Shame: Songs Of Praise (lemezkritika)

Ha valamit nem, akkor szégyent aligha éreznek a Szégyen nevű zenekar tagjai zenéjük miatt. Persze a henye imidzs mögött azért nem annyira fésületlen és széteső dalok vannak, mint a velük egy színtérről startolt Fat White Family esetében. Így aztán a Shame dalai lemezen sokkal jobbak is.

Kiadó: Dead Oceans / [PIAS]

Megjelenés: 2018. január

Stílus: posztpunk noiserock

Kulcsdal: One Rizla

A Shame tagjait ugyanaz a délkelet-londoni squat-színtér köpte ki magából, ahonnan a Fat White Family vagy a HMLTD indult. Ennek megfelelően az origó náluk is a The Fall atonális posztpunkja és Mark E. Smith vitriolos énekbeszéde, valamint büszke osztálytudata. Ugyanakkor a szövegekben ott van Jarvis Cocker szociopolitikai éleslátása is, a dalokban pedig a brit gitárzene legjava, a Wire-től a The Stone Rosesig. A végeredmény pedig egyszerre dühös és szórakoztató, ösztönös és intellektuális, valamint anélkül fogós, hogy törekedne rá – hallani fogunk még róluk.

8.5/10

Kollár Bálint

A SHAME MÁR EGY ÉVE LENYŰGÖZTE ÉLŐBEN A RECORDERT.

a friss lemez: 

a Concrete klipje: