DJ-pult a pusztában – Underground elektronika és dj-kultúra Debrecenben

Debrecen rendszerváltás utáni underground elektronikus zenei történetének kezdőpontját nehéz lenne egyetlen eseményhez kötni. Kétségtelen, hogy vannak jelentős állomások ebben a sztoriban, a nulladik kilométerkő pontos helye mégsem egyértelmű. Debrecen és pop fókusztémánk zárásaként gyorskép az elmúlt húsz év meghatározó földalatti eseményeiről, szereplőiről. 

A kilencvenes évek

A rendszerváltást követő években underground elektronikus tánczenéről nem igazán lehetett hallani a városban. Volt ugyan Debrecennek és a környező településeknek egy maroknyi elektronikus zenét is fogyasztó közössége, akik még táncoltak is elektronikus zenére, de ekkor még inkább dark wave-ről vagy EBM-ről beszélhettünk. Az egykori KISZ székházban, a Simonyi út 14-ben működő Depeche Mode Klub bulijain jól megfértek egymás mellett ezek a műfajok a punkkal és a ska-val. De a trance-re, a house-ra vagy az acidre akkor még várnunk kellett.

Este 10-kor(!), amikor a DM Klub bezárt, a tovább szórakozni vágyók átvonultak a Benedek térre, a Meteor Moziba. Itt Eszenyi „Eszkó” Zsolt a kora kilencvenes években techno-disco bulikon DJ-zett. A becsődölt moziból egy, az underground kultúrában üzleti lehetőséget is látó vállalkozó, Terdik György alakított ki klubot (az épületet hosszú ideig a lebontás fenyegette, ma egyházi tulajdon).

A kilencvenes évek Debrecenére jellemző volt egyfajta optimizmus és vállalkozó kedv, amely nagy mértékben megkönnyítette az amatőr rendezvényszervezők dolgát. A vendéglátósok jellemzően nem féltek befogadni számukra új, ismeretlen kezdeményezéseket, így viszonylag könnyen lehetett koncerteket, bulikat is tető alá hozni. Két, jobb napokat látott, de akkoriban már igen rossz hírű „becsületsüllyesztőben”, a Simonffy utcai Halászcsárdában és a Széchenyi utcai Kisdiófában (ma már egyik épület sem áll) 1994 és 1995 tavasza között működött az Epicentrum nevű klub Homonna Attila szervezésében. Punk, hardcore és alternatív zenekarok léptek fel a raklapokból épített színpadon, a koncertek után pedig hajnalig tombolhatott a közönség a Sabotage-ra vagy a Killing In The Name Of … -ra. Az Epicentrum két egykori reizdense, Zsupi és Tréé, azaz Zsupos Sándor és Trunger Zoltán azonban a rock szettjeibe már egyre gyakrabban csempészett be elektronikát. Kezdetben csak Marushát, Westbamot és Prodigyt, de hamar felfedezték az Orbitalt vagy a Sabres Of Paradise-t, és más fajsúlyosabb elektronikus zenéket is.

1994-ben nyitott meg az Antal Gyula vezette Voodoo nevű klub a nagyerdei úttörőtábor elhagyott ebédlőépületében (az épület már nem áll). A profil hasonló volt, de a DJ-k itt már bátrabban nyúltak az elektronikus zenéhez a koncertek után. Eszkó itt is feltűnt a dj-pult mögött, ahol 30 perces váltásokban játszott techno- és hiphop-blokkokat Josh-sal, azaz Ilyés Józseffel.

1995-ben véget ért az Epicentrum, Zsupiék ekkorra már eltökélték, hogy a jövőben a saját szervezésű bulijaikon kizárólag elektronikus zenét fognak játszani. Így indult útjára 1995. november 27-én a Sav-Bázis nevű dj-páros és partysorozat először a Hódos Imre Sportcsarnok büféjében.

A „csarnokbüfé” egy éve után Zsupi és Tréé a város számtalan pontján játszott: a Simonyi út 14. alatti klubhelyiségben, ami idő közben  In-Café lett (az épület ma üresen álló irodaház), a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt székházában működő Fí Klubban (az épület már nem áll), a Krúdy Étterem (ma Belga Söröző) alagsorában működő Labirintus nevű, szintén Terdik által menedzselt szórakozóhelyen, ugyanannak az épületnek az emeletén működő exkluzív klubban (átjárás mindkét esetben az éttermen keresztül), a Klinika Moziban koncertek után (a Klinikáról később bővebben) és még nagyon sok helyen a városban, hiszen, ahogy fentebb említettem, a szervezés ritkán ütközött komoly akadályba.

