Maurice White a hetvenes évek legelején indult Earth, Wind & Fire nevű soul-, funk-, r&b-zenekarával, amellyel az évtized végére a műfaj legsikeresebb együttese lett, számos remek albummal, rengeteg örökzöld slágerrel, mára több mint százmillió eladott lemezzel. Zenekarát 2000-ben iktatták be a Rock And Roll Hírességek Csarnokába, őt 2010-ben a Dalszerző Hírességek Csarnokába. 1992-ben diagnosztizáltak nála Parkinson-kórt, hosszú betegeskedés után, 74 évesen hunyt el 2016. február 3-án.
Maurice White zenekarával a hetvenes évekbeli fekete popzene összes stílusában kipróbálta magát és a könnyedebb funksoul kulcsformációjaként vonult be a rocktörténelembe. Az 1941-es születésű énekes-dobos-kalimbás a legendás Chess kiadó sessionzenészeként lett keresett név a hatvanas években, az évtized végére Ramsey Lewis triójában zenélt, de már dalszerzőként is kipróbálta magát, amikor 1969-ben Chicagóból Los Angeles-be költözött és megalapította az Earth, Wind & Fire-t.
Az együttes eleinte csak kritikai sikereket aratott, egy időre fel is oszlott, de aztán 1972-ben átszerződtek a Warnertől a Columbiához, és az 1973-as Head To The Sky albummal elkezdték ontani a slágereket. Innentől 1980-ig mind a hat nagylemezük milliós példányszámban fogyott, a legnépszerűbbek az 1975-ös That's The Way Of The World és az 1977-es All 'n All voltak, mindegyik több mint hárommilliós eladással, ráadásul művészileg is ezek a legsikerültebbek, de a hol a soul, hol a nyersebb funk, hogy a lágyabb jazzfunk, hol a discós soul, a nyolcvanas évek elejétől pedig az elektrofunk felé is elbillenő dalaik többnyire mindig tökéletesen működtek a tánctéren.
Shining Star, That's The Way Of The World, Sing A Song, Serpentine Fire, Fantasy, September, Boogie Wonderland, After The Love Has Gone, Let's Groove - sokáig sorolhatnánk White tenorjának és a másik énekes, Philip Bailey falzettjének kettősségére építő csúcsdalaikat, amelyek jó részét tartalmazó 1978-as első Best Of lemezük több mint hatmillió példányban kelt el. Utolsó komolyabb sikereiket az 1987-es Touch The World című album slágereivel (System Of Survivor, Thinking Of You) érték el, bár szórványosan azóta is adnak ki albumokat, még White 1994-es visszavonulása után is.
Dalaikat számtalanszor feldolgozták, hangmintázták, hatásuk felbecsülhetetlen, Prince-től, Phil Collins-on és az Outkaston át Pharrellig rengeteg előadónak jelentettek inspirációt, sokan mások mellett Miles Davis-nek, Quincy Jones-nak és Dionne Warwicknak is ők voltak a kedvenc zenekara, sőt Barack Obama is őket hívta első Fehér Ház-as bulijába zenélni. A Earth, Wind & Fire slágerei Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendenek, nagyon valószínűtlen, hogy volt (és lesz) a határokon belül olyan rertobuli, ahol ne szólalt volna (szólalna) meg legalább egy funky sikerszámuk.
White a zenekara mellett szép sikereket ért Deniece Williams, a The Emotions és mások producereként is, és hogy a nagyszerű dalszerző-hangszerelő-producer mennyire zenekarának élt: mindössze egyetlen szólólemezt adott ki 1985-ben. Betegsége miatt 1994-ben hagyta abba a turnézást, de még sokáig a nélküle fellépő, ekkortól már jobbára csak nosztalgiázó együttes szellemi vezetője maradt. Állapota az utóbbi időben egyre romlott, a halál február 3-án, álmában érte.
a zenekar élőben, 1978-ban, csúcskorszakában: