A mïus 10 évének 10 legemlékezetesebb pillanata

Idén tízéves Álmos Gergely elektronikus projektje, a mïus, amely egy éve hozta ki az analóg szintetizátorokkal felvett, vidám-vicces dalokkal táncoltató nagylemezét (How To), amit egy különleges fényshow keretében elő is adott az art quarterben. November 26-án ez az Attaray Visual közreműködésével készült, Naked Waves című hang- és fénykoncert költözik be a Trafó nagytermébe, ahol a How To dalai mellett az elmúlt tíz év legfontosabb szerzeményeiből szemezget a zenekar négy énekessel, Jónás Verával, Hegyi Dórival, Horányi Julival és a lengyel Raf Skowrońskival kiegészülve. Álmos Gergely ebből az apropóból tekintette át szubjektív-szelektíven a mïus történetét.

1. Koncert Rómában

A Palazzo Esposizioniban volt egy felejthetetlen, telt házas koncertünk a Live Cinema Festival keretén belül, ahol a megszokotthoz képest gigantikusabb felületre lehetett vetíteni a vizuálunkat. A beállásnál sutyiban gyorsan be is forgattam az asztalomat a színpadhoz képest 90 fokkal, hogy végig élvezhessem én is a vetítést.

ÁLMOS GERGELY KEDVENC ALBUMAI

2. Prágai bilincs

A cseh-német turnénk prágai állomásán jártunk, mikor a hosszú nap és a késő esti koncertünk után gyorsan továbbálltunk volna a következő városba. A buszhoz pakolásnál azonban egy kerékbilincs várt minket. A hangszerekkel az utcán szobrozásból majdnem egy szerenád kerekedett a lakók örömére, de úgy döntöttünk, bőven elég egy bilincs egy estére.

3. A berlini kiadó

A Jazzanova saját kiadója, a berlini Sonar Kollektiv adta ki az Eigengrau lemezünket 2016-ban. Ez szakmailag igazán nagy mérföldkő volt a mïus történetében, és a közös munka nagyon kinyitotta a perspektívát, hogy szubkulturális léptékben hogyan is lehet profin csinálni a zenélés nem alkotói részét. Nagyon sokat tanultam tőlük, nélkülük nem alakult volna meg a Théque Records.

ÁLMOS GERGELY KEDVENC 2021-ES ZENÉI.

4. Reptéri technikai szemle

A londoni Splice Festivalról tartottunk haza, és nagyon úgy tűnt, hogy a londoni reptér biztonsági munkatársa valószínűleg az elektronikai tánczene szerelmese lehetett. Ugyanis az összes kütyüt és kábelt egyesével, akkurátusan sorba pakoltatta velünk a futószalagon átvilágításra. Annyira elbűvölő volt a jelenet a kígyózva vonatozó technikai cuccokkal, hogy azóta is fontolgatom ennek a megfilmesítését egy klip erejéig.

A mïus Londonban.

5. Brandt Brauer Frick és Vessels

Szerintem annál izgalmasabb nincs, mint mikor valaki újraértelmez és átdolgoz egy alkotást, és újabb izgalmas rétegek rakódnak egymásra. Mikor ezt olyan zenészek teszik, akiknek a munkásságára felnézel, az igazán megható momentum tud lenni. Ez történt a BBC-n debütált Torso című mïus-dallal, melyet Brandt Brauer Frick hármasa és a brit Vessels is átdolgozott.

6. A mi „Trainspottingunk”

Egy külföldi fellépés során fordult elő, hogy a helyszín által szervezett eredeti szállással gondok adódtak, így egy alternatív megoldást kellett találniuk. A koncert után végül egy egészen különös helyen találtuk magunkat, de a részletekkel nem is untatok senkit. Az egész olyan volt, mintha a Trainspotting egy jelenetében találtuk volna magunkat, úgy próbáltunk elaludni, hogy a testünk minél kevesebb felülete érintkezzen a fekhellyel. (nevet) Mindennek ellenére amúgy nagyon kedvesek voltak, és olyannyira figyelmesek is, hogy ajándék whiskeyt és egy „vicces cigit” is hagytak ott nekünk.

SZUBJEKTÍV-SZELEKTÍV KRÓNIKÁINK: ÓRIÁS, JAZZÉKIEL, ŽAGAR, HEAVEN STREET SEVEN.

7. Egyedi kiadvány

Az egyik legizgalmasabb rész a fizikai megjelenések megtervezése és kivitelezése. Legyen szó a 2012-ben Oroszi Iván kiadója által kiadott Tessellation album öko sörkarton CD-tokja, vagy a Hermann Andival kiszöszölt környezettudatos, hajtogatós vinyltok, ami formatervezési díj döntős is volt.

8. mïus ft. tűzjelző

Nemrégiben teljes füstben úszó vizuálunkkal koncerteztünk, mikor koncert közben megszólalt a tűzjelző. Mi a színpadon ebből sokat nem hallottunk, hiszen a fülmonitorunkban minden frankón ment tovább. Ilyenkor a fő hangrendszer kapcsol le automatikusan a közönség felé. Így játszottunk el egy teljes dalt, ahol Raf Skowronski éneke, Kristóf dobja akusztikusan, és a fő szólista, a tűzjelző szirénája alkotott minimalista triót. Mivel sok talált hangot használunk amúgy is, sokaknak először fel se tűnt a probléma.

9. „Something is wrong with my thong”

Brnóban koncerteztünk, és a színpadra lépés előtt 10 perccel derült ki, hogy az énekesünknek, Rafnak valószínűleg kezdődő dióallergiája van. Szegény kétségbeesetten rohant hozzánk, a Bolondos dallamokból ismert macska, Szilveszter kiejtését megszégyenítve, hogy „something is wrong with my thong”. Raf becsülettel letolta így is a koncertet, de ennyit, azt hiszem, színpadon még nem nevettünk melodikus számok játszása közben.

10. Naked Waves

Friss élményünk az art quarter budapest-es koncertünk, ami a „naked waves” sorozatunk első állomása Szotajánovits Andi fényművésszel. Andival 6 évnyi közös munka érett be, és annyira szuggesztív volt belülről is a koncert, hogy a végén nem tudtam megszólalni, pedig komoly stáblistát terveztem elhadarni. Ezt az élményt tervezzük megismételni most a Trafóban a 10 éves szülinapunkon. Remélem, itt azért már szóhoz jutok.

Jegyvásárlás. Facebook-esemény.

 fotók: Szemerey Bence