„A Sav-Bázist ketten csináltuk, én és Trunger Zoli. Egy idő után a zenei részével ő már nem annyira foglalkozott, hanem volt neki ez a fura vizuálja. Volt neki három diavetítőből épített, emeletes szerkezete. Azt kitalálta magának és egy elég érdekes látványelem volt. Úgyhogy ő egy idő után csak azzal foglalkozott” – emlékszik vissza Zsupi.

A szettjeikben igyekeztek naprakészek maradni, ami a kilencvenes évek második felében nem volt könnyű feladat, hiszen szinte félévente tűntek fel újabb műfajok. Ezekben az években a techno mellett a breakbeat, a tribal és az acid voltak a Sav-Bázis legjellemzőbb műfajai, de a debreceni drum and bass-mozgalom számára is fontos előzmény volt a Sav-Bázis tevékenysége. Zsupi, a későbbi dj-generációk ízlését is befolyásolta tekintélyes, mára nagyjából 15 ezer címből álló és folyamatosan növekvő lemezgyűjteményével. A Sav-Bázis Zsupi személyében ma is aktív, de már kizárólag techno és acid kerül a filcekre.

1998-tól 2001-ig működött a Puskás István vezette Unicum Kávézó a belvárosban, amit a köznyelv hamar Pusikumra keresztelt a tulaj, Pusi után, aki közismert alakja a debreceni undergroundnak. A bárpultban Eszkó, a dj-pultban pedig Senor Grabowsky (azóta Grabo’sky), a „debreceni disco-pápa” a micro boogie című „seggrázós” party sorozat atyja. A Pusikum másik állandó dj-je a hiphopot pörgető Moncsi volt.

„Ott vezettük be először azt, hogy állandó dj-je volt egy helynek, volt egy rezidens dj és szólt hátul a zene minden péntek-szombaton este. Ez volt Grabowsky Pisti, akinek a nevét is én adtam” – nyilatkozta Pusi.

GRABO'SKY ÉPP A NAPOKBAN ADTA KI MÁSODIK SZERZŐI ALBUMÁT, DJ-KARRIERJÉRŐL PEDIG ITT BESZÉLGETTÜNK VELE.

A „Pusikum” nem elsősorban partyhelyszín volt, a dj itt inkább háttérzenét szolgáltatott. Ez a kicsi bár volt a „warm-up” szettek helyszíne a kora esti órákban, amikor a Klinika Mozi vagy a Lovarda sztárfellépői adtak ízelítőt a késő esti műsorukból. A Bajcsy-Zsilinszky utcai Pusikum (az épületben ma is vendéglátóhely működik) otthont adott irodalmi estek, könyvbemutatók, beszélgetések, közönségtalálkozók számára is. Fontos találkozóhely volt a debreceni underground közösségek számára, amelyek között az összekötő kapocs, a közös nevező maga Pusi volt. A Pusikumból indult el az a civil kezdeményezés is, amelyből megalakult az Opera Kulturális Egyesület, az a szervezet, amely elindította 2007-től a sub.hu underground kulturális portált és a Sub nevű közösségi rádiót, amely számos helyi  dj-nek nyújtott műsorkészítési lehetőséget.

2000-es évek

Az ezredfordulóra újabb szereplők is megjelentek. 1998-ban útjára indult a Romlott Hazai nevű hiphop dj-crew és partysorozat Mr. Die, azaz Dudás Csaba vezetésével. Az RH húsz év alatt az országos hiphop életben is fontos branddé vált, felvonultatott gyakorlatilag mindenkit a magyar underground hiphopból, és innen került ki többek között Sonnykraft is, a későbbi DMC-döntős dj. Csaba már Budapesten él, de az RH azóta is működik, és húsz év elteltével is jelentős számú közönséget mozgat meg.

2000-ben elindult a Dub Székház rádióműsora a Szóla Rádióban, és a heti rezidenciájuk a Bakelit Music Caféban. Ugyanitt tűnt fel Sirius, azaz Sós Zoltán a Ninja Tune lemezeivel és az őt kísérő ütőhangszeressel, Laskai Viktorral, akit azóta az egész ország Superstereoként ismer. Az új évezred elején kezdett dj-zni a Nighttrippin’ Collective is, Herczeg Attila és Oláh Zsolt, akik a funk és soul vonalat képviselték. Attila azóta Mahagonee néven ismert slow disco és balearic körökben.

Mindezek mellett a legjelentősebb változás az új évezredben egyértelműen a drum and bass-szcéna megerősödése. A Debreceni Orvostudományi Egyetem két agilis buliszervezője Bogdán Attila és Tóth Zoltán Tilla és Tözke néven csütörtökönként klasszikus rock és disco slágerekkel táncoltatta az egyetemi ifjúságot a kollégiumi alagsorokban. De péntekenként, miután a diákok hazautaztak, előkerültek a vinylek és a friss house-, breakbeat- és főleg jungle-, drum and bass-zenék.

A Klinika Mozi (ma Klinika Klub) a debreceni klinika épületegyüttesének hátsó, eldugott sarkában foglal helyet ma is. Nem véletlenül nem volt soha központi helyen, hiszen az épület eredeti funkciója szerint ez volt a nagyerdei kórház komplexum hullaháza. A hetvenes-nyolcvanas években már moziként működött, eredetileg napközben a járóképes betegek szórakoztatására. Esténként viszont az egyetemi ifjúság szállta meg a viszonylag jó feltételekkel és akusztikával rendelkező termet. Alternatív és punk koncertek már a nyolcvanas években voltak itt és az után is folyamatosan. A „mozi” tehát már akkor kultikus hely volt, amikor az egyetemi dj-csapat, a Digital Monkeyz tagjai birtokba vették azt.

A Soundwave című partysorozat 2001 februárjában indult el a Klinika Moziban. Bogdán Attila innentől Octopush később Octo néven állt már a lemezjátszók mögé, oldalán Tözke és Sveda, azaz Svéda Szabolcs. Az első években a Soundwave-partik zeneileg még eklektikusak voltak: volt itt hiphop, nu jazz, elektro, breakbeat és sok egyéb műfaj, amiket a helyi dj-k, és főként a Tilos rádió lemezlovasai pörgettek. A benti nagyterem mellett egy kerti kisszínpad is színesítette a bulikat: amíg bent szólt a drum and bass vagy a breakbeat Palotai vagy Ludmilla kezei alatt, kint BigBabou, Cadik vagy Senor Grabowsky játszott hiphopot,  breakbeatet vagy electrót. Octo fáradhatatlan szervezőként nem csak a Tilos dj-ivel, hanem az akkorra Budapesten is erős drum and bass-szcéna fontos szereplőjével, a Bladerunnaz csapattal is jó kapcsolatot ápolt. Ennek köszönhetően Debrecen felkerült a magyar, és kicsit a nemzetközi drum and bass-térképre is. A Budapesten fellépő kurrens sztár dj-k közül jó néhányan tették tiszteletüket a Klinika Mozi színpadán is, voltak, akik többször is. High Contrast, Shy FX, Noisia, John B, A-sides, Accidental Heroes, Pendulum, Elite Force, csak hogy néhányat említsek.

Később, amikor már a Klinika Mozit kinőtte az egyre nagyobb „massive”, a drum and bass események átkerültek a jóval nagyobb befogadóképességű Lovarda Egyetemi Klubba. A Digital Monkeyz-ből kiváló Octo a DrumFunk Syndicate-ben folytatta, amihez csatlakozott két ifjú titán, a Soft&Decide páros is. A Soundwave-sorozat pedig Groovenationként ment tovább, ami már kifejezetten a drum and bass-re és kisebb mértékben a breakbeatre fókuszált. A Lovarda a kétezres években élte a virágkorát. Ebben az évtizedben voltak jellemzők a két- vagy háromhelyszínes bulik, minifesztiválok. A nagyteremben alternatív és rock zenekarok koncerteztek, az emeleti kávézóban több százan „ikszeltek” a drum and bass dj-k szettjeire, a tetőtéri kisteremben pedig Zsupi játszott breakbeatet. Ezer-ezerötszáz ember sem volt ritka ezeken az estéken. Ez volt az az időszak, amikor az underground professzionalizálódni kezdett Debrecenben. Az amatőr szervezők a mainstream zeneipar szabályai szerint kezdtek el nemzetközi „földalatti” produkciókat promotálni, a hivatásos szervezők - elsősorban Őri Ferenc nevét kell itt megemlíteni - pedig felismerték az üzleti lehetőséget az underground elektronikus zenében. Így kialakulhatott egy olyan virágzó színtér, ami talán azóta sem látott, egységes, nagyszámú és aktív közönséget jelentett Debrecen zenei életében.

A 21. század legelején még javában működött a Klinika, már voltak nagy partyk a „Loviban”, amikor megnyitotta kapuit a város legújabb underground klubja, a Propeller (az épület ma is szórakozóhelyként működik). A Debreceni Nagyállomás környéki ipari és logisztikai városrész ideális környezetet biztosított a hangos szórakozásra. Dóka Imre üzletvezető és dj akkor már sok vendéglátós tapasztalattal rendelkezett, a „Propiban” mégis inkább Zsupi szervezte a bulikat: természetesen itt volt az ő és a Nighttrippin’ Collective heti rezidenciája is, de sok budapesti dj is játszott a rácsokkal elzárt dj-pultban, például Titusz, Keyser, Lee’nGum, Palotai, vagy Naga. Az internet térhódításával, jelent meg a kapcsolattartás, információcsere új platformja, a fórum. A debreceni „darenbész” fóruma online közösséget is jelentett. Az adminok, Waki és Norman pedig fellelkesülve az oldal kimagasló népszerűségén, partik szervezésébe kezdtek. Így indult útjára az East Radience nevű szervezőgárda 2004-ben, akik néhány buli után dj crew-vá alakultak. Az ER színeiben Impakt (ma Slanki), Lead és Store, azaz Szlanka Attila, Kassai Zsolt és Martonosi Áron mixeltek. Az új dj-k megjelenésével némileg átrendeződtek a viszonyok: Soft és Decide Ohm-mal, de Octo nélkül zenéltek tovább a DrumFunk Syndicate-ben, aki csatlakozott az East Radience-hez, amelyből 2013 körül alakult meg a ma is működő és újra nagy sikereit élő Debrec ’n Bass csapat.

DEBRECENI HELYHATÁROZÓ: KLUBOK, KONCERTHELYEK, LEMEZBOLTOK.

Fesztiválok

A 2000-es években az elektronikus zene egyre erősebben jelent meg a debreceni és Debrecen környéki fesztiválokon is. A Vekeri-tó Fesztiválon 2004-ben már felléptek olyan magyar és nemzetközi drum and bass- és breakbeat-előadók, akiket a DrumFunk Syndicate hívott el a Tiszán túlra. Ez az együttműködés évekig szállította a dj-ket a Vekerire és a hajdúböszörményi Kotta Fesztiválra. A Vekeri-Tó Fesztiválból 2008-ban Campus Fesztivál lett, és a nemzetközi drum and bass dj-k (Netsky, Camo & Crooked, Loadstar, Skism) folyamatos jelenléte azóta is jelzi a műfaj kitartó népszerűségét Debrecenben.

A Vekeri-Campus Fesztiválon 2004-től jelentkezett a Dub Székház dj- és szervezőcsapat a saját chillout helyszínével, amely egészen 2017-ig működött. Itt babzsákokon heverve lehetett „lassú” elektronikus zenét hallgatni, a helyi és országosan ismert dj-k szettjei alatt és közben a Kiégő Izzók vizuáljában gyönyörködni. A Dub Székház chill helyszín zenei kínálata igazán sokszínű volt, megfért benne Tigrics kísérleti elektronikája, DJ Bootsie hiphopja és a Bernáth/y and Son technója is. A Dub Székház hozta el Magyarországra először az Up, Bustle and Outot, Chris Cocót és Legoweltet.

