Filmrecorder. „Valami átkattant bennem” - Dobó Kata-interjú

Az utóbbi 30 év két legsikeresebb magyar filmjének (A miniszter félrelép, Szabadság, szerelem) a főszereplője volt, egy jó pár évig tartó hullámvölgy után kemény munkával küzdötte fel magát újra a csúcsra. 44 évesen megrendezte első filmjét, a Kölcsönlakás című vígjátékot, amire tíz nap alatt több mint 100 ezren váltottak mozijegyet. Bizonytalanságról, nehézségekről, negatív kritikákról, a lányáról és Andy Vajnáról is beszélgettünk Dobó Katával. Az interjú a 70. Recorder magazin Filmrecorder rovatában jelent meg.

Régóta készültél a rendezésre, vagy jött ez a lehetőség, és lecsaptál rá?

Egymást kerestük meg a producerrel. Én játszottam ebben az előadásban, ő pedig kitalálta, hogy filmet kéne csinálni belőle. De nem kis sorsszerűség van abban, hogy ez ugyanannak az írónak a munkája, akié az is, amelyik elindította a filmes pályafutásomat.

Amikor vacilláltál azon, hogy elvállald-e, hogyan próbáltak lebeszélni róla emberek?

Nem feltétlenül lebeszélni akartak, a motivációimat próbálták megérteni. Ez talán összefügghet azzal, hogy nem a hagyományos úton érkeztem ebbe a filmes világba, amikor 22 évvel ezelőtt kiugrottam abból a dobozból A miniszter félrelép sajtótájékoztatóján. Kezdetektől fogva inkább kívülállóként tekintettek rám. Most már ez nem érdekel. Valami átkattant bennem két évvel ezelőtt. Hosszú évekig rettegtem attól, hogy ki mit gondol rólam. Nem akartam tovább ezt a terhet cipelni, hogy próbálok mindenkinek megfelelni, és közben nem érzem magam jól a bőrömben.

Sokat beszéltél korábban a bizonytalanságodról. Egy rendezőnek viszont sok döntést kell hoznia. Nehezen ment?

Nem ment nehezen, mert elejétől fogva éreztem, hogy alkalmas vagyok döntéseket hozni, és vállalom azok következményeit. A munkánk végeredménye már fut a mozikban, annak kapcsán pedig születnek róla vélemények, kritikák. Tisztában voltam vele, hogy ezek között lesz negatív is, Ez természetesen benne van a pakliban, ha az ember csinál valamit. Kaptam egy lehetőséget, és a legjobb tudásom szerint, az alkotótársaimmal együtt igyekeztünk ezzel élni. A nagyképűség áll tőlem a legtávolabb, de szerintem egy nagyon jó filmet csináltunk. És örülök neki, hogy a színészeim is ezen a véleményen vannak.

Akkor nem vágtak földhöz a negatív kritikák.

Nem, de hadd mondjak el egy személyes tapasztalatot ennek kapcsán. A Kölcsönlakás sajtóvetítésén előttem ült egy férfi, aki a film közben végig a telefonját bújta, híreket olvasott és még facebookozott is egy kicsit. Néha felnézett, ha nevettek, de különösebben nem figyelte, mi megy a vásznon Nyilván aztán hazament, és megírta a kritikáját, ami azért furcsa, mert szinte egy percet sem látott belőle. Most érdekeljen az ő véleménye? Nem érdekel.

Dobó Kata a Kölcsönlakás forgatásán | Fotó: Palácsik Lilla

Két évvel ezelőtt egy rádióinterjúban azt mondtad, hogy gondolkodsz egy forgatókönyvön, de az nem vígjáték. Azt az ötletet elvetetted?

Most igen, de az továbbra is a fejemben van. A Kölcsönlakás olyan lehetőség volt, amit nem szerettem volna elszalasztani. Ismerem a darabot, játszom benne, és az életem során több vígjátékban szerepeltem, mint drámában. Ezt a műfajt ismerem.

Rendeztél bármit korábban?

Nem, a Kölcsönlakás az első rendezésem.

Juliette Binoche-tól kérdeztem, hogy miért nem rendez, és azt mondta, hogy azért, mert kibaszott nehéz. Ezt megerősíted?

Tényleg nagyon nehéz. Sok mindenre kell odafigyelni, számtalan dolgot kell összehangolni, gyorsan, határozottan döntéseket hozni, hogy flottul, jó hangulatban menjen a munka. Izgalmas kihívás, de én mindennap alig vártam, hogy induljon a forgatás.

A konkrét döntések is könnyen mentek a forgatáson?

Minden úgy ment, mint a karikacsapás. Nagyon jó csapat állt mellettem, de attól még mindent én választottam ki a függöny színétől kezdve addig a kis képkeretig, amit Martinovics Dorina megérint. Én döntöttem el a ruhát, a hajat, a sminket. A film az én ízlésvilágomat tükrözi.

