A kultikus Loop a brit gitárzene sajátos hangú kívülállója volt a nyolcvanas évek végén. Röpke 32 évvel az utolsó album után jelent meg új lemezük, ami egyenes folytatása a korábbiaknak. Ez a kritika először a Recorder magazin 93. számában jelent meg.
A Loop eredetileg 1986 és 1991 között működött, zenéjük repetitív, effektezett gitárriffekből (amik kapcsán gyakran előkerült a Stooges neve), monoton, a Krautrockból merítő ritmusszekcióból és minimál énekből állt össze. A feloszlás után Robert Hampson zenekarvezető a Mainben előbb a dobokat hagyta el, majd a gitárokat és a posztrockot is. A Loop 2013-ban állt össze koncertezni, 2015-ben jött egy EP, majd ez az album, 32 évvel ez előző után.
„Soha nem csináltam még ennyire dühösen lemezt” – mondta Hampson (aki az egyedüli az eredeti felállásból), és ez érződik is; de alapvetően azért ugyanazt csinálják, mint anno. Bár a posztpunk, a pszichedélia és kísérletezés irányába is elmozdulnak egyes számok, erős íve és hipnotikus hatása van az albumnak. Azt hihetnénk, hogy ma kevésbé lesz egyedi ez a zene, mint egykor (vö. a Krautrock és egyebek reneszánszát) – de az.
Előadó: Loop
Cím: Sonancy
Kiadó: Cooking Vinyl
Megjelenés: 2022. március 25.
Műfaj: repetitív space rock
Kulcsdal: Halo
8/10
Rónai András