Túl messzire vezet? – öt dal egyetemi tüntetésekről

Egyetemhez, oktatáshoz kapcsolódó tüntetésből manapság bőven akad Magyarországon, éppen ma, április 9-én, vasárnap lesz egy – várhatóan az idei eddigi legnagyobb – a CEU-ellenes törvény miatt. Lássuk a popzene hogyan dolgozta fel az iskolához, oktatáshoz kötődő tüntetések témáját.

Iskolához, oktatáshoz kötődő dalokból Dunát lehet rekeszteni, témába passzoló protest-dalból is bőven akad, de most csak jöjjön öt jellemző példa, amelyek konkrétan iskolai tüntetésekhez kapcsolódnak.

Bob Dylan: Oxford Town (1963)

James Meredith volt 1962-ben (majdnem egy évtizeddel azután, hogy az amerikai legfelsőbb bíróság kimondta a feketék felsőoktatási szegregációjának eltörlését) az első afroamerikai, akit felvettek a Mississippi Egyetemre, ám hogy ez megtörténjen, ahhoz Meredith-nek előbb be kellett perelnie az egyetemet, ellene és mellette is új törvények születtek és története összességében is az amerikai polgárjogi mozgalom egyik kulcsfontosságú eseménye. A beiratkozásának örömére a Broadside magazin dalpályázatot hirdetett, amire a fiatal Bob Dylan az Oxford Town című dalt írta, ebben ugyan nem említi név szerint a polgárjogi harcost, de a beiratkozást közvetlenül megelőző lázadást például igen, amely során fehérek tiltakoztak az integráció és Meredith beíratása ellen és a nemzeti gárda és a tüntetők közti összecsapásokban ketten meg is haltak.

Crosby, Stills, Nash & Young: Ohio (1970)

Neil Young a Kent State Egyetemen történt lövöldözések és gyilkosságok hatására írta a dalt. 1970. május 4-én fegyvertelen egyetemisták tüntettek a vietnami háború és Nixon ellen, amikor az Ohiói Nemzeti Gárda 29 gárdistája tüzet nyitott a tüntetőkre és az egyetem területén tartózkodó arra járókra. Négyen meghaltak, többen megsebesültek. Az esemény hatalmas tüntetéshullámhoz vezetett, Young pedig egyből dalt írt róla, ami két és fél héttel később már a rádiókban szólt és lett egy korszak, valamint a diáktüntetések, háborúellenesség emblematikus szerzeménye.

The Beach Boys: Student Demonstration Time (1971)

Részben a Kent State egyetemi lövöldözések ihlették ezt a dalt is, sok más egyetemi tüntetés, lázadás mellett: a 64-es, Berkeley egyetemi szabad véleménynyilvánítási mozgalom, a Berkeley egyetem tüntetési központja, a People's Park, a Kent State-i gyilkosságok utáni szintén halálesetekkel végződő diák-rendőr összecsapások a Jackson State-i egyetemen. Bár a kaliforniai zenekar soha nem a radikális és felforgató szövegeiről volt híres, de a 60-as, 70-es évek fordulóján keresztülsöprő egyetemi tüntetések őket sem hagyták hidegen. Annak ellenére, hogy szirénázó rendőrautók zaja hallatszik a dalban, az ének pedig mintha megafonból szólna, ez mégiscsak egy konszolidált felvétel. De hát ki mondta, hogy a forradalom nem lehet jólfésült?

Marvin Gaye: What’s Going On (1971)

Egy újabb dal, ami kapcsolódik a Kent State egyetemi lövöldözésekhez. