Manuel egy ideje a YouTube legnagyobb sztárjai közé tartozik. De vajon érdemes-e annak is meghallgatnia, aki nem tartozik a célközönségbe? Spoiler: igen! Ez a kritika először a Recorder magazin 96. számában jelent meg.
Demográfiai okokból nagyrészt kimaradtam a Manuel-jelenségből (Figura Puma című rágógumi-csodájában hallottam), úgyhogy elfogultság nélkül mondhatom: ebben a negyedórában (az első album első részében) egy kifejezetten jó, izgalmas, mi több, okos kortárs popsztárt hallhatunk. A legjobb a Balenciaga és a Zombi, amik elmosott trapes alapokra hatásosan képesek megragadni a kissé depis mámor szédületét.
A Zombi alapja erősebb, viszont a Balenciaga mutatja legjobban, mennyire érti Manuel, hogy a nyögések, lélegzetvételek, elharapott szavak, no meg az AutoTune kreatívan használva nem a zene halálát jelentik, hanem éppen hogy kifejezőeszközeinek kiterjesztését.
A pop-punkos Fiatal és őrültön frappánsan vonja be az énekstílusába a rock néhány eszközét, vagyis nem csak azért van, mert mostanában lennie kell. A Sajnálom és a Terapeuta szabványos R&B-dalok, fülbemászók stb., de egy-két meglepő vokális megoldást leszámítva nem túl izgalmasak. Szóval annak is érdemes követnie Manuelt, aki nem érzi magát a célközönség részének.
Előadó: Manuel
Cím: Idegen, Vol. 1.
Kiadó: Gold Record
Megjelenés: 2022. június 6.
Műfaj: pop
Kulcsdal: Balenciaga
7/10
Rónai András
Lemezkritikánk elkészítését a Hangfoglaló Program keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.