„Egyből levitte a fejemet” – A 30 éves Trottel Records 10 emlékezetes kiadványa

Még a '80-as években, szamizdatkiadóként indult a Trottel Records története, amely 30 éve, 1992. május 10-én vált hivatalosan is lemezkiadóvá. A Trottel azóta is az egyedi, nonkonformista, underground zenék otthona – műfaji megkötések nélkül. Az elmúlt évtizedekben kultikus lemezek hosszú sora jött ki a Trottelnél, ezekből választott ki felkérésünkre a kiadó (és a Trottel zenekar) vezetője, Rupaszov Tamás tíz olyat, ami emlékezetes volt a számára, és mesélt kiadói trükkökről, heroinra vadászó határőrökről és elrontott vinylnyomásokról.

Trottel: The Same Story Goes On
(LP/CD/MK, 1992)

A TR001 katalógusszámú kiadvány, az első, hivatalos Trottel Records-megjelenés. Különlegességét az adja, hogy zéró forint tőkével jött létre. A kazetta gyártásakor bementem az akkori gyártó Eurotonhoz, akik terjesztők is voltak. Elmondtam, hogy szeretnék 3000 kazettát megrendelni, de kifizetni nem tudom, és arra gondoltam, hogy a terjesztési eladásokból törleszteném. Elég nagyot néztek, hogy ki ez az ismeretlen, hektikus fazon, de végül is belementek és legyártottak 2000 kazettát, amiket aztán az eladásokból fizettünk ki. Ezen felbátorodva írtam egy faxot (!) a cseh Gramofonové Závody lemezgyárnak Lodenicébe, és megrendeltem a CD-t meg a vinylt. Közöltem, hogy elhoznám a cuccot turnéra menet és a turné után tudnám kifizetni pár hét múlva. Akármilyen hihetetlen, ők is belementek ismeretlenül. Legyártották, mi meg útközben felvettük és a háromhetes német turné után ki is fizettük. Így indult a Trottel Records kiadói karrierje.

A lemezborítót itthon nyomattuk. Tapasztalat híján viszont kinyomattuk, de nem hajtogatták és ragasztották, így magunknak kellett nekiállni összeállítani és ragasztani a vinylborítókat. Iszonyat meló volt, szótárakkal és lexikonokkal súlyoztuk, hogy megragadjanak. Igazi DIY-kiadvány.

Másfél: Kínai nátha
(MK, 1993)

Az EFOTT-on kolbászoltam éjjel valami erdőben, a sátrak között, eléggé elvarázsolt állapotban. Minden figyelmemet az kötötte le, hogy a sátorfeszítő köteleken átlépdeljek. Egyszer csak meghallottam valami furcsa zenét egy távoli színpad felől… Elharcoltam magam odáig, és megláttam a Másfelet, akiket addig nem ismertem. Egyből levitte a fejemet a zenéjük. Pár hónappal később fel is vettük a Kínai náthát a Tilos az Á-ban, live.

Wei Wu Wei: Ablak egy tájra
(CD/MK, 1994)

Az első Diáksziget előtt három nappal lett kész a CD Lodenicében. Kölcsönautóval kiautóztam érte Prága mellé, de visszafelé Prága és Brno között lerobbant a kocsi. Broci barátom sietett a segítségemre a szakadt Ladájával. Eljutottunk Brnóig vontatva, de ott meg a Lada is lerobbant. Harmadnap Broci főnöke jött ki végül értünk egy trailerrel. Amikor Malackynál (az akkori ideiglenes cseh/szlovák konténerhatárnál) a határőrök megláttak, egyből valami nagy fogást reméltek a roncsautókból álló traileres konvojtól. Jön az egyik, azt mondja, heroin. Mondom, ez hülye, majd heroint csempészünk egy Ladával, aminek hatalmas lyuk tátong a motorján… Mondom neki, cabáka, azaz oroszul „hozd a kutyádat, bazmeg!”. Kis huzavona után azért csak rájött, hogy képtelenség, amit gondol, és hazaengedett minket. Épp odaértem a Szigetre, kissé csúszott a koncertünk ugyan, de a legfelháborítóbb az volt, hogy ennyi viszontagság után, kb. fél órája játszottunk, amikor is egy lassú, pszichedelikus rész közben a színpadi emberek, a Multimedia szakemberei gyakorlatilag leparancsoltak minket a színpadról, mondván, hogy lejárt az időnk. Ez a kiadvány azért is érdekes még, mert a Matáv szponzorálta, és ebből vettük a Trottel Records első számítógépét.

Compilazoo válogatás
(CD/MK, 1998)

(The Ex, Spaceheads, Badgewearer, Scrooge, Kampec Dolores, Donkey, Rhythm Activism, Roof, Uz Jsme Doma, God Is My Co-Pilot, Dragibus, Les Halmas)

A mai napig sokkoló emlék. Abban az időben még Magyarországon gyártottunk, a VTCD-vel. A Compilazoo közös kiadvány volt egy francia kiadóval csupa akkori, legendás experimentális zenekarral, akiket a mai napig nagyra becsülök. Elküldtük a gyárba a mastert és elindult az előrendelés. Megkaptuk a kész CD-t, és 200 db ki is ment Franciaországba, kifizették, pikk-pakk ment minden, még meghallgatni se volt idő. Na, nem sokkal később jöttek a levelek, csomagok vissza, hibás a CD, nem a válogatás zenéje van rajta. Az ütő megállt bennem. A gyártó a Compilazoo CD-re a megfelelő képet nyomta, de a zene helyett az előző kiadvány, az egyébként iszonyat jó, magyar progmetál Unfit Association Pulse című albuma került.

