Izgalmas divattrip és női poptörténeti mesterkurzus a Zene Háza dívakiállítása

Világsztárok fellépőruháin, jelmezein és személyes tárgyain keresztül mutatja be a dívák történetét a Zene Háza új kiállítása, ami jóval többről szól, mint hogy közelről láthatunk ikonikus szetteket popsztárok gardróbjából: a Dívák & Ikonok nem kevesebbet vállal, minthogy elmeséljen kétszáz évet a női előadóművészek és a női egyenjogúsági törekvések társadalom- és poptörténetéből.

Nagyszabású divatkiállításként is maradandó élmény lenne a világ egyik legnagyobb design- és ipartörténeti múzeumából, a londoni Victoria and Albertből (V&A) elsőként a Magyar Zene Házába utazó Dívák & Ikonok, hiszen Adele-től Beyoncén át Pinkig a legnagyobb sztárok privát kollekciójából mutatnak be különleges darabokat. Látható itt például Tina Turner legendás lángruhája (kép a cikk végén), amit a divatguru Bob Mackie tervezett, Janelle Monáe nőiséget hangsúlyozó vulvanadrágja a PYNK klipjéből (nyitóképünkön), Rihanna MET gálán viselt, püspöksüveggel megfejelt, provokatív páparuhája, Billie Eilish lezser, androgün Glastonbury-szettje, amit a Beatles klasszikus rajzfilmje, a Sárga tengeralattjáró ihletett, és igazi kuriózumként Freddie Mercury fellépőruhája is, amiben a Tavaszi szélt énekelte a ’86-os budapesti Queen-koncerten.

BOLDOGABB, MINT VALAHA – BILLIE EILISH-PORTRÉNK

De a Dívák & Ikonok attól válik igazán érdekessé, hogy azok számára is van mondanivalója, akiket nem hoz lázba például az, hogy egy szinte egész termet betöltő panteonban, hat extravagáns Bob Mackie-ruhán keresztül kövessék nyomon Cher előadói evolúcióját 60s hippilányból elegáns popsztárig, vagy pár centiről csodálkozzanak rá a Van, aki forrón szereti Marilyn Monroe törékenységét hangsúlyozó kis fekete ruhájára, esetleg értékeljék a némafilmsztár Clara Bow pár éve egy magánkollekcióból előkerült és frissen restaurált Kleopátra-jelmezét, ami a maga korában igencsak merésznek számított, de a film nem maradt fenn, így sokáig a filmtörténészek is csak fotókról ismerték.

Cher ruhái a Dívák & Ikonok kiállításon.

A Dívák & Ikonok a dívajelenségen keresztül valójában a női előadók történetét dolgozza fel a 19. századtól a napjainkig, az első operadíváktól a hollywoodi sztárokon át a popcsillagokig, azok mélyebb összefüggéseiben. És itt tényleg az összefüggéseken van a hangsúly, ugyanis egészen más kontextusba kerül egy-egy előadó és több árnyalatot, gazdagabb jelentést kap egy dal, lemez vagy életmű attól, hogy egy több mint kétszáz éves történetbe ágyazódik. Kiderül, milyen sokféleképpen értelmezhető a díva fogalma is, amit a kiugróan tehetséges, istennőnek tartott operaénekesnőkre kezdtek el használni, de aztán hamar pejoratív felhangot kapott.

TÍZ SZÁM, AMIT ÉRDEMES RENDESEN MEGHALLGATNI RIHANNÁTÓL

A kiállítás angol kurátora, Kate Bailey a sajtómegnyitón tartott, rövid tárlatvezetésén előkerült például az egyik első operasztár, Adelina Patti története, aki amerikai fellépéseiért nemcsak busás pénzt húzott be (ötezer dollárt előadásonként), hanem egy sor kérése is volt: hogy saját szobát kapjon a fellépés előtt, az hány fokra legyen fűtve, és milyen ételeket, italokat szolgáljanak fel neki. Akkor ez hatalmas botrányt kavart, ma zenekari ridernek hívják, és ennél jóval extravagánsabb tételeket is tartalmaz, mégse gondolja senki, hogy ez kényeskedés lenne, hanem az előfeltétele annak, hogy az előadó maximálisan az előadásra fókuszálhasson.

