„Megmutatni, milyen sokoldalú a dívaszerep” – Dívák & Ikonok-interjú Horn Mártonnal

A női előadókat ünnepli és a dívák történetét meséli sztárok híres ruháin keresztül a Zene Háza új, időszaki kiállítása, amin többek közt Marilyn Monroe ikonikus szettjét, Karády utazóbőröndjét és Janelle Monáe vulvanadrágját. A Zene Háza intézményigazgatójával, Horn Mártonnal beszélgettünk, aki azt is elárulta, hogyan sikerült megszerezniük Freddie Mercury eredeti fellépőruháját, amiben ’86-ban a Népstadionban játszott a Queennel. Ez a Recorder magazin 114. számában megjelent interjú bővített változata, a Dívák & Ikonok szeptember közepéig látható a Magyar Zene Házában.

A londoni Victoria & Albert Múzeum után először a Zene Házában látható a Dívák & Ikonok. Miért akartatok mindenképp lecsapni a kiállításra?

A Zene Háza időszaki kiállítóterével alapvetően két célunk volt. Az egyik, hogy az európai zenetörténetet bemutató állandó kiállításunk részleteiben kicsit jobban el tudjunk mélyülni – erre jó példa volt a magyar popzene történetét az ötvenes évektől a rendszerváltozásig áttekintő, Nekünk írták a dalt! című kiállításunk. A másik pedig, hogy be tudjunk fogadni nagy nemzetközi kiállításokat, mert kevés erre alkalmas kiállítótér van Magyarországon, pláne zenei téren.

IZGALMAS DIVATTRIP ÉS NŐI POPTÖRTÉNETI MESTERKURZUS A ZENE HÁZA DÍVAKIÁLLÍTÁSA

Már korábban is próbáltunk elhozni nagy utazókiállításokat, például a Bowie-kiállítást, de ezek műtárgyvédelmi okokból csak egy-két évig utazhatnak, és mire megnyitott a Zene Háza, addigra a Bowie-kollekciót sajnos visszaszállították a tulajdonosoknak. A Victoria and Albert a világ egyik legnagyobb designtörténeti múzeuma, ahol sokat foglalkoznak zenei témákkal – a Bowie mellett volt például nagyon jó Pink Floyd- és operakiállításuk is –, és mivel már volt velük egy kapcsolat, kaptunk az alkalmon, hogy idehozzuk a Dívák & Ikonokat. Ez egy különösen aktuális kiállítás, ugyanis nemcsak a női előadókkal, hanem a nők társadalomban betöltött szerepével is foglalkozik, a showbusiness alapvetően férfiak dominálta világán keresztül.

Horn Márton. Fotó: Mohai Balázs.

Mitől válik valaki dívává? Bekerültek olyan előadók is a kiállításra, mint Janis Joplin vagy Billie Eilish, akikhez nem feltétlenül a glamúros dívavilágot asszociálnánk.

A Dívák & Ikonok angol kurátora, Kate Bailey hangsúlyozni szokta, hogy ez a kiállítás nem a dívákról, hanem a dívajelenségről szól. Azt próbálja elmesélni az előadók személyes történetén és eredeti tárgyain, kiegészítőin és ruháin, jelmezein keresztül, hogy hogyan változott a dívák szerepe az elmúlt 150 évben. A kiállítás első része a görög vagy római divina (istennő) fogalomból kiindulva foglalkozik azzal, hogyan jelentek meg a dívák a művészetben, és megmutatja, hogy ez mennyire megosztó szerep volt a maga idejében. Aztán ahogy változott a nők társadalmi megítélése, és elindultak a nemi és etnikai egyenjogúsági mozgalmak, azzal párhuzamosan formálódott az előadóművészetben betöltött szerepük is.

Az első Grammy-díjas fekete énekesnőn, Ella Fitzgeraldon, vagy a hazájából szerepvállalásai miatt elkényszerült Nina Simone-on keresztül arról is beszél, hogy milyen volt fekete énekesként érvényesülni a harmincas-negyvenes-ötvenes évek Amerikájában. Az első ikonikus opera- és operettdívák elismerésért vívott harcaitól eljutunk az ötvenes-hatvanas évekig, amikor a dívaság a siker és a pompa szinonimájává vált. A kiállítás második része a szexuális forradalom és a politikai aktivizmus korát mutatja be, amikor az előadók már jobban tudták érvényesíteni a hangjukat, a művészetüket, és kibontakoztatni a színpadi énjüket.