Felhívtam őket, már a telefonban is barátságtalanok voltak. Közölték, hogy mutassam meg a lemezeket. Lerongyoltam hozzájuk Fehérvárra, már a titkárnő is olyan megalázóan kezelt, mintha egy darab szar századik senki lettem volna. Az igazgató meg, mikor az asztalára borítottam egy rakás korongot, azt találta mondani, hogy ez a mi hibánk, mert olyan hülyék a katalógusszámaink. Óriási megfejtés, a katalógusszámoknak az a sajátjuk, hogy sorban következnek egymás után. Az idióták a TR031CD-re rányomták a TR030CD zenéjét. Egy kellemetlen és megalázó délutánt követően végül újranyomták a lemezt, kaptunk is ajándékba egy ingyen mastert kompenzációként, de ezután közel 25 év kellett, hogy újra magyar gyártóval gyártsak CD-t vagy LP-t. Innen is üdvözlöm az első magyar vinylgyártót, a Hanatont Zalaegerszegen!

Folkbeats
(CD-sorozat, 2011 ősz)

(A Köztársaság Bandája, Guessous Majda Mária, Hypernomad, Őskestar, Tarsoly, Illangó, Drum and Folk, Édes Málé, Apnoé)

Kilenc CD-nek kellett megjelennie egy adott ritmus szerint, az Eötvös 10-ben tartandó lemezbemutatókra, amiket kéthetente tartottak. Persze semmi sem úgy történt, minden az utolsó pillanatban lett kész és gyakorlatilag minden lemezért külön ki kellett mennem Lengyelországba, ahol gyártottunk. Az utolsó körre december elején került sor. Mindig is utáltam Donovaly-n átmenni télen, sosem lehetett tudni, esik-e a hó és lezárják-e a hegyet a forgalom elől. Nowy Targban felvettem a pakkot, ittam pár kávét és indultam is vissza, hogy nappal átérjek a hegyvidéken. Késő délután értem oda és nem volt szerencsém. Már a hegy alján ömlött az eső, ami hamarosan hóvá változott. A hegytetőn (Donovaly-tól 2 km-re) már szakadt a hó, nem sokkal később le is zárták az utat, és mindannyian órákra ott ragadtunk a hóesésben. Éjjel lett, mire újra elengedték a forgalmat, az autósok egymást tolták ki a hóból. Nekem nem volt téli gumim (azóta van!), így engem nem tudtak kitolni, szép lassan egyedül maradtam. Addig erőltettem a motort, míg valami furcsa kattogást hallottam. Nem mertem tovább durvulni, meg kellett fordulnom, és jó nagy kerülővel, Trencin fele hazajönnöm. Az autópályán minél gyorsabban próbáltam menni, annál iszonyatosabb volt a kattogás. Felhívtam a trencini haverokat, hogy van egy ilyen para a motorral. Mire odaértem, már vártak egy helyi, elég részeg punk autószerelővel, aki a pénteki buliból érkezett. Belenézett a motorba, majd röhögve legyintett, ami szlovákul kb. azt jelentette, hogy kuka. Így is lett. Másnap szlovák barátom hazavontatott, majd motorcsere. Elég drága kiadvány lett belőle.

Pajtás Daloljunk X
(LP, 2017)

A kiadvány, ami más lett, mint ami eredetileg lenni akart… Régóta szerettem volna újra vinylt gyártani. Az utolsó, az edinburghi skót zenekar, a Dawson Terminal Island című LP-je 1994-ben jelent meg. 2016-ban kitaláltam, hogy a 25 éves Trottel Records jubileumra csinálok egy tematikus, három lemezből álló válogatáskollekciót. Aztán ahogy telt-múlt az idő, az év vége felé egyszer csak eszembe jutott a Pajtás Daloljunk kazisorozat még az illegál időszakunkból, ’85-88-ból. (A Pajtás Daloljunk magyar punk válogatássorozattal indult a
Trottel karrierje illegális kazettakiadóként 1986-ban, aztán ebből avanzsált official Trottel Recordsszé 1992-ben.) És ezzel el is dőlt a kérdés, a koncepció 180 fokos fordulatot vett, és februárban meg is jelent a Pajtás Daloljunk LP sorozat első része, az X, amiről akkor még nem lehetett tudni, hogy egy sorozat első része lesz…

„A JELEN ÉS A JÖVŐ MOZGAT” – INTERJÚNK RUPASZOV TAMÁSSAL A KIADÓ 25. SZÜLINAPJÁN.