Rádiók, műsorok

A Dub Székház (a név egy csak Debrecenben működő szójáték, a DAB, azaz a Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza inspirálta a névválasztást) 2000-től 2007-ig vezette heti rádióműsorát a Szóla Rádió alsó URH frekvenciáján. A két műsorvezető, Kálai Sándor és ezen cikk szerzője még 2009 és 2010 között egy évre visszatért a rádiózáshoz a Friss (azóta Campus) Rádióban. Műsoraikban nem mixeltek, hanem eklektikus válogatást igyekeztek nyújtani aktuális kedvenc zenéikről. A legismertebb debreceni rádió, ahol minőségi elektronikus zenét lehetett hallani Debrecenben a 21. század első évtizedében, a globalparty.hu online adója volt. A csak dj-mixeket sugárzó adó főleg techno zenét játszott folyton egyensúlyozva underground és mainstream között. A Maróthy György utcai lakásból kialakított stúdiót Gálik Levente vezette, és online rádió lévén nem csak (sőt, elsősorban nem) a debreceni közönséghez jutott el. A hiphop, drum and bass, dubstep, reggae, trap, breakbeat dj-kkel induló másik fontos online rádió a sub.hu volt, ami 2007-ben indult el – az éppen akkor megszűnő Szóla Rádió megmaradt technikai eszközeivel. A Sub Rádió műsorait kiegészítette a Subnight című partisorozat, ahol a fentebb felsorolt műfajok képvelői játszottak: Mr. Die, LowFreq, Slabba, Tshabee, RasTacskó, Superstereo, Lead, Store, Soft, Decide. A Subnight buliknak több különböző klub is helyet adott, ezek közül a legismertebb a Perényi utca 1. pincéjében működő Perényi Music Club klub volt. Eben az időben ezen a helyen szervezett bulikat az East Radience is.

A kétezertizes évek

Miközben a drum and bass-breakbeat,-dubstep szentháromság a Subnightokon dübörgött, a techno-életben is történtek változások. Még az előző évtized végén vette kezdetét az Elektro Daze című partysorozat. Eddie Horse, és Monokraft (aka Andrew, aka Side A) kezdetben a Vagon Pubban játszottak az Amfora udvarban (az épület azóta nem áll), aztán visszatértek oda, ahonnan Zsupi elindult – a Hódos Imre Sportcsarnok büféjébe.

Ezt a korszakot követték a Filtersounds partyk Dirty Ice-szal, azaz Szathmáry Jánossal és Fargoval, majd az Üvegtigris nevű kocsmában, a Nagyerdei Strandfürdő valaha hotelként működő főépületében (az épület már nem áll) kezdetét vette a Tigerstyle című sorozat, ahol Eddie Horse, Make Faith és Dirty Ice várta a szórakozni vágyókat. A következő lépés volt a Cívisground nevű dj crew megalakulása, amelyben Dirty Ice gyakorlatilag egymaga táncoltatja folyamatosan gyarapodó és kitartó közönségét. A techno a ’10-es években új erőre kapott, a fiatal generációk újra felfedezték ezt a műfajt, amely 2004 és 2006 között, Zsupi néhány éves londoni kitérője miatt, szinte képviselet nélkül maradt.

A 2010-es évek elején megnyílt a Simonffy utcán a Debreceni Ifjúsági Ház. Ez az épület fogadta be a Sub Rádió szerkesztőségét és a Subnight partysorozatot is. Az egykori általános iskola dohos pinceklubjának a falairól a dj-k szó szerint a két kezükkel vakarták le a penészt, hogy egy használható klubot tudjanak benne működtetni. Ez lett a Dharma Pince, a volt iskolaépület tornatermében működő Dharma szó szerint földalatti kistestvére. A Sub ebben az időben valódi ernyőszervezetként hozta össze a város underground dj-it, összehangolva a fellépések időpontjait és igazi közösséget teremtve a dj-pult mindkét oldalán állók között.

A Subnight partykat és a Sub dj-inek egyéb fellépéseit Bakos Gergely szervezte, akitől aztán Szathmáry János vette át ezt a feladatot. János a Cívisground motorjaként 2012 óta töretlen lelkesedéssel azóta is eltökélten szervez techno partykat összefogva mindazokkal, akik szintén otthon vannak ebben a műfajban: Zsupi, a „veterán” dj, Noel, az Eulen duó, a feltörekvők és nem utolsósorban Thomas Borza, a balmazújvárosi illetőségű promoter-dj, aki Mariposas nevű sorozatának hírét a Szigetre és a Balaton Soundra is eljuttatta.