Dobó Kata, Haumann Máté és Balla Eszter a Kölcsönlakás forgatásán | Fotó: Palácsik Lilla

Tettél valami személyeset a filmbe?

Nem, de van egy csomó dolog, amivel tudok azonosulni. Máté figurájának a parája, amiben éveken keresztül éltem, hogy mi lesz, ha majd lesz egy gyerekem, fel tudom-e nevelni. Vagy a másik házaspárnál, hogy kompromisszumokat kell hozni egy kapcsolatért, hogy az működni tudjon. Sok olyan dolgot felvet a film, ami a legtöbb ember számára ismerős.

Emlékszel, hogy mi volt az első megmozdulásod, amikor azt érezted, na, most már rendezek?

A casting fontos mérföldkő volt. Ott derült ki, hogy milyen lesz majd köztünk a kémia a színészekkel. Szerintem az jó megerősítés volt nekik, hogy látták, átérzem, hogy min mennek keresztül.

Hogyhogy csak egy embert tartottál meg a színházi előadás szereposztásából?

Azért, mert tíz évvel megfiatalítottam a figurákat. A féltékenykedés, a megcsalás problémája, ami a történet középpontjában áll, egészen máshogy jelenik meg 30 éves korban, mint 40 évesen. 30 évesen azt mondod, hú, de jól néz ki az a csávó, és lehet, hogy elcsábulsz. 40 évesen már sok mindenen túl vagy, nem az számít, ki hogy néz ki. Ekkor a gyerekproblematika is, amit mi vittünk plusz elemként bele a történetbe, teljesen más. Úgy éreztem, a vígjátéki helyzetekhez jobban passzol a fiatalabb kor.

Nem kacérkodtál a gondolattal, hogy szerepelj a filmben?

Ezúttal a rendezésre akartam koncentrálni. Bár felmerült, hogy egy jelenetben esetleg feltűnök a háttérben, de annyira felpörgött a munka, hogy ezt végül elvetettük.

Dobó Kata és a színészei a Kölcsönlakás forgatásán | Fotó: Palácsik Lilla

Mennyire volt kötött a szöveg?

Én szeretem, ha a forgatókönyvet forgatjuk le. Itt a 11. változatot vittük filmre. De még a szövegösszemondó próbán is változtattunk apróbb részleteket, amikor kiderült, hogy valami a leírt módon elmondhatatlan. Sok jelenetet kellett utószinkronizálni, mert a külső felvételek rögzítésekor például a Red Bull Air Race is bezavart.

Mondtad pár éve, hogy ha egyszer oda jutsz, olyan filmet szeretnél csinálni, amit meg is néznek. Tragédiaként élted volna meg, ha a Kölcsönlakás nem éri el a 100 ezres nézőszámot?

Nem, tragédia az az, ha beteg a gyereked. Inkább szomorú lettem volna, ha ez nem jön össze. Bizakodó voltam, mert volt előttünk két fantasztikus vígjáték erős mondanivalóval: a Nyitva és a BÚÉK. Mindkettő sikere segített nekünk is, hogy a közönség érdeklődve üljön be az újabb magyar vígjátékra.

A hatéves lányod hogyan viszonyult ehhez a filmhez, ami, gondolom, rengeteg idődet elvette?

Szerintem még elég zavaros neki, hogy anya mit csinál. Amikor a YouTube-on két videó között elindul a mostani Pepsi-reklám, a lányom felkiált, hogy „anya, anya, itt vagy!” Ilyenkor mondom, nekem ez a foglalkozásom, másik kislány anyukájának meg más.

Megengeded neki, hogy megnézze a Kölcsönlakást?

Majd pár év múlva, végül is 12-es karikát kapott. Nagy bánatom egyébként, hogy semmit nem tudok megmutatni neki, amit eddig csináltam.

Andy Vajnának még meg tudtad mutatni a filmet?

A kész filmet nem látta, csak egy majdnem kész verziót. Én is csak a bemutató előtt pár nappal láttam először a végleges hangot és a képet, azt ő már nem látta. De egy ilyen tapasztalt ember egy majdnem kész verzió alapján is tud már véleményt alkotni.

És mit szólt hozzá?

Nagyon elégedett volt. Azt mondta, hogy siker lesz. És mivel az lett, most még jobban sajnálom, hogy nem volt részese ennek.

Andy Vajna és Dobó Kata 1997-ben A miniszter félrelép forgatásán és 20 évvel később a Brazilok premierjén

És látsz abban valami sorsszerűséget, hogy a te filmed bemutatóját már pont nem élte meg?

Egyelőre még nem tudom értelmezni azt a dolgot, hogy ő nincs.

Teljesen elkapott a rendezés, és alig várod, hogy újra csinálhasd?

Elkapott. A kamera mindkét oldalán örömmel állok az újabb lehetőségek elé.

interjú: Varga Ferenc
headerfotó: Palácsik Lilla