Ki NER Ma?
(LP, válogatás, 2018)

(Kozmosz, G Ras, WNTS, Apa Zenél, Bankrupt, Dekkoltás, Énésén, Greg Gale, Egyetlen, The Snobs)

Elég szokatlan történet. Még a régi Gólyában láttam meg véletlenül a WNTS-t. Nagyon jó koncertet nyomtak, tök jól szólt, ritkaságszámba menő és érthető szövegek (Mészáros Lőrinc, Köszmédia). Nagyon meggyőző volt, olyannyira, hogy a koncert után oda is mentem hozzájuk, és felajánlottam, hogy csinálhatnánk egy albumot. Erre legnagyobb meglepetésemre azt válaszolták, hogy inkább csináljunk akkor már egy válogatást hasonló mondanivalóval rendelkező zenekarokkal. Így született meg a Ki NER Ma? a 2018-as választások előtt tisztelegve, miután egy zenekar gyakorlatilag nemet mondott egy saját nagylemezre.

Colorstar: Heavenicetrip!
(DLP/CD, 2019)

Az első Colorstar-album 1998-ból. Az egyik kedvenc magyar lemezem, eredetileg nem Trottel Records-kiadvány volt, a Bahiánál jelent meg az első CD/MK, mégis nagyon emlékezetes. Mégpedig azért, ami az első külföldi Colorstar-turnén történt, ami viszont Trottel Records szervezésű volt.

Történt, hogy induláskor meghúzódott a dobos dereka, aki az előző napon zongorát cipelt. Sírva-röhögve vergődtünk el az első, párizsi koncertig, ahol a zenekar a koncerthelyre, én pedig mint szervező a dobossal a kórházba siettünk. Kapott is aranyáron egy injekciót, de persze dobolni nem tudott, az egyik gitáros dobolt és ez így is maradt jó pár koncerten. Dunkerque-ben egy tanyán játszottunk, a dobosnak egy külön szobája volt, miközben óriási buli zajlott, ő sírva szenvedett egy matracon. Éjféltájt ki kellett hívni az orvost. Mikor kijött és szembesült a buli méretével, közölte, hogy ő nem jön be a házba, ha valakinek problémája van, vigyük be a kórházba. Így is lett. Befektették az emberünket és egész nap vizsgálták, miközben én a kórház előterében vonalas telefonról próbáltam lemenedzselni, hogy repülővel hazaszállítsák. Még jó, hogy indulás előtt kötött biztosítást. Egész nap telefonálgattam, kb. 6-ra meg is született az eredmény, hogy másnap hazamegy. Bemegyünk hozzá a kórterembe a jó hírrel, erre felül és közli, hogy nem megy sehova, ő már tök jól van. Mindenki kiakadt, mert már a tökünk teli volt a napok óta zajló válságmenedzseléssel, mindenesetre nem bírtuk rávenni, hogy hazarepüljön. Mikor kijöttünk a kórházból, megkaptuk a számlát. Totál sokk, gyakorlatilag az egész biztosítási összeg ráment, annyi maradt, hogy haza tudták volna reptetni még belőle.

Másnap továbbálltunk Belgium felé és szép lassan beépült a zenekarba, a turné végén már ő dobolt, de a sztori rányomta a bélyegét az egész tíznapos útra. Azóta ha hallom a Heavenicetrip! lemezt, látom magam előtt az egészet, mintha ma lenne.

MINDEN LEMEZÜKRE ÍRTAK EGY TÖKÉLETES DALT: INTERJÚ A 25 ÉVES COLORSTARRAL.

Bobafett: 7
(LP/CD, 2020)

Megjelent a lemez, kiment az előrendelőknek, boltokba… Egyszer csak jönnek az emberek a lemezbörzén egymás után többen, hogy para van, mert kicsi a lyuk a lemezen, nem megy rá a lemezjátszóra. Mikor már vagy tízen jöttek, elkezdtem rettegve kiszedegetni a raktáron levőkből és látom: tény és való, mintha kisebb lenne egyik-másikon a lyuk. Írok a német gyártó Rand Musicnak, befotózok pár lemezt. Nem sokkal később válaszolnak is, megvizsgálta a „minőségellenőr department” a dolgot, és valóban kicsi a lyuk. Azonnal és szó nélkül újranyomták a lemezt, de a mai napig nem értem, hogy fordulhat elő ilyen egy gépi sorozatgyártásnál, hogy nem egyformák a lyukak… Aztán ráadásul a CD masterről meg lehagytunk egy számot, és úgy lett legyártva, úgyhogy gyakorlatilag a komplett kiadványt LP/CD újra kellett nyomnunk.

Kaophonic Tribu: Phoenx
(LP/CD, 2022)

Mindig a legújabb kiadvány a kedvenc, haha! A francia tribal psychedelic trance formáció hosszú idő után jelentkezik új albummal, és mivel az eddigi négy lemezükből egy sem jelent meg vinylen, egy belga közös koncertszervező barátunk feldobta nekem, hogy csinálhatná a Trottel Records az új albumot. Igazi nemzetközi koprodukció.

a Trottel Records katalógusa végigböngészhető ITT

a kiadó Facebook-oldala