A stream előretörése jót tesz a globalizálódó zeneiparnak

A lemezkiadókat tömörítő nemzetközi szervezet, az IFPI kihozta éves jelentését a 2018-as zeneipari adatokról, és a zeneeladási statisztikák mellett a fontosabb aktuális trendekre is rávilágít a dokumentum. Például arra, hogy a zene gyorsabban globalizálódik, mint hinnénk.

Ami a zeneeladást illeti, nem tört meg az előző három évben tapasztalt növekedési pálya, sőt, még inkább nőtt a kiadók globális összbevétele. Míg 2017-ben 8,1%-kal nőttek a bevételek, a 2018-as adatok szerint már majdnem két számjegyű, 9,7%-kal 19,1 milliárd forintra ugrott, ami 5 437 milliárd forintnak felel meg.

Ez a szép menetelés természetesen a streamnek köszönhető. Már 2017-ben is a stream volt a legnagyobb bevételi forrás, megelőzve a fizikai bevételeket és az egyre népszerűtlenebb letöltéseket, 2018-ban pedig majdnem az összbevétel felét, 47%-ot alkották a stream bevételek, amik az előző évi adatokhoz képest 34%-kal nőttek (ezen belül az előfizetések 32,9%-kal). 176 millióról tehát 255 millióra bővült a streamért fizető felhasználók száma a fizikai hordozók pedig már csak 25%-át teszik ki a lemezkiadók bevételi forrásainak. Összehasonlításul, 2014-ben csaknem fele-fele arányban osztoztak a fizikai eladások a digitális eladások és a streamingből származó bevételek együttesével.

A jelentés külön fejezetet szán a kiadók létjogosultságának kérdéskörére, melyben a nagy lemezkiadók képviselői azzal érvelnek, hogy az elmúlt 10-20 évben rengeteget változott a vállalatok működési elve, és nem ugyanazt kínálják, mint régen. Amellett, hogy pusztán a zenék terjesztésével és promóciójával foglalkoznának, összekötik az előadókat brandekkel, techcégekkel, és segítenek létrehozni saját platformjaikat, hogy ne szoruljanak másokra. A megszólalók hangsúlyozzák a személyre szabottságot, a zenésszel való bizalmi viszony szerepét. „Szeretjük a zenét, ezért ülünk be nap mint nap az irodánkba” – fogalmaz a Sony brit részlegének kreatív igazgatója. – „De mindent tudni akarunk az előadóinkról: mi motiválja őket; honnan jöttek; milyen háttérrel rendelkeznek; minden ilyesmit.” Az efféle mély háttérinformációk birtokában tudják kijelölni a célcsoportot (a potenciális közönséget), és a megfelelő platformokon keresztül minél több emberhez eljuttatni őket - és nyújtanak állításuk szerint többet, mint egy személytelen, az előadóval csak részleteiben foglalkozó PR- vagy terjesztőcég.

A KIADÓK SZEREPÉNEK ÁTALAKULÁSÁT ITT TEKINTETTÜK ÁT

Újdonság, hogy a jelentésben kiemelt fontosságot tulajdonítanak a zeneipar globalizációjának, ami már korántsem csak annyit jelent, hogy az angolszász dalok eljutnak a világ legtávolabbi pontjaira is. Fordítva is komoly mozgások tapasztalhatóak: a latin-amerikai és dél-koreai zene térhódításán kívül immár az afrikai térségből is gyorsul az export. Ez pedig egyfelől a stream érdeme, másfelől a mai fiatalok nyitottságáé, harmadrészt a helyi csapatok együttműködéséé. A jelentés három esettanulmánnyal példázza a globalizálódást, a brit George Ezra nemzetközi sikerétől a Maliban született, Franciaországban felnőtt, először saját közösségén belül, majd más országokban is népszerűsített rapper, Aya Nakamura, valamint a latin trap és reggeaton bombaslágereivel berobbanó J Balvin, akit tavaly többen hallgattak a Spotifyon, mint Drake-et.

A LATIN POPPAL ÉS K-POPPAL TÉNYLEG MEGJÖTT A GLOBALIZÁCIÓ

Azért Drake-nek sem kell bánkódnia, mert ő meg elcsípte az előző év legsikeresebb előadóit rangsoroló lista első helyét, alább a top 10, itt pedig a teljes jelentés.