Rihanna egyik ruhája a Dívák & Ikonok kiállításon.

Kate Bailey hat nagy téma köré csoportosította a kiállítást, és ezeken belül végez mélyfúrásokat, hogy megmutassa, milyen sokoldalú a dívaszerep. Janis Joplin vagy Amy Winehouse a dívaság tragikus oldalát mutatja meg, hogy ezek a fantasztikus alkotók magánemberként milyen nehezen tudták feldolgozni a sikerrel járó helyzeteket. De említhetném Marilyn Monroe-t is, aki a Van, aki forrón szereti című filmben viselt ruhájával képviselteti magát a kiállításon. Ő egyszerre volt díva és tragika, szexszimbólum, énekesnő és színésznő, és ezt a komplex szerepkört bontja ki a kiállítás.

Beyoncé vagy Rihanna kapcsán előkerül az is, hogyan lehet valaki egyszerre sikeres énekesnő és üzletasszony, de hangsúlyos szerepet kap például Edith Piaf, akit nem véletlenül hívtak kis verébnek, hiszen egy apró, törékeny nő volt, a maga korában mégis meghatározta a párizsi divatot, hiszen nők ezrei hordták azt az egyszerű, fekete ruhát, amit ő is viselt. Ez is itt lesz a kiállításon.

Balra Edith Piaf híres fekete ruhája.

És itt lesz Tina Turner híres lángruhája, amit Bob Mackie tervezett, de a mozi egyik első szexszimbóluma, a némafilmsztár Theda Bara restaurált Kleopátra-ruháját is sikerült megszereznie egy hollywoodi gyűjtőtől a V&A-nek. Milyen különlegességek lesznek még kiállítva?

Több mint száz fellépő kapott helyet a kiállításban, és mindenkihez kapcsolódik egy izgalmas történet. Ezek ráadásul mind világsztár jelmez- és divattervezők ruhái. A V&A figyelt rá, hogy az előadók legemblematikusabb, vagy a kiállítás tematikájához leginkább kapcsolódó ruháit mutassuk meg. Billie Eilishnek a bő fazonú ruhái lesznek kiállítva, Amy Winehouse-nak a visszafogott, elegáns, sárga ruhája, amiben a BRIT Awards legjobb női előadója díját vette át.

Sade-nek a Love Deluxe 90-es évekbeli, világkörüli turnéján viselt ruháját hozzák el. Grace Jones a 80-as években – Annie Lennoxszal együtt – egy lázadó, férfias megjelenést hozott, nekipedig a híres testruháját mutatjuk be, ami olyan, mintha egy ráöntött ruha lenne. De itt lesz például Janelle Monáe nőiséget reprezentáló vulvanadrágja is a PYNK című klipjéből, a természetből táplálkozó, de a földtől elrugaszkodott világot képviselő Björknek pedig a legutóbbi lemeze, a Fossora kapcsán viselt kiegészítői.

Kik a címben szereplő ikonok?

Azok a férfiak, akik az előadóművészetükön keresztül kapcsolódtak a női előadókhoz. Ilyen például Freddie Mercury a maga extravaganciájával, akinek sikerült megszereznünk a budapesti Queen-koncerten viselt fellépőruháját, ami nem szerepelt az eredeti kiállításon, vagy épp Elton John, akinek itt lesz a Napkirály által inspirált ruhája, amit az 50. születésnapján viselt.

Hogyan szereztétek meg Freddie Mercury ruháját?

Amikor láttam, hogy Freddie egy eredeti fotóval jelenik meg a kiállításon, mondtam a kurátornak, hogy nálunk Freddie nagy ikon, és a magyar kiállításon akár nagyobb hangsúlyt is kaphatna. Kiderült, hogy ők is gondoltak erre, mert pont akkoriban volt a Sotheby’s-ben az az aukció, amin eladták Freddie házát és vele több ezer tárgyat, de a múzeum akkor nem tudta megszerezni ezeket, és gyűjtőkhöz kerültek. Idővel persze lehet, hogy náluk landol letétben, de ez még pár év, ezért a kiállításon nem volt eredeti tárgyuk Freddie-től. Kate viszont tudta, hogy ki vásárolta meg őket, és összekötött a gyűjtővel. Végül kölcsönkapjuk a teljes eredeti szettet.

Magyar művészekkel is bővítették a kiállítást, Blaha Lujzától Karády Katalinon át egészen Дeváig. Karádytól is maradt fenn ruha, amit ki tudtok állítani?

Abszolút. Sehol a világon nem volt még ilyen volumenű kiállítás, amelyik összegyűjtené a legfontosabb női előadókat, és mi próbáltunk felnőni ehhez. Nyilván limitált, hogy hány magyar díva fér be a kiállításba, hiszen már az eredeti, angol rész is egy nagyon masszív anyag, de próbáltuk az angol kurátor szemléletét követni, és az adott témákhoz leginkább passzoló művészeket megmutatni, akik „nem csak” a zenei-előadóművészeti képességükkel tűntek ki, hanem a nőként a társadalomban betöltött szerepük is releváns.

Karády Katalin, aki a II. világháború alatt zsidókat bújtatott, aztán a kommunizmus alatt ellehetetlenítették és Amerikába emigrált, végül soha nem jött haza. A történet szerint a pályaudvaron várták, de a kalapját küldte maga helyett. Ez sajnos nincs meg, de lesznek eredeti ruhái kiállítva, és szimbolikus gesztusként, az emigrációra utalva az utazóbőröndje is. De említhetném Honthy Hannát, Blaha Lujzát, Jászai Marit, vagy épp Medveczky Ilonát, a revütáncos dívát, aki a miniruhákkal, csillogó pompával és hatalmas pávatollakkal azt a világot hozta be hozzánk, mint Amerikában Josephine Baker annak idején.

Ahol tudtunk, ott próbáltunk magyar szálakkal kapcsolódni a kiállítás témáihoz. Ahogy az angol kiállításon szerepelnek indiai énekesnők is, akik a saját kultúrájukat is megjelenítik, úgy a tradicionális kultúra képviseletében nálunk Sebestyén Márta, Lakatos Mónika vagy Bangó Margit jelenik meg, Sena pedig behoz egy izgalmas multikulturális világot, amellyel egyszerre jeleníti meg a ghánai és a magyar kultúra zenéjét.

Sena Dagadu fellépőruhája a kiállításon.

A Zene Háza egész idei évét a díva tematikának szentelitek. Milyen programokkal kapcsolódtok a kiállításhoz?

Nagyon sok női előadónk lesz a fellépők között, a Kiállítás Exkluzívban a kiállításon szereplő magyar dívákkal beszélgetünk, podcasteket indítunk, és az egyes sorozatainkat is a dívák jegyében építjük fel. A Hangadó Senior különkiadásában Puccini operáinak nőalakjaival, a Hangadó Globálban pedig a görög és spanyol dívákkal foglalkozunk. Batta András Szubjektív! sorozatában a végzet asszonya témakört járja körül az operában és a popzenében, és Csepelyi Adrienn Mindent a szemnek szabadegyeteme is érinti a zenéhez kapcsolódó területeken, a jelmez- és divattervezésen, vagy a sminkelésen keresztül a témát. De ez tényleg csak töredéke a kapcsolódó programjainknak, mert rengeteg izgalmas programmal jelentkezünk. Ahogy szoktunk.

A Zene Háza programjai megtalálhatók a www.zenehaza.hu oldalon. A Dívák & Ikonok kiállításról szóló kritikánkért katt ide.

Dívák & Ikonok
Helyszín: Magyar Zene Háza
Időpont: 2024. május 18. - szeptember 15. 10.00-18.00
Teljes árú belépő: 5200 Ft (hétköznap), 5900 Ft (hétvégén)
Jegyvásárlás. Facebook-esemény. További infók.

interjú: Soós Tamás
fotók: Palkó György / Magyar Zene Háza