A Dívák & Ikonok ilyen popkulturális anekdotákon keresztül bontja ki, hogyan fonódott össze a női előadók története a női egyenjogúsági mozgalmakkal, hogyan kezdték ki a dívák a status quo-t és küzdöttek a társadalmi igazságtalanságok ellen. A kiállítás két nagy részre (vagy mint egy operában, felvonásra) oszlik, az első az istennőnek tartott operadíváktól visz el az ó-hollywoodi sztárokig – itt kuriózum a már említett Clara Bow- és Marilyn Monroe-ruha, de nem szabad elmenni a kétértelmű szexuális célzások királynőjének számító Mae West, Marlene Dietrich és Karády Katalin, vagy épp a keleti blokk revükirálynőjének számító Medveczky Ilona és az első globális fekete szupersztár, a női testet felszabadító Josephine Baker izgalmas párhuzamokba állított életútja mellett sem.

Marilyn Monroe ruhája a Van, aki forrón szereti című Billy Wilder-filmből, mellette Andy Warhol híres Marilyn-portréja.

A fordulópontot a máig az elsőszámú operadívának számító Maria Callas jelöli ki a kiállításon, akitől a londoni Royal Opera House-ban adott első (Tosca) és utolsó (Norma) előadásán viselt ruhája látható, és aki viszályaival és szerelmi botrányaival, a magánélete iránti túlzott médiafigyelemmel már megelőlegezi a mai popsztárok történetét. A két részt átkötő teremben egy tablón is végig lehet követni a feminizmus nagy hullámait, és hogy azok hogyan estek egybe a női előadók történetével – a második blokk ennek jegyében a dívajelenség újrafogalmazásával, a női egyenjogúsági mozgalmakkal és olyan sztárokkal indul, mint például a 13-szoros Grammy-díjas Ella Fitzgerald, akit letartóztattak az amerikai szegregációs törvény megsértéséért, amikor „vegyes” közönség előtt lépett fel.

EZEK VOLTAK MADONNA LEGIZGALMASABB ÁTVÁLTOZÁSAI

A második blokk már nem egy lineáris sztorit mesél el, hanem különféle témákat jár körbe, a Fejezd ki magad a folyamatos megújuló és átváltozó dívákét Madonnától Björkig, a Ki akarok törni a társadalmi elvárások és szépségideálok alól felszabaduló nőkét, Grace Jonestól mondjuk Annie Lennoxig. Lennox egyébként is kulcsszereplője a kiállításnak, még ha nem is extrán hangsúlyos az ő vitrinje: a kurátor Kate Bailey elsőként őt kereste meg a Dívák & Ikonok ötletével, mert az Eurythmicsből való kilépése után a Diva című debütáló szólólemezével definiálta újra magát, aminek a borítóján harmincas évekbeli revütáncosként pózol, a Little Bird klipjében pedig a korábbi színpadi énjeivel számol le a Kabarét idéző kabaréénekesként, jelezve, hogy a dívafogalom mentén definiálja újra magát szólóelőadóként.

A klip forgatásakor Lennox már terhes volt a második gyermekével, és szerette volna, hogy ezt a terhespocakos fekete ruháját állítsák ki, miközben a mellette lévő fal a globális feminizmussal kapcsolatos tevékenységről szól – Lennox így egyszerre jelenik meg a szépségdiktatúra ellen lázadó, androgün dívaként, dolgozó nőként, anyaként és feminista aktivistaként.

A kiállítás pedig pont azt járja körül, milyen sokféle arcot öltött a díva az évszázadok során; hogy egy díva lehet különleges tehetségű előadóművész, divatikon, aktivista, drámakirálynő, vagy épp a női felszabadulás szimbóluma. És még ezeket a témaköröket is megcsavarják: az Egyedül például a dívaság magánnyal járó oldalát bontja ki, amelyben ugyanúgy szó esik a sztárság stressze alatt megroppanó Amy Winehouse-ról, mint a nyilvánosságtól pályája csúcsán elvonuló Kate Bushról, akiből a Stranger Things csinált újabb generációk számára is sztárt, vagy magyar oldalról Cserháti Zsuzsa, akit ellehetetlenítettek és évekig nem vehetett fel lemezt a hanglemezkiadást irányító Erdős Péterrel való személyes konfliktusa miatt.

