Bonyolult nők és bonyolult férfiak egyszerűen csinálnak bonyolult dolgokat. Nem állok készen a világra. Általában lábon ér a hajnal. Miért van az, hogy minden rapper meghízik, ha befut? Éhségszörnyek zabálják föl lélekkincseimet. Bluesos szemlélődés esőben, gyanús fények, Dunában úszik egy sámli. A Recorder új magyar zenéket bemutató rovata.
Némi felvezető zongorázás után a Mehringer első nagylemeze egy igazán epikus gitárszólóval indul. Az Isten című szám aztán többek között Isten létéről, vagy inkább nemlétéről és az élet törékenységéről is szól. Nagyon erősen sejtet ez a nyitás egy bizonyos fajta lemezt, de aztán nem azt kapjuk. Az 111-en van trap, könnyedebb és/vagy érzelmes pop-rock (akár szaxofonnal!), ős-rock and roll, folkos-énekes-dalszerzős dal, popos drum and bass - és amikor azt hinnéd, hogy minden volt már, akkor jön a Rossz társaság lepitchelt nyitánya valami operettszerű idézettel. De összeköti a lemezt a téma, amit a Hajógyár interjújában így fogalmazott meg Mehringer Marci: "Ez egy pofátlanul dühös lemez lett – olyan, amilyen mostanában általánosságban véve a fiatalság. A dalok olyan szociális és társadalmi kérdéseket feszegetnek, amik foglalkoztatják a generációmat. Például: menjünk vagy maradjunk az országban? Ki hova tartozik, ki nem tartozik sehova? Mik vagyunk, kik vagyunk, hová tartunk?" A súlyos kérdésekhez szokatlan nyíltsággal és érezhető életrajzi megalapozottsággal nyúlnak hozzá, ráadásul ezek nem nehezítik el a zenét, hanem olykor kifejezetten kontrasztot alkotnak a zene könnyedségével, slágerességével. (Az Egyszerű nők, egyszerű férfiak pl. egészen alattomosan fülbemászó.) A cikkből az is kiderül, hogy a 111-es kilométerkőnél történt a zenekar buszbalesete, ami egyrészt a velük történt legrosszabb dolog volt, másrészt, ahogy Marci mondja: "nem tudtuk, hogy felrobban-e az autó, mégse futottunk el. Mindenki ott maradt, és véresen, koszosan húzta ki a roncsból a másikat. Ez egy nagyon mély köteléket eredményezett köztünk, és megválaszolta a kérdést, hogy van-e dolgunk együtt." Facebook
Kobza Vajk 2020-ban jelentette meg Illanás című lemezét, aminek a Csillanás a folytatása. A Magyar Krónikának így határozta meg a (nem igazán műfaját, inkább) megközelítését: "ez modern magyar–keleti zene" - Szabó Sándor gitárost idézve, akivel több albumot készített. Údon és baglamán, két lantszerű hangszeren játszik, különböző számokban más-más zenésztársakkal (hegedű, kaval, basszusfurulya, szantúr, nagybőgő, ütőhangszerek stb.), és megkapóan szép összhangzások jönnek így ki. A fenti önjellemzésből a "modern" kicsit megtévesztő; mármint ezek Kobza Vajk saját szerzeményei, illetve néhány számban átdolgozásai, de van egyfajta időtlen jellegük. A témáról Kobza ezt mondta az idézett cikkben: "Az elmúlt években – függetlenül a pandémiától – számtalan alkalommal kellett szembenéznem a mulandósággal és szeretteim távozásával. A mindenben ott létező eredendő jóság azonban bizalmat adott ahhoz, hogy a végtelen tudat túlélheti földi létünket" - és mindez tényleg hallható a lemezen. (A borítón Kátai Mihály festménye látható.) Honlap, Facebook
Kapitány Máté nyáron jelentette meg a JEEP:B-t, ami az eddigi legnagyobb váltás volt a pályáján - írtam akkor. Ehhez képest a Schmrkkel közös Puncs még nagyobb meglepetés, hiszen jólesően bólogatós, régisulis hiphopot hallhatunk három számon, hét percen át, sok zongorázással és többek között azzal a kérdéssel, hogy: Miért van az, hogy minden rapper meghízik, ha befut? Kapitány Máté Facebook, Instagram, Schmrk Facebook, Instagram
