A pulzáló, sűrű szövet alól kikandikálnak a dallamok. Jules Reidy: Ghost/Spirit (lemezkritika)

Jules Reidy látszólag össze nem illő dolgokból rakja össze a zenéjét: Autotune-os ének találkozik idegenszerű gitárral, búgó szintikkel, széttört dobokkal - és a végén mégis megható zene lesz belőlük. Ez a kritika először a Recorder magazin 122. számában jelent meg.

Autotune-os ének, tiszta hangolású (elsőre hamisnak ható, idegenszerű) gitár, búgó, csipogó, nyígó szintik – Jules Reidy ezekből építette fel sajátos világát, komoly kritikai sikerrel, jónevű kiadóknál (Editions Mego, Black Truffle, Shelter Press satöbbi).

A Ghost/Spirit újdonsága, hogy jóval kompaktabb és bizonyos értelemben dalszerűbb számokat tartalmaz, hangsúlyos, IDM-esen széttört dobokkal. Nyilván nem popzene ez, még csak verze, refrén sincs. A hol R&B-s, hol folkos hatású dallamokat ismétlő, minden autotune-os elidegenítés ellenére kifejező ének még csak nincs is kiemelve – mégis, köré rendeződik el minden. A gitár, szintik, tört dobok elképesztően sűrű szövetet alkotnak: annyi minden történik, hogy azt már nem is lehet követni. Ám mindez összeáll valami hullámzó, pulzáló egésszé, ami körülöleli a mögüle kikandikáló énekszólamot.

Messziről high concept hideg avantgárdkodásnak tűnik ez a zene, de érdemes közel menni hozzá: így meglepően megható (!), nem-az-de-mégis dalok ezek.

Cím: Ghost/Spirit

Kiadó: Thrill Jockey

Megjelenés: 2025. február 21.

Műfaj: kísérleti

Kulcsdal: Satellite

8,5/10

Rónai András