Az Ifjúsági Házban bekövetkezett vezetőváltás után a Sub új helyet keresett magának, a partyk pedig változó helyszíneken folynak tovább, például a MODEM kortárs galéria belső kertjében, amely a mostani évtized fontos helyszíne volt a „villanyzenében”. A betonfalakkal körülvett zöld oázis tökéletes hely a szabadtéri szórakozáshoz a belvárosban. Ez a lehetőség először a Dub Székház (2013-15), később a Cívisgrund és a Sav-Bázis (2017) DJ-i számára nyílt meg. Előbbiek a „Fűszer-Csemege”, utóbbiak a „Kulturpiknik” nevű sorozattal tették le a névjegyüket.

Debrecen legújabb és legkülönlegesebb szórakozóhelye, a Nagyerdei Víztorony is befogadja a technót. A „Torony” legnépszerűbb elektronikus zenei rendezvénye a januári szabadtéri hütte party, ami már délután elkezdődik - a bulizók este persze behúzódnak a Víztorony koncerttermébe. 2012-ben nyílt meg az első vidéki romkocsma, a Roncsbár. Bár romos kocsmák addig is szép számmal voltak Debrecenben, egyik sem rendelkezett olyan minőségű hangosítással és kényelmi funkciókkal, mint Fejes Tamás és Bernáth Csaba klubja. A Roncs menedzsmentjének kezdeti fenntartásai a tánczenével szemben hamar feloldódtak. A rock and roll szentélyben talált új rezidenciára a Debrec’n Bass crew, akik napjainkban is rendszeresen játszanak itt zenekarok fellépései után és önálló partikon a koncertteremben, nyári időszakban a Roncs kerthelyiségében is. A Debrec ’n bass két új taggal bővült: Giocator, azaz Makkai Péter, aki a Beatomatics crew-ból igazolt át, nem csak dj-ként bizonyított már. Drum and bass-lemezei a Failout Recordings, a Madulate Recordings és a Break-Fast Audio gondozásában jelentek meg. High Heels Low Peaks alteregója pedig discot, nu discot és house-t ír és játszik. Mitkolin, azaz Szarka László, a Debrec’nbass legújabb tagja saját szerzeményeit is megosztja a világgal.

DEBRECEN ZENEI TÖRTÉNETE 1. ÉS 2. RÉSZ.

Nem csak dj-k, producerek is

Jelentős mérföldkő ebben a történetben a 2015-ös Future Sound of Debrecen című válogatáslemez megjelentetése. Ez az anyag összefoglalta a Sub Rádióban és környékén aktív producer-dj-k aktuális munkáit, és bizonyította, hogy milyen sokszínűvé érett ez a vidéki színtér. Az FSOD óta Andrew Hananak a Mustbeat gondozásában 2016-ban jelent meg downtempo nagylemeze.

A posztdubstepet, bass musicot játszó tshabee, aki azóta a Babylon Records művésze, Dirty Ice-nak és Zsupinak küld egy-egy számot legutóbbi EP-jén. Kisszántó, azaz Szántó Tamás, a Dub Székház dj-je sokszor vicces, abszurd, időnként erősen politikus hangmintákat is felhasználó zenéjében határozottan felfedezhető Zsupi, a blunted jazz, a jungle, a gabber és a japán disco zene hatása. Munkái több kiadónál, egyebek közt a Dusted Wax-nál is megjelentek már.

És akik elektronikus zenét játszanak, de semmiképpen sem nevezhetnénk a zenéjüket tánczenének: Rdeiről, a pizzafutárról és ambientjéről, valamint Eoforwine-ról, az experimentális noise ambientet játszó művészről, és az általa vezetett Floppy Kick kiadóról már szintén írt a Recorder. Dr. Kondort, azaz Kondor Tamást, a Lyuhász Lyácint Bt, a Spatzen Jodler Sextett és megszámlálhatatlan további produkció atyját, aki inkább az EBM és az industrial techno követője, szintén fontos megemlíteni ebben az összeállításban. És ott van egy rakás országosan ismert dj-producer, akik már áttették székhelyüket a fővárosba: Superstereo, Grabo’sky, Slanki, Sazabio, Mahagonee.

Az elektronikus underground népszerűsége, ahogyan a nemzetközi színtéren, úgy Debrecenben is visszaszorult a kétezres évek aranykorához képest. Mondhatni visszament a föld alá. Ám a partizók száma – összefüggésben az új helyekkel – mostanság újra nő és mint látható, az utánpótlásnak is van miből inspirálódnia.

Szerepi András
nyitófotó: Gáldi Ádám

Még debreceni partiflyerek erre.