Filmrecorder. Gösta (kritika)

Antisorozat. Hipster sorozat. Karakterközpontú sorozat. Valójában színházi dráma. A Gösta című HBO-sorozat alig szól valamiről, de annyira szimpla és igazi, ahogy csak a skandináv filmek tudnak lenni. Ez a kritika a Recorder magazin 76. számában jelent meg először.

Elmesélem, miről szól, de soványnak fog tűnni. Gösta, a címszereplő egy pályakezdő pszichológus, aki Stockholmból egy unalmas kisvárosba költözik, hogy ott kábé a nevelési tanácsadó munkatársa legyen. A városon kívül bérel egy vityillót, ami olyan kicsi, hogy még a zuhanyzó sem fér el benne, de Gösta mindjárt az elején befogad magához egy közel-keleti menekültet. Hussein azonban csak az első vendége – hamarosan felbukkan a saját infantilis apja is, aki egy szakítás után kér menedéket, aztán Gösta egy zenész barátja, aki a természet közelségében remél ihletet, majd Gösta maga ajánl fel egy kis elvonulást az egyik depressziós kamasz kliensének, meg időnként a csaja is ott aludna, végül megjelenik az érzelmi zsaroló anyja...

Szóval Gösta az a jótét lélek, aki senkinek nem mond nemet, és bár pszichológus, képtelen meghúzni határokat. A sorozatban az zseniális, hogy mindvégig az irritáló és a szórakoztató között egyensúlyoz - időnként úgy érzed, befejezed, kész, ezt nem hiszed el, aztán meg azt, hogy ilyen felszabadult, őszinte és agyament őrülettel sehol máshol nem találkozol. Úgyhogy folytatod. És a végén sajnálod, hogy befejeződött, hiszen a végkifejlet egyértelmű: ez itt egy fejlődéstörténet.

hol látható? HBO GO
osztályzat: 8,5/10
szerző: Gyárfás Dorka