A 2014 óta aktív Camp Koala posztpunkzenekar idén adta ki első nagylemezét, Magyarradar rovatunkban be is mutatkoztak, mi pedig az albumot felvezető Force-Driven Development videóját mutattuk be. A zenekar azóta az Umreti Fit társaságában turnézott Európában (erről fotós beszámolót mutattak a Recorder olvasóinak), most pedig debütál még egy videó, amely az album egyik legjobb dalához, a Cuthoz készült és a címében is beszédes: önfodrászkodós klip.

Életének 57. évében, ma, 2016. április 21-én váratlanul elhunyt Prince, a poptörténet egyik legnagyobb alakja.

A Jazzékiel idén, egészen pontosan ma, 2016. április 21-én tizenöt éves. A kiváló zenekart születésnapja alkalmából egy teljes karriert áttekintő Szubjektív-szelektív krónikával köszöntjük, pontosabban Jakab Péter frontember írta meg nekünk azt, hogy hogyan látta és élte meg a zenekar eddigi pályáját. A több év szünet után tavaly fényesen visszatért (Másokat szeretni) zenekar az új stúdiólemez mellett izgalmas remixalbumot is kiadott - nálunk pedig 2009-es Holy Shit című lemezük került be a 21. század legjobb magyar albumai közé. Jakabék júniusban a Müpában ünneplik 15. születésnapjukat, mégpedig egy olyan koncerten, ahol az eddigi három stúdiólemez a (majdnem) összes korábbi tag jelenlétében kerül színpadra. Most azonban jöjjenek a pazar sztorik!

Négy év után egy szándékoltan sötét hangulatú albummal tér vissza a Garbage, a június 10-én érkező Strange Little Birds első fecskéje az Empty című dal.

A paksi The Houdinis volt az első olyan magyar zenekar a nyolcvanas évek végén, amelyik teljes, saját számokból álló repertoárját angol nyelvű dalokból építette fel (nagyjából egyidőben a magyarról angolra váltó Sexepillel). A brit gitárzenei hatásokból építkező zenekar 1995-ben szűnt meg, amikor tagjaiból fővárosi erősítéssel megalakult a Heaven Street Seven. A Houdinis 2013-ban már tartott egy szűkkörű visszatérő koncertet Pakson, a HS7 tavalyi feloszlása után pedig nyilvánvaló lett, hogy ott folytatják, ahol a húsz éve abbahagyták, annyi különbséggel, hogy három régi tag mellé érkeztek újak is. A karakteres gitárpopos dalok világában még mindig nagyon menő Houdinis a Recorderen mutatja be új albumát.

A debreceni kötődésű Nyilas Reni & Ők zenekar szeret üzeneteket eljuttatni a nézőkhöz. Szövegeik őszinték, zenéjükre azt mondják, hogy eklektikus poprock – ám számukra nem is a stílusmeghatározás számít, sokkal inkább a dalok hangulata. A Cseh Tamás Program által támogatott bandából Dr. Nyilas Renáta válaszolt a kérdésekre.

A 41. Recorder magazin címlapján pózoló Blahalouisiana szextett múlt csütörtökön adta ki ragyogó bemutatkozó albumát, a cím nélküli lemez funkos-diszkós-slágeres nyitódalához pedig érkezett egy lükén táncos szövegvideó. 

Flaming Lips = fura, ezt ugye tudjuk, az lenne meglepő, ha Wayne Coyne-ék egyszer valami teljesen hétköznapi, normális dologgal rukkolnának elő. Szerencsénkre ennek nulla az esélye, helyette újabb és újabb elszállt húzásokkal szórakoztatnak/tesznek próbára bennünket; most például David Bowie Space Oddity-jének feldolgozásához forgattak hajmeresztő megemlékezős videót egy templomban, lufikból álló hallgatósággal és két begyógyszerezett apácával. 

A 2010 végén alakult, ötéves, hattagú SoulClap Budapest hiphop-soul-funk-jazz-elektronika dj-producer-zenészkollektíva eddig élőben, bulik szervezésével és másoknak készített beatekkel jeleskedett, és ugyan saját trekkeket is elszórtak itt-ott, de az első önálló, nagyobb anyag megjelentetése egészen mostanáig váratott magára (a csapatból DJ Slow önállóan és a Slow Village-dzsel már a Recorderen is debütált kiadványokat). Az Abony Sessions című hivatalos SoulClap Budapest-bemutatkozás viszont egy közel egyórás, improvizatív, instrumentális mixtape lett, perfektül eklektikus flow-val és napfényesen laza vibe-bal!

Az experimentális popzene ír dívája, Róisín Murphy - számos tánczenei énekes közreműködést és 2014-ben egy olasz táncdalok feldolgozásaiból álló EP-t kitérőként közbeiktatva - nyolc év kihagyás után, tavaly májusban adta ki legutóbbi albumát. Örömteli módon egy évre rá már érkezik is a Mercury-díjra jelölt Hairless Toy folytatása, melyet főként London, a modern építészet és az építkezések ihlettek. A Take Her Up To Monto című lemezről elsőként a nyitó dala hallgatható.