Reese Witherspoon sztárcsináló vígjátéka, a Doktor Szöszi két évtized távlatából nemhogy meghaladottá, szexistává vagy kínossá vált volna, épp ellenkezőleg: akárcsak a hősnője, sokkal több van benne, mint amit első ránézésre gondolnánk. Ez a cikk először a Recorder magazin 89. számában jelent meg, amelyben azt is körbejártuk, hogy mi volt a menő 2001-ben.
Azt hihetnénk, hogy a Doktor Szöszi pontosan az a film, ami nagyon rosszul öregszik. Vígjáték arról, hogy egy divatiskolába járó gazdag szőke csinibaba elkezd jogot tanulni csak azért, hogy visszaszerezze a pasiját? Robert Luketic filmje egy másfél órás szőke nős viccgyűjtemény is lehetne, ehelyett az előítéletekre cáfol rá, mindezt a lehető legszórakoztatóbb módon. Olyannyira, hogy idővel az ezredforduló egyik meghatározó feminista filmjévé avanzsált.
Mindez kevésbé meglepő annak fényében, hogy a 10 dolog, amit utálok benned írópárosa, Karen McCullah és Kirsten Smith felelnek a forgatókönyvért, ám míg a középsulis Shakespeare-modernizáció hősnője nem győzi magát eléggé elkülöníteni a csajosan viselkedő lánytársaitól, Elle Woods (Reese Witherspoon) pont azt bizonyítja, nem érdemes nagy következtetéseket levonni egy nő intelligenciájáról az alapján, hogy mennyire szereti a rózsaszínt. A Doktor Szöszi címszereplője nem attól lesz különleges, hogy „más, mint a többi lány”, nem attól lesz erős, hogy levetkőzi magáról a feminin jegyeket, és nem attól lesz okos, hogy érzelemmentesen és hideg logikával gondolkodik.
„Miért, az olyan nehéz?” – Elle szállóigévé váló beszólása a Harvardra való bejutása után már önmagában megdönti azt a címből és plakátból születő feltételezést, hogy egy buta szőkéről van szó. Ettől még a Doktor Szöszi állandó humorforrásként használja a sztereotípiákat, de egy pillanatra sem degradálja Elle-t, messze ő a legszerethetőbb és legszínesebb egyéniség a Harvard szürke elitistái között. Hosszasan lehetne sorolni, mitől tekinthető korát megelőzően nőpártinak a film a „Jackie és Marilyn”-ként pozicionált Vivian (Selma Blair) és Elle idővel kialakuló barátságától kezdve a munkahelyi-egyetemi szexuális visszaélés problémájának beemelésén át az általában haszontalanként elkönyvelt szépségipari tudással megnyert nagy ügyig, de pont az teszi igazán egyedülállóvá és kortalan klasszikussá a filmet, hogy nem kell nőjogi szemüvegen keresztül néznünk az értékeléséhez.
Kiemelkedő komédiáról van ugyanis szó, melyet igazságtalanul könyvelt el több korabeli kritika egy gyengébb Spinédzserekként. Főleg napjainkban, amikor az igényes hollywoodi vígjáték műfaja gyakorlatilag tetszhalott állapotban van, a Doktor Szöszi gyors egymásutánban érkező remek poénjai még inkább felértékelődnek. A mára a valóságban is feminista ikonná váló Reese Witherspoon fantasztikus, a vígjáték-mellékszereplők Meryl Streepje, Jennifer Coolidge új szintre emeli a humoros esetlenséget, Luke Wilson pedig nagyon bájos az igazából teljesen mellékes Nagy Ő szerepében.
Reese Witherspoon és Luke Wilson a Doktor Szöszi című filmben |
Lehetne még sorolni a csodás szereplőgárda tagjait, ahogy külön esszét érdemelne Elle ruhatára is, ami nagyban hozzájárult a film popkulturális emlékezetbe vésődéséhez. Az meg már csak hab a tortán, hogy a viccek mellett egy csavaros tárgyalótermi drámát is kapunk, illetve egy inspiráló önmegvalósítás-történetet – hiszen jóképű pasik ide vagy oda, ez a „csajfilm” mindenekelőtt Elle-ről szól, aki a komfortzónájából kilépve találja meg a helyét egy teljesen idegen (férfiközpontú) világban, miközben a legnagyobb kihívások ellenére is mindvégig önazonos tud maradni.
szerző: Rácz Viktória