(X) Szavaz a szakma, szavaz a közönség, majd ismét Ballantine’s-szal ünnepelnek hazánk legjobb lemezlovasai!

Mint az már 2014-es év végi listánk alapján kiderült, a Recorder kedvenc idei lemezét Ariel Pink készítette - pom pom címmel. Los Angeles-ben hívtuk fel a twitteres szócsatái és egyéb botrányai miatt mostanában trollkodással is vádolt dalszerző-előadót, aki a – részben talán önmaga által is – ráaggatott szerep helyett háromnegyed órában a lehető legnormálisabban osztotta meg velünk világlátását. Meg azt, hogy a tervek szerint jövőre Magyarországon is fellép, vagy hogy épp Charli XCX-szel és Sky Ferreirával dolgozik, és hogy lesz egy közös lemezük John Mausszal. A Recorder idei utolsó számának kibővített címlapinterjúja.

Damien Rice a kétezres évek eleji ír dalszerző-előadó hullám legismertebb képviselője, 2002-es O című első albumából két és fél millió példányt adott el, ám a 2006-os 9 című folytatást követően eltűnt a radarról. Szórványos közreműködések jelezték, hogy várhatunk még tőle valamit, ám az kellően meglepő volt, amikor kiderült, hogy Rick Rubin sztárproducerrel, Izlandon készítette el harmadik nagylemezét. Az idén – szintén akusztikus gitáros, folkos dalokkal, remek debütlemezzel – itthon feltűnt Zanzinger (azaz Micsoda Dániel) tinédzserkorának egyik kedvence volt Rice, naná, hogy ő is kíváncsi volt a nagy visszatérésre. Meg is írta nekünk véleményét, miközben éppen különleges nappali szobás turnéra készül és pont tegnap, a Recorderen indított be szintis popprojektjét, a Stasszal közös The Monte Cristo Sex Tapes-t is.

Marcel 1997-ben tűnt fel az első Future Sound Of Budapest válogatáslemezen, a következő néhány évben készített három albumot, Yonderboi mellett az akkori hazai hallgatós/downtempós elektronikus zene másik húzónevének számított külföldön, majd 2004-ben jószerivel eltűnt a radarról. Ugorjunk tíz évet: 2014. november 21-én megjelent a régóta ígért új albuma Petting. Soul. Dance. címmel – eljött az ideje, hogy beszélgessünk a producerrel. 

D'Angelo után tegnap egy régóta csendben lévő zenekar hallatott magáról, a Washington állambeli Modest Mouse. Azt már pár napja tudjuk, hogy a csapat hatodik sorlemeze márciusban jön, de eddig semmit nem hallhattunk róla. Most viszont itt van a fő single, a Lampshades On Fire.

Zanzinger megvan? Az Cool List Hungary 2014-re is felkerült dalszerző-előadót régóta szeretjük, bemutattuk Magyarradarunkon is (remek idei lemeze pedig nálunk volt először hallható). Stas megvan? A kitűnő zeneszerző-producert régóta szeretjük, bemutattuk Magyarradarunkon is (remek idei lemeze pedig nálunk volt először hallható). Ők ketten pedig jóbarátok és most megvalósították egyik régi álmukat, álmodozós szintipopduót alapítottak The Monte Cristo Sex Tapes néven, és rögtön első dalukkal nemzetközi lemezszerződést kaptak. A hivatalosan jövőre megjelenő anyag és a duó bemutatkozó dala azonban már itt és most hallható!

Marianne Faithfull hét év után, ma, december 15-én este ismét a Művészetek Palotájában lép fel, új albuma, a Give My Love To London turnéján, ami egyben ötvenéves karrierjét is ünnepli. Végigszaladtunk hát ezen az ötven éven, húsz percben.

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt Beyoncé mindenfajta fanfár nélkül feltöltötte új albumát az iTunesra, globális őrületet váltva ki. Senki nem hitte el, hogy a digitális korban még lehetséges titokban tartani egy lemez készültét (pláne egy ekkora nevű előadónak) és. nulla marketing nélkül. Nos, most a soulénekes D'Angelo "dobott. Beyoncét", ugyanis minden előzetes figyelmeztetés nélkül jelentette meg várva-várt új albumát, 14 év szünet után - a Black Messiah pedig máris streamelhető. 

Az osztrák-magyar származású bárónő lányaként született Marianne Faithfull 1964-ben tűnt fel, így idén már az ötvenedik évét tapossa a zenei életben. A sokat látott énekesnő-dalszerző azon kevesek közé tartozik, akik ennyi év után is nagyszerű albumokat készítenek, a legújabb, fél évszázados jubileumra kiadott Give My Love To London is nagyon erős lett.

A héten tettek közzé egy eddig kiadatlan Chromatics-számot, amely 31 perc hosszú. Mennyi?? Jó, ez már igencsak túl van egy átlagos dal időtartamán, de az igazság az, hogy harminc-, sőt negyvenperces opuszokkal is tele van az a bizonyos padlás (egyes műfajokban pedig, mint az ambient, vagy a progresszív rock ez átlagosnak tekinthető), viszont már jóval kevesebben nyújtják ennél még tovább a dalforma kereteit. A listánk hatvan percen túl kezdődik, és egészen 24 óráig tart - nem állítjuk, hogy definitív összeállítás, simán lehet, hogy maradtak ki belőle hosszabbak: ezek az általunk ismert legtovább tartó - és ami fontos szűkítés - rögzített és hivatalosan megjelent dalok/egybefüggő zeneművek. Ezt hívjuk úgy, hogy zenemaraton!