben születtek az első acid zenék, tehát egy (minimum) harmincéves műfajról, vagy inkább tág hangzásbeli keretről van szó, amely az alapvető stílusjegyek mellett nagyon változatos és izgalmas szeletét adja a tánczenének. Az acid örök, a kezdetei óta él és virul (sőt, manapság ismét virágkorát éli), erre bizonyítékul pedig itt egy kronologikus műfaji keresztmetszet a Karácsonyi Acid Parti egyik ötletgazdája és főszervezője, DJ Mesterházy válogatásában.
Adonis: No Way Back (1988)
Ez a lista valószínűleg hosszúra nyúlna, ha minden szegletét érintenénk az acidnek. Bár tudnék, most mégsem időznék sokat a nyolcvanas éveknél. Ajánlom viszont alaposan áttúrni, mert minden és mindenki onnan jött a mai elektronikus zenéből.
Ez a lista valószínűleg hosszúra nyúlna, ha minden szegletét érintenénk az acidnek. Bár tudnék, most mégsem időznék sokat a nyolcvanas éveknél. Ajánlom viszont alaposan áttúrni, mert minden és mindenki onnan jött a mai elektronikus zenéből.
The Age Of Love: The Age Of Love (Jam & Spoon Mix) (1990)
Stroboszkóp. Füstgép. 1991-2-3… Gin-tonic. Chiemsee felső és Oakley szemüveg mindenkin. Kis szarosként a Club Panoráma Balatonalmádin. Azokra a percekre megállt az idő. Ma is ott vagyok. És akárhányszor hallom vagy játszom ezt a számot, ott érzem magam. Nekem az a pillanat volt az “ifipark”.
Robert Armani: Circus Bells (Hardfloor Remix) (1993)
Még mindig kilencvenes évek és még mindig olyan zene, ami tényleg minden valamirevaló diszkót megjárt. Hazánkban is. Míg Robert Armani a chicagói színtér, úgy a Hardfloor (Oliver Bondzio, Ramon Zenker) a német acid megkerülhetetlen ikonja. Nem mellesleg mindketten a mai napig aktív acid-arcok közé tartoznak.
Emmanuel Top: Stress (1995)
Atombomba-effekt, amikor ’95-ben ülsz a zenetévé előtt és megszólal egy Emmanuel Top. Ennek jelentőségét mai szemmel fel sem tudjuk fogni, hiszen annyi emberhez jutottak el ezek a slágerek, hogy aztán a balatoni diszkóstól kezdve a zöldségesig mindenki minimum annyira ismerte, mint a Scatman Johnt. Nem tudom, hogy az őt körülvevő legenda mennyiben járul hozzá a sikeréhez, mindenesetre tudtommal nincs teljes bizonyosság afelől, hogy ki is ő valójában. Közel 25 éves pályafutása alatt soha senki nem látta őt élőben, (idén novemberben volt Belgiumban egy buli, ahol állítólag fellépett), mindenesetre az OZORA fesztivál kiírta, hogy jövőre fellép náluk. Örülök, megyek, de azért kicsit szkeptikus vagyok... Ja igen, és csak 2013-ban 15 albumot adott ki!!!
The Railway Raver: Keith's Trumpets (1998)
Valaki használtan vitte be a Trance Wave lemezboltba. Én meg áldom azt a napot, amikor ott valami alsó polcon rátaláltam. Azóta is sokat gondolok arra, hogy ki dobhatta el magától. Hatalmas kedvenc az egész album. Kösz!
Death In Vegas: Natja (L.A.M.F. Mix) (2002)
A zenekarról valószínűleg sokaknak valami indie elektró jut eszébe. Nyilván jók azok a számok is, de mikor felfedeztem ezt a dalt a Leather Girls maxi B-oldalán, rögtön tudtam, hogy az egyik legtöbbet játszott hipnotika lesz reggelente mindenféle részeges strandbulin.
Luke Vibert: Acid 2000 (2002)
Vibert mindig mindenbe belenyúlt. Zsenialitása nem kétséges. Szerintem ő az egyik olyan mérföldkő, aki miatt kialakult a mai acid-reneszánsz. A harmadvirágzás.
Like A Tim: Ride The Red Rhythm (2004)
Rotterdami producer, szintén 25 éve a pályán. Újra és újra meglep. Minden lemeze kicsit más, kicsit merészebb és külön-külön hallgatva is azt az egy szót mantrázod: ZSENI
The Flashbulb: Binedump (Acidwolf Mix) (2005)
Tempója miatt kicsit kilóg a sorból, ami nem véletlen, hisz Benn Lee Jordan egy IDM-electronica előadó és önmagát remixelte a 303-tekergetős alteregójával.
Galaxy Toobin' Gang: Snake River (2008)
Ezt a dalt nagyon sokat játszom. Nem acid bulikban, mert nem is feltétlen oda sorolnám. Viszont a hangzás, a dallamvilág miatt úgy érzem, ebből a listából kihagyhatatlan.
Ceephax Acid Crew_ Emotinium II (2010)
42 a válasz az életet, a világmindenséget, meg mindent érintő végső kérdésre. És Andy Jenkinson a válasz arra, hogy az acid stílusban mekkora erő az, ha beleviszed az angol humort. Többször járt hazánkban, 9 éve lebontotta Veszprémet, 3 éve szétszedte az Akváriumot, most szombaton pedig a G3-ban ad borítékolhatóan bomba koncertet. Aki azt hiszi, hogy valami unalmas laptopnyomkodásról van szó, az nézze meg az akváriumos buli felvételét, nagyon vicces!
Perseus Traxx: Dynamo (2011)
Ügyes fiatal csávó a Bunker kiadó környékéről. A legújabb kori acid house egyik legjobb live actje. Bár hangzása elsőre unalmasnak tűnhet, a rengeteg friss megjelenése között mindig meg tud lepni egy-egy B-oldalas gyönyörűséggel.
Acid Mercenaries: B3 (2014)
Igazi mocskos acid. Meg persze csodálatos is, amikor egy vinyl lemez úgy jelenik meg, hogy egyszerűen élőben feljátsszák azt, amit kell és minimális masteren kívül bele sem nyúlnak. Még a poti súgása is benne van. És persze az egész dupla lemezen átjön, hogy valószínűleg papucsban, kakaóval az asztalon egy panelház ikszedik emeletén kisujjból lett kirántva.
Boston 168: Terror Acid (2015)
Szerencsére az utóbbi években iszonyat jól helyrerázódott a techno zene. Budapesten ezt leginkább a Technokunstnak és a külvárosban tartandó buliknak köszönhetjük. Egyre több a minőségi buli, nemcsak az asztalon ugrálós ripacskodás. Az itt említett zene inkább ezeken a bulikon csendül fel, szigorú technók között. 2015!
A 2015-ös Karácsonyi Acid Parti december 19-én a G3 Klubban lesz, az est fő attrakciója az ósulis acid brit királya és udvari bolondja egy személyben, Ceephax Acid Crew, további részletek a buli Facebook-eseményoldalán.
