Dream pop lynch-i értelemben, kis Badalamentivel. Chrystabell & David Lynch: Cellophane Memories (lemezkritika)

Mi másból: David Lynch látomásából indult ki ez a lemez, amin elmosott, több esetben a 2022-ben elhunyt Angelo Badalamentitől származó alapok fölött szól több rétegben Chrystabell hangja. Ez a kritika először a Recorder magazin 117. számában jelent meg.

David Lynch és a zene kapcsolata mély és szerteágazó; a Magyarországon számos alkalommal koncertező Chrystabell-lel (2012-es interjúnk, 2022-es interjúnk) már több kiadványa is volt. A Cellophane Memories kiindulópontja Lynch látomása volt egy erdei sétán, konkrétabban pedig az archívumában lévő zenék (köztük több a 2022-ben elhunyt Angelo Badalamentitől), általa írt szövegek – ezekkel kísérletezett az énekesnő.

Elhaló, szétmosott szintik vagy badalamentisen nyugtató-nyugtalanító alapok fölött Chrystabell hangja megkettőzötten, olykor megszaggatva, megfordítva szól. Nem duettezik önmagával, hanem a több szólamból áll össze egy mindig szétcsúszó, majd újraformálódó, a dalformát elmosódott, megtört emlékként felidéző zene (mintha több réteg celofánon át néznénk). Dream pop, de nem a megszokott értelemben, hanem hát nyilvánvalóan: lynch-i értelemben.

A lemez rendkívül egységes hangulatú és megszólalású, kicsit talán sok is, de könnyen bele lehet feledkezni – leginkább a nagyon badalamentis részek ugranak ki belőle, és okoznak szívfájdalmat. 

Előadó: Chrystabell & David Lynch

Cím: Cellophane Memories

Kiadó: Sacred Bones

Megjelenés: 2024. augusztus 2.

Műfaj: dream pop

Kulcsdal: You Know The Rest

7,5/10

Rónai András