Jon Hopkinsszal interjúztunk is még a négy évvel ezelőtti Corvintetős fellépése kapcsán a 2013-as Immunity lemezről, és akkor azt mondta, hogy "ha nem változna a zeném, nem lenne értelme csinálni", illetve megemlítette, hogy a lehető leggyorsabban készíteni akar egy új lemezt. Nos, bár öt év kellett ahhoz, hogy megszülessen a Singularity, innen is üzenjük Hopkinsnak: volt értelme csinálni.

A Last Poets költő-kollektíva alapítójaként és szólóban is nagy hatással volt a formálódó hiphop-kultúrára, bár annak materialista, politikamentes ágával szemben kritikus volt. 74 évesen hunyt el.

Ismét egy erős Die Antwoord-klip: a kirekesztettség témáját dolgozza fel, csak éppen az idegen itt egy tényleges alien.

Miközben a magyar fesztiválszíntér nagyjából minden igényt lefed – és az események többsége stabil lábakon áll –, azért évről évre egyre több magyar választ egy környékbeli bulit is a nyárra. Így le lehet tudni a vakációt, miközben elcsíphetünk egy-két olyan előadót, aki nem lép fel hazánkban. Cikksorozatunk már hetedik éve kalauzol a legérdekesebb, többnyire elérhető közelségű fesztiválok között. Július második hétvégéjén szerintünk irány a németországi Melt! feszt.

A Trónok harca és A szolgálólány meséje árnyékában bújik meg a Foglalkozásuk: amerikai, a visszafogott kémsorozat mégis kivívta a jogot, hogy egy lapon említsük a Dróttal, a Maffiózókkal vagy a Mad Mennel. Spoilermentesen emlékezünk meg a nagyszerű szériáról és a tévétörténet egyik legsokoldalúbb házaspárjáról. A 63. Recorder magazin Filmrecorder rovatának cikke.

A zenei önéletrajzok hajlamosak azonos kliséket és felépítést használni. A Suede énekes-dalszerzőjének, Brett Andersonnak viszont lírai a megközelítése eddigi életéhez, így a Coal Black Mornings című idén megjelent gyermekkori memoár – komor hangvétele ellenére – mégis frissnek hat. Persze furcsa is lenne mást várni a britpop legdrámaibb együttesének frontemberétől. Miközben a Suede épp közzétette az idén érkező LP első klipes dalát.

Az Iceage eddigi fejlődéstörténete: nihilista, dühös kölkök, zajongva óbégatnak. Aztán még kaotikusabbak, de érezhetően érettebbek is. Harmadikra még több hatás, még összetettebb végeredmény. És most már egyértelműen ők a millennial Nick Cave és az ő rossz magjai. És jönnek ezzel az új lemezzel a Bánkitóra.

Jót akartak, de sikerült csak néhány hiphop-R&B-előadót megbüntetni, amikor lettek volna még jelöltek bőven, ha már "cenzúrázni" akarnak. Kendrick Lamart, de talán rengeteg más fekete zenészt is elveszíthettek volna.

A legnépszerűbb volt 1963-ban, a legjobb lemezeket adta 1971-nek, ebből lett a disco, de még a hiphop is és minden évtizedben meg tudott újulni. Mindig újjászületik és mindig nagyon népszerű. A hiphop mellett manapság is a soul uralja a popzenét. Ám a műfajt Magyarországon soha nem kezelték rangján. A 62. Recorder magazin Soul & pop fókusztémáját egy idővonallal (a legnagyobb mérföldkövek) nyitottuk –, jött a műfaj alapjainak bemutatása, most pedig ugrunk a funk felé. Amikor végtelen mennyiségű szexet kevertek az r&b-be, létrejött a funk. Aztán folyton és folyton újabb mutációk fejlődtek ki belőle.

Miközben a magyar fesztiválszíntér nagyjából minden igényt lefed – és az események többsége stabil lábakon áll –, azért évről évre egyre több magyar választ egy környékbeli bulit is a nyárra. Így le lehet tudni a vakációt, miközben elcsíphetünk egy-két olyan előadót, aki nem lép fel hazánkban. Cikksorozatunk már hetedik éve kalauzol a legérdekesebb, többnyire elérhető közelségű fesztiválok között. Július második hetében szerintünk irány Belgium és a Dour.