A magyarok 63%-a taníttatná könnyűzenei hangszeren a gyermekét, 52%-uk pedig maga is szívesen tanulna zenélni. Ez biztató ahhoz képest, hogy egy 2019-es felmérés szerint a magyarok mindössze 11%-a tanult korábban zenélni, és 2,4%-a játszott zenekarban. A friss kutatások mellett osztrák és erdélyi könnyűzenei oktatási példák, illetve a következő években meghatározó gyakorlatok is szóba kerültek a Hangőr Egyesület Mindenki zenéljen! című konferenciáján.
Kodály Zoltán gondolatait kölcsönvéve és kiegészítve „Legyen a könnyűzene is mindenkié!” címmel 2017 végén rendeztek legutóbb tanácskozást a hazai könnyűzenei oktatás állapotáról. Az akkori konferencia termékeny workshoppal zárult, amiből a Poptanítás munkacsoport, a Poptanítás blog, de több fővároson kívüli eszmecsere, kutatás és nemzetközi tanulmányút is kinőtte magát. Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program pályázatainak köszönhetően a 2017-től felpezsdült, a könnyűzenei oktatásról zajló közös gondolkodást és szakmai vitát a koronavírus miatt bevezetett korlátozások másfél évre megakasztották, és csak 2021 őszén, a Hangszert a kézbe sorozathoz kapcsolódva folytatódhattak. A könnyűzenei oktatásról szóló diskurzust szervezni igyekvő Hangőr Egyesület ezért úgy gondolta, érdemes a téma iránt érdeklődőkkel ismét konferencián találkozni, és áttekinteni, hol tart a terület, illetve a jövőben milyen lehetőségek nyílhatnak meg előtte. A Budapest Music Centerben 2021. november 10-én rendezett tanácskozás egyik nem titkolt célja volt, hogy újabb lendületet adjon a közös gondolkodásnak. Olyan lendületet, amely végre intézményekben, oktatási anyagokban és előremutató közös munkában mutathatja meg a gyümölcseit.
/ A Számok és lehetőségek panel résztvevői: Rozsonits Tamás (Hangőr Egyesület), Bodor-Eranus Eliza (winwinwin), Andrásik Remo (HANOSZ), Árvai Csenge (Flumina Magna), Bajnai Zsolt (Poptanítás munkacsoport) – Fotó: Csákvári Zsigmond
A konferencia első szekciójában Bajnai Zsolt, a Hangfoglaló Program elindítója a Magyar Könnyűzenei Oktatást Támogató Alprogram elmúlt fél évtizedének eredményeit, illetve a legutóbbi konferencia óta történt változásokat idézte fel. Többek között beszélt arról, hogy az eddig 240 millió forinttal támogatott, 198 kiállítási napot maga mögött tudó Hangszert a kézbe 47 állomása 110 ezer érdeklődőt vonzott. Andrásik Remo, a Hangszeresek Országos Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy jelenleg komoly szándék van a könnyűzenei oktatási rendszer kiépítésére Magyarországon, ugyanis a kormány által tavasszal elfogadott könnyűzenei stratégia révén kreatív házak és egy módszertani központ jöhet létre. Elmondta azt is, hogy rendszerezni kell az alapszintű tudást, amely eljuthat odáig, hogy a kimenet nélküli hobbi zenészképzés mellett alapfokú könnyűzenész-oktatás induljon, ami a tehetségeseket a Kőbányai Zeneiskola által képviselt középszint, illetve majd az egyetemek felé terelheti. Ebben a szekcióban mutatták be a Flumina Magna Kft. által a közoktatás és a könnyűzene kapcsolatáról szóló kutatást, amelyből kiderült: nemcsak nyitottság tapasztalható az iskolák részéről, de több tantárgy esetében is elképzelhetőnek tartják a zene bevonását a tanításba. A winwinwin Kft. könnyűzenei oktatás iránti igényt vizsgáló kutatása pedig kimutatta – miként a bevezetőben idézett adatok bizonyítják –, hogy igenis komoly igény lenne az ilyen képzésre, és könnyűzenét tanulni ma „menő” dolognak számít.
A konferencia második szekciója némi nemzetközi kitekintést próbált nyújtani. A POP-BORG Linzről szóló előadás egy olyan állami gimnáziumba engedett betekintést, ahol 9-12. osztály között a heti óraszám negyedét könnyűzenei tárgyak teszik ki. A lassan két évtizedes képzés kapcsán annak elindítója, Wolfger Buchberger utalt arra is, hogy a nyolcvanas évek sikerei után a kilencvenes évekre megfeneklett osztrák könnyűzene megújításához ez a gimnázium is hozzájárulhatott. Szintén osztrák példát mutatott be Moritz Pedarnig, aki a részben államilag finanszírozott magánintézményként működő Pop Akademie Wienről beszélt, ahol nemcsak iskoláskorúakat, de akár nyugdíjasokat is oktatnak. A panel utolsó előadásában Hints M. Zoltán az erdélyi rocksulihálózat rohamos bővüléséről és annak hátteréről beszélt.