TOP 10: KATE BUSH LEGJOBB PILLANATAI

A Dívák & Ikonok jól sűríti az információkat, imponálóan gazdag tudást összegez frappáns pármondatokban, félhomályba burkolt, labirintusszerű tereivel pedig hozza a kiállításhoz jól passzoló backstage-hangulatot. A fellépőruhákon kívül több érdekesség is akad, ilyen például az Immigrant kézzel írt dalszövege Sade-tól, Madonna AIDS-kártyája, amivel a betegség stigmatizálása ellen küzdött, vagy épp Dolly Parton Barbie-babája – mármint az amerikai vidék Barbie-jaként is emlegetett countrysztárt mintázó Barbie-baba, ami az énekesnő licenszelt imidzse alapján készült még a 70-es években. És akad egy-két frappáns kiállítástechnikai ötlet is: a koncertjein a fizikai határait feszegető, akrobatikus Pink például más díszletelemek tetején, a magasban szerepel egy ruhájával, amit Freddie Mercury 86-os turnéruhája ihletett.

Balról jobbra: Elton John, Freddie Mercury és Kóbor János kiállított ruhái.

És ha már Mercury: a kiállításon külön szekciója van a női előadók által inspirált férfisztároknak (ők a címben szereplő ikonok), itt láthatjuk Freddie dzsekijét és cipőjét, amiben a kulturális vasfüggöny lebontásában kulcsszerepet játszó, 86-os Queen-koncerten énekelt, Prince magasított sarkú szatén-bőrcipőjét, ami a táncolásban segítette (a cipzáron Prince egyedi szerelemszimbólumával), Elton John 50. születésnapi buliján viselt, a Napkirályt idéző szettjét, valamint Kóbor János és Demjén Rózsi egy-egy fellépőruháját.

„SENKI NEM ISMERTE FEL FREDDIE-T” – A PRODUCEREK A BUDAPESTI QUEEN-FILMRŐL

Bailey saját bevallása szerint a Zene Háza-kiállítás jobb, nagyobb és bátrabb lett, mint a londoni volt – például a Freddie Mercury-ruhát is az MZH vadászta le, a tárlat fókuszát pedig számos magyar dívával bővítették, az itt egy lenyűgöző Stuart Mária-jelmezzel szereplő Jászai Maritól a dalok dívájaként emlegetett, egy egyszerű, kék fellépőruhával megjelenő Koncz Zsuzsán át Péterfy Boriig, akinek a LED-világítókkal tűzdelt, orfűi fellépőruháját állították ki.

A Dívák & Ikonok kiállítás szeptember közepéig látogatható, a Zene Háza rengeteg kísérőprogramot szervezett hozzá, ezekről több infót a honlapjukon lehet találni. Az Erste Bankkal közösen pedig egy támogató programot is indítottak Ifjú Díva néven, amivel fiatal női előadókat támogatnak anyagilag és fellépési lehetőségekkel. A jelöltek között ott van az elektropopos, Dzsúdlónak is nyitó Lenkke_, a legizgalmasabb fiatal jazzénekesnők közül Nagy Emma és Orbay Lilla, de például a Bajkó folkzenekar Junior Príma-díjas énekesnője, Sőregi Anna is – szavazni ide kattintva lehet.

Dívák & Ikonok
Helyszín: Magyar Zene Háza
Időpont: 2024. május 18. - szeptember 15. 10.00-18.00
Teljes árú belépő: 5200 Ft (hétköznap), 5900 Ft (hétvégén)
Jegyvásárlás. Facebook-esemény. További infók.

Fotók: Palkó György / Magyar Zene Háza

Tina Turner lángruhája.