Hosszú betegség után, 80 éves korában, családja körében hunyt el a The Band dalszerző-gitárosa, aki Martin Scorsese filmjeit is telepakolta jobbnál jobb zenékkel.
Robbie Robertson Torontóban született, az anyja oldaláról mohikán indián családba, akiktől a zene iránti érdeklődését is örökölte. Még tinédzserként találkozott Ronnie Hawkinsszal és zenekarával, a Hawkkal, és csatlakozott hozzájuk gitárosként, amiben rajtuk kívül még Levon Helm, Rick Danko, Richard Manuel és Garth Hudson játszott. Miután otthagyták Hawkinst, az elektromos hangzásra váltó Bob Dylan kísérőzenekarává váltak 1965-ban, és még abban az évben felléptek vele a legendás Newport Folk Festivalon, ahol Dylan zenei irányváltása hatalmas visszhangot vert. Később aztán elkezdték megjelentetni a saját lemezeiket is The Band néven, és a country, a rock és a rhythm & blues elemeit vegyítő, jellegzetesen amerikai hangulatú dalaikkal saját jogukon is a hatvanas-hetvenes évek egyik fontos zenekarává váltak. Legnagyobb slágereik az Up on Cripple Creek, a The Weight és a The Night They Drove Old Dixie Down voltak – utóbbit Joan Baez is nagy sikerrel játszotta.
A zenekar 1976-os búcsúkoncertjét Martin Scorsese örökítette meg minden idők egyik legjobb rock and roll dokumentumfilmjében, az 1978-ban bemutatott Az utolsó valcerben, ami után Robertson jó kapcsolatban maradt a rendezővel. Első közös munkájuk a Dühöngő bika volt, utána további 13 filmen dolgoztak együtt, amelyeknek Robertson hol a zenéjét írta, hol pedig a zenei kurátora (music supervisora) volt, vagyis ő felelt azért, hogy összeválogassa a filmbe tökéletesen illő, korhű slágereket. Utolsó munkája a magyar mozikba szeptemberben érkező, Megfojtott virágok című Scorsese-film zenéje volt, de dolgozott A komédia királyában, a Casinoban, A téglában, a Wall Street farkasában és Az írben is.
A The Band mellett/után Eric Clapton, Ringo Starr, Joni Mitchell, Tom Petty, Ryuichi Sakamoto és Neil Diamond lemezein is vendégeskedett. Színészként is kipróbálta magát, miután Az utolcó valcer mögé beálló stúdió, az MGM potenciált látott benne, és szerepelt Jodie Foster mellett a Carnyban, de ennek nem lett folytatása. A nyolcvanas években sikeres szólókarrierbe kezdett, első lemeze 1986-ban rögtön egy nagykiadónál, a Geffennél jött ki, és a 35. helyig jutott a Billboard listáján. A The Band későbbi újjáalakulásában nem vett részt; utolsó szólóalbumát 2019-ben adta ki Sinematic címmel.
