Alakizz minden nap, ne pazarold az éles lőszert, összejöhetsz a szakasztársaddal, ha engedélyt kapsz rá, vigyázz a tehénre, de még inkább az értékes amerikai túszra. Gyerekkatonásdi, máshogy, mint megszoktuk. A Monos című film kritikája először a Recorder magazin 76. számában jelent meg.
Vadkamaszok háborúsdit játszanak a ködbe burkolózó kolumbiai hegytetőn. Éles lőszerrel. Csak a parancsnokuk szava számít, aki néha jön utasításokat adni. Vigyázzanak egy fejőstehénre. Ja, meg a túszra: a doktornőre.
A Monos voltaképp A legyek ura paramilitáris, latin-amerikai újragondolása. Nem tudni, milyen háború zajlik, kik a szembenálló felek, mi a tétje a túszejtésnek, de mintha az egymást beceneveken szólító srácoknak és lányoknak ez nem is számítana. Primer érzelmek fejeződnek ki primitív tevékenységekben, absztrakt, futurisztikus-ipari zajzenére.
A FILM ABSZTRAKT ZAJZENÉJÉÉRT FELELŐS MICA LEVI IZGALMAS PÁLYÁJÁT ITT TEKINTETTÜK ÁT
A hideglelős talányfilm idővel, egy helyszínváltással fullasztó túlélőthrillerbe fordul át, és ugyan mind vizuálisan, mind az adrenalinunkat tekintve akadnak emlékezetes pillanatok a film Apocalypto-szerű felében is, mégis veszít a különlegességéből. Itt már nem kell megfejtenünk semmit, csak lélegzet-visszafojtva menekülni. Csupa zsigeri élmény, de hogy mivégre, az megfoghatatlan. Talán nincs is mit megfogni.
szerző: Huszár András
osztályzat: 7,5/10
Monos
Rendező: Alejandro Landes
Magyar mozibemutató: 2019. október 31.
