Art rock? Indie rock? Indie pop? Triphop? Soulpop? Nagyon erősen mossa a stílusok közötti határokat a két zenész kollaboratív albuma, és milyen jól teszi. Amiben viszont mindenki egyetért: a melankólia. Kicsit álmosító, álmodozó, elszállós az egész. A kilencperces címadó nyitódal már egyből ezzel a hangulattal indít, ami lényegében végig meg is marad. Ha fizikailag is birtokolnád, keresd a textil borítású tokban kijött narancsszínű vinyl-kiadást, poszterrel.

A Varsó és Berlin – sőt, néha Reykjavík – között ingázó Hania Rani számos projektben és együttműködésben vett már részt zongorista-zeneszerzőként, lengyel zenekarával Teskno néven jelent meg albuma. Amikor viszont hozzáfogott első önálló lemezének felvételéhez, ő lepődött meg a legjobban, hogy végül egy szál zongorára korlátozott szólóanyag született. A korlát nem a legjobb szó: az Esja című album kísérletező, széles érzelmi skálát jár be; dalai emlékeztetnek egy-egy kortárs vagy neoromantikus zongorista – Nils Frahm, Max Richter, Brad Mehldau – zenéjére, de a végeredmény egyedi. A május 8-án Budapesten koncertező, 28 éves Rani a Recordernek adott interjújában elmesélte, hogyan nyer ihletet tájakból és épületekből, hogyan babrált ki vele Ólafur Arnalds zongorája, és hogyan lehet egész közel vinni a hallgatót a hangszerhez.

Szécsi Böbe dalszerző-énekes neve ismerős lehet már a Recorder olvasói számára a Belau zenekarból, de dolgozott már a Brainsszel, a Halott Pénzzel, a Stamusic producerdióval vagy a Paperdeerrel is. Most első szólódalát mutatja be nálunk, amely egy mérgező, kilátástalan párkapcsolat megpróbáltatásairól szól. Premier!

Május 8-tól 11-ig négy elődöntőben nyolc előadó versenyez azért, hogy bekerülhessen a 2019-es Nagy-Szín-Pad! tehetségmutató május 16-ai döntőjébe. A Recorder – idén harmadszor a program médiapartnereként – az esélylatolgatás előtt ebben a cikkben vette sorra az indulókat és közölt mindegyikükről egy-egy rövid biót is, de idén újra arra gondoltunk, hogy érdemes lenne valami érdekesebbet, személyesebbet, aktuálisabbat, pontosabbat is mutatni róluk, ezért megkértük őket, hogy – válaszolva nyolc kérdésünkre – mutassák be magukat felkészülés közben ők maguk. Döntsék el, mennyire akarják közel hozni magukat a nézőkhöz, milyen részletekre akarnak fókuszálni, hol milyenre állítják magukon az élességet és a színeket stb. – szóval hogy készítsenek magukról egy-egy szöveges szelfit. A hatodik 2019-es gyorsfényképet a Stolen Beat lőtte magáról. A zenekar május 10-én, pénteken az Akváriumban mutatja meg, mire képes.

Szám szerint kettőt.

Május 8-tól 11-ig négy elődöntőben nyolc előadó versenyez azért, hogy bekerülhessen a 2019-es Nagy-Szín-Pad! tehetségmutató május 16-ai döntőjébe. A Recorder – idén harmadszor a program médiapartnereként – az esélylatolgatás előtt ebben a cikkben vette sorra az indulókat és közölt mindegyikükről egy-egy rövid biót is, de idén újra arra gondoltunk, hogy érdemes lenne valami érdekesebbet, személyesebbet, aktuálisabbat, pontosabbat is mutatni róluk, ezért megkértük őket, hogy – válaszolva nyolc kérdésünkre – mutassák be magukat felkészülés közben ők maguk. Döntsék el, mennyire akarják közel hozni magukat a nézőkhöz, milyen részletekre akarnak fókuszálni, hol milyenre állítják magukon az élességet és a színeket stb. – szóval hogy készítsenek magukról egy-egy szöveges szelfit. Az ötödik 2019-es gyorsfényképet a Nomad lőtte magáról. A zenekar május 9-én, csütörtökön az Akváriumban mutatja meg, mire képes.

Táncolni szuperjó dolog. Táncjelenetet nézni a moziban vetekszik vele. Egy bravúros koreográfia olyan energiákat képes felszabadítani, mint a fékeveszett akciók, és azt is kifejezheti, amit szavakkal nehéz leírni, legyen az eufória, vagy a teljes őrület, mint az áprilistól a magyar mozikban játszott Eksztázisban. Összegyűjtöttük az évszázad huszonegy legütősebb táncjelenetét, Tom Cruise seggrepacsijától Natalie Portman szárnyalásáig. A 71. Recorder magazin Filmrecorder rovatának cikke, videókkal.

Kovács Gábor (Új Bála) és Andreas Klotz (Superskin) duója berlini-bécsi kazettakiadónál. Lassú, néha természetellenesen vánszorgó ritmusok felett szólnak a kicsavart és folyamatosan tovább is csavarodó szintihangok; az effektezés és a moduláris felépítés a dubot idézi. Messziről fenyegetőnek tűnhet, de pontos a kiadó leírása: „tobzódnak a szerencsés véletlenekben és abszurd következményekben” – és ettől a sötétség ellenére roppant szórakoztató. Egyre több mostanában az izgalmas dub-mutáns, és ez ott van a legjobbak közt.

Május 8-tól 11-ig négy elődöntőben nyolc előadó versenyez azért, hogy bekerülhessen a 2019-es Nagy-Szín-Pad! tehetségmutató május 16-ai döntőjébe. A Recorder – idén harmadszor a program médiapartnereként – az esélylatolgatás előtt ebben a cikkben vette sorra az indulókat és közölt mindegyikükről egy-egy rövid biót is, de idén újra arra gondoltunk, hogy érdemes lenne valami érdekesebbet, személyesebbet, aktuálisabbat, pontosabbat is mutatni róluk, ezért megkértük őket, hogy – válaszolva nyolc kérdésünkre – mutassák be magukat felkészülés közben ők maguk. Döntsék el, mennyire akarják közel hozni magukat a nézőkhöz, milyen részletekre akarnak fókuszálni, hol milyenre állítják magukon az élességet és a színeket stb. – szóval hogy készítsenek magukról egy-egy szöveges szelfit. A negyedik 2019-es gyorsfényképet az Akváriumban május 11-én, szombaton fellépő The Bluebay Foxes lőtte magáról.

A Szabó Balázs Bandája tavaly termékeny időszakot zárhatott, tavasszal jelent meg negyedik, Rajtad felejtett szavaim című nagylemezük, ősszel pedig már meg is fejelték az ötödikkel, egy koncertlemezzel, ami Radnóti Miklós tizenegy versének megzenésített feldolgozását tartalmazza. A hangzóanyag mellé készült egy koncertfilm is, melynek egy részlete a zenekar legnagyobb sikerével, a költő születésnapjának 110. évfordulója alkalmából premier előtt a Recorderen debütál.