/ A konferencia Kitekintés paneljének résztvevői: Ősze Gergely, Moritz Pedarnig (POP Akademie Wien), Hints M. Zoltán (Marosvásárhelyi Rocksuli) – Fotó: Csákvári Zsigmond
Az utolsó szekció a jövő lehetséges jó gyakorlatait igyekezett számba venni. Főző Zsolt a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt keretében induló Hangjátékról beszélt, Pap Tibor a háromezer tatabányai iskoláshoz eljutó rendhagyó énekórákat mutatta be, míg Severinghaus Artemisz a Magyar Zene Háza interaktivitáson alapuló zenepedagógiai terveit vázolta fel a konferencia résztvevői előtt.
A konferenciáról készült teljes videófelvételt ITT lehet megnézni.
Zenélni menő?
A Mindenki zenéljen! című novemberi konferencián három kutatást is bemutattak. Az egyik a teljes lakosság tekintetében igyekezett a könnyűzenei oktatás területén is hasznosítható eredményeket felvonultatni, míg a másik a zenélni tanulókra, a harmadik pedig a közoktatásra fókuszált.
A Hangőr Egyesület, az Öröm a Zene Nonprofit Kft. és a Szent György Alapítvány megbízásából a winwinwin kutató és tanácsadó kft. két kérdőíves felmérést készített 2021-ben. Az egyik a 18 éven felüli magyar lakosság körében végzett olyan korra, nemre és településtípusra reprezentatív kérdőíves felmérés volt, amely a zenetanulási hajlandóságot vizsgálta. A második pedig a könnyűzenét tanítók, tanulók, tanulni vágyók és valaha könnyűzenét tanultak, de jelenleg már nem tanulók körében egy célzott online kérdőíves felmérést folytatott, amelyben a zenetanulás motivációit vizsgálták. Mindkét kutatást Bodor-Eranus Eliza, a winwinwin ügyvezetője mutatta be a Mindenki zenéljen! konferencián.
Mint elhangzott, a magyarországi felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív felmérés alapján elmondható, hogy a magyar lakosság több mint fele (53%) fontosnak tartja a könnyűzenei tudást. Habár a lakosság viszonylag kis része tanult valaha zenélni (29%), mégis a válaszadók 52%-a szívesen tanulna hangszeres könnyűzenét, 63%-a pedig taníttatná gyerekét ilyenre. Talán nem meglepő, hogy bár a férfiak és a nők hasonló arányban tanultak vagy tanulnának zenélni, a nők mégis fontosabbnak tartják a könnyűzenei tudást, gyermeküket nagyobb arányban taníttatnák könnyűzenére.
A másik kutatásból kiderült: a hangszeres könnyűzene tanulásának hasznossága abban rejlik, hogy az emberek felszabadultabbak, szabadabbak, boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, nyitottak lesznek. Továbbá hasznos, kreatív, önkifejezést támogató időtöltést folytatnak a zenélők, mely örömet okoz, népszerűséget és sikerélményt hoz magával, ugyanakkor fantasztikus bulit jelent azoknak, akik ezt az időtöltést választják. Azok körében, akik hasznosnak tartják a könnyűzenei tudást/tanulást, az élvezet/élmény, a közösség, a fejlődési és egyáltalán a zenével járó pozitív tapasztalások jelentik a legfontosabb motivációt a tanulásra.
A Flumina Magna Kft. közoktatási intézményekben végzett felmérését Több popot az iskolákba címmel Árvai Csenge mutatta be a konferencián. Előadásából kiderült, hogy a könnyűzene jó eszköze lehet az iskola nevelő, és tanító funkciójának támogatásához. Az is egyértelmű, hogy az intézményvezetők és a pedagógusok támogatnák a könnyűzene megjelenését és tágabb körű integrálását az iskolai keretek közé, annak pozitív hatásai miatt.
A három kutatást bemutató előadások hamarosan felkerülnek a poptanitas.blog.hu felületre, a belőlük készült tanulmányok pedig megjelennek a Mindenki zenéljen! konferencia összefoglaló kötetében is.
A Hangőr Egyesület a Facebookon.