A Belmondo - a Mehringerhez hasonlóan - sokféle műfajon és azok mindenféle keverékein végigszalad új albumán, a slágeres retrórocktól a "modern rockig", többször elektronikus megoldásokkal kiegészítve, olykor kitérőkkel pl. a ska felé. A szövegek jellemzően tele vannak szójátékokkal, de komoly témák komoly-érzelmes megközelítései is beleférnek: Fiam születésére, Az nem élet, hogy nem halunk meg. A Kva béke! a magyar politikai diskurzust figurázza ki, de szerencsére nem ezzel ér véget a lemez, hanem a - talán ars poeticának is érhető - Lakik bennem egy kisgyerekkel. Honlap, Facebook
A Psychedelic Source Records legújabb kiadványa egyszerűen B név alatt jelent meg, de azért oda van írva alá, hogy "music: Bence", vagyis Ambrus Bence, aki több szólólemezt megjelentetett már, például a Gardenside Ambient Sessions két részét. Az unground ezek folytatása, a kísérőszöveg szerint "egyszerű ambient gitárzene", ami persze másfelől mégsem egyszerű, vagy nem úgy, mert ha bárki leül csak úgy gitározgatni, annak nem lesz ilyen hangulatos eredménye. A szemlélődő, nyugodt gitárjátékot többször pompásan kiegészíti az eső hangja, illetve időnként egy-egy bluesos motívum is kerül bele. Psychedelic Source Records Facebook
A Temporary Nites nem az első programsorozat / kollektíva, ami aztán kiadó is lesz. Ahogy írják, 2021-ben indultak, a céljuk az, hogy "a klubszínteret a zene mellett a vizualitásra is fókuszáló megközelítéssel frissítsék fel". Első válogatásuk a tágan értett underground és/vagy kísérleti elektronikából merít egy nagyot, ismert és kevésbé ismert előadókkal. Van itt ipari techno, gabber, ambient, savas szintibűvölés, szanaszét szaggatott kísérleti posztminden elektronika, IDM a műfaj súlyosabb oldaláról, hipnotikus-repetitív minimalizmus - vagyis tényleg jól bemutatja, "milyen színes az ízlése" a kiadó vezetőinek. Meg hogy milyen jó, és milyen erősek ezek a színterek. Ez a 13 szám simán odatehető a hasonló műfajokkal foglalkozó, régebb óta működő kiadók válogatásai mellé. Facebook, Instagram
Kovács "Új Bála" Gábor a Dutch Courage után újabb transznacionális duót indított el: a Wash Club másik tagja a Japánban született, szintén Brüsszelben élő Daniel Dariel. Első kiadványuk fura hangok folyamatos tekergése-nyüzsgése: nyúlós, mókás vagy hideg puttyogások, csipogások, kopogások, csattogások, nyikkanások - néha egy-egy ismerősebb hangzással (pl. acid), vagy éppen meglepetésszerű dallamocskával megszórva. "Bár a megszokott kapaszkodókat nagyrészt hanyagolja a zene, mégis könnyen elsodor, mert mindig történik valami (vagy sok valami). "A zaj lefordítása a posztklub zenére, nem szinkronizált gépekkel" - írja róla a belga Third Type Tapes kiadó. Új Bála Facebook
A Paks 3 pompás név egy punkzenekarnak, és azt is játsszák, a csapkodós, dühödten kiabálós, olykor nyersen riffelő, máskor a káosz határáig jutó fajtáját, másfél perces számokkal. Amiknek azonban ilyen címeik vannak, hogy lelkek a pányván, nem állok készen a világra, csend és kiáltás, no meg a lemezcím: a világ csak hangulat. Van azért lázadás és a társadalmi közérzet tömör kifejezése, de az is ilyen, hogy pl. "bölcsőd az s majdan sírod is / nem ápol, csak elkapar". Instagram
Rónai András
