A zeneiparnak mindig kell valami mantra. Idén ez – a mesterséges intelligencia mellett – a superfan, az elkötelezett rajongó jobb monetizálása. Ez az írás először a Recorder magazin 116. számában jelent meg.
Több pénzt lehúzni azokról, akikről még lehet
A stream a fejlett piacokon kezdi elérni a plafont. A fejlődő piacokon még rengeteg a potenciál (a majorök folyamatosan vásárolják is be magukat különböző régiókba), de jó lenne a gazdagabb országokban is találni egy réteget, akiktől még több bevételt lehet szerezni.
2024 elején a Universal és a Warner vezetője is bejelentette, hogy az év egyik fő fókuszát az elkötelezett rajongók jelentik majd. Nekik fejlesztenek majd „termékeket és élményeket”, amik a finom megfogalmazás szerint „erősítik a kapcsolatot a rajongó és az előadó között” – és igen, ez azzal fog járni, hogy az előbbi több pénzt fizet.
Általában azt az adatot szokás idézni, hogy felmérések szerint a zenehallgatók kábé 20-25%-a superfan, akik az átlagnál kétszer értékesebbek lehetnek a zeneipar számára.
Persze ez nem eget rengető újdonság. A rajongás bevételre váltását szolgálják az inflációnál magasabb ütemben növekvő koncertjegyárak; a tucatnyi különböző formátumban megjelenő vinylek; mindenféle merch tárgyak satöbbi. A közösségi finanszírozás szintén ennek egy formája, főleg, ha rendszeres támogatásról van szó (például Patreon), amiért cserébe exkluzív tartalom, színfalak mögé betekintés, online beszélgetés satöbbi jár.
Egy helyre gyűjteni a rajongókat
De mindez eléggé szétszórt, alkalom- és véletlenszerű: jegyet akkor veszel, mikor a közeledben jár a turné; a vinyl az albummegjelenéshez van kötve. A rajongás viszont konstans elfoglaltság, aminek pont ez a jellege nincs még igazán monetizálva.
Ezért a kiadók az online rajongás „egy helyre gyűjtésére” koncentrálnak. A Warner saját appot fejleszt erre, a Universal viszont a legismertebb, már létező alkalmazásba fektet pénzt. Ez a Weverse, amit a koreai, a BTS mögött is álló HYBE fejlesztett. Itt most főleg K-pop előadókat találunk, de a Weverse vezetője, Joon Choi az év elején azt mondta a Billboardnak, hogy idén agresszívan be akarnak törni az amerikai piacra is.
Choi szerint a sikerük titka az, hogy „a rajongói élmény szét van szórva: itt veszel merchöt, ott koncertjegyet, egy harmadik helyen kommunikálsz a többi rajongóval. A Weverse az első olyan szolgáltatás, ami mindezeket egyetlen, kényelmesen használható helyre gyűjti.” Nagyon jó a livestream szolgáltatásuk is, ami közvetlenül össze van kötve a webshoppal.
A Weverse 2023-ban elérte a 10 millió felhasználót; igaz, ez idén 9,2-re esett vissza, elsősorban a BTS hiátusa miatt. Ez nem tűnhet olyan nagy számnak, viszont a közösség igen aktív: a livestreamek nézettsége néha meghaladja a tízmilliót, és a felhasználók 2023-ban 18 millió merch tárgyat vettek a platformon. Bár Choi is tudja, hogy a K-pop rajongói másként viselkednek, mint például az amerikaiak, ezek az arányok bizonyára beindítják a kiadóvezetők nyálelválasztását.
Tartalomgyártás helyett egymást lefoglaló rajongók
Nagy dobás lehet még a stream előfizetések plusz rajongói „réteggel” (felárért elérhető exkluzív tartalmakkal) kiegészítése. A Spotify januárban bejelentette, hogy az EU-ban a digitális piacokról szóló jogszabály elfogadásával elhárult ennek akadálya, de további hír azóta sincs.
Ezeknek az exkluzív tartalmaknak a legyártása nyilván a zenészekre hárulna, akiknek amúgy is egyre több platformot kell tartalommal etetniük. Ezért is fontos lenne, hogy az online rajongás olyan fórumokra menjen át, ahol a rajongók szépen elbeszélgetnek egymással, és nem kell ehhez a kedvencük posztjára várniuk. Tatiana Cirisano már 2022-ben arról írt, hogy az ezt becsatornázó platformok jelenthetik a következő lépést, aminek a kiégéssel küzdő zenészek bizonyára örülnének.
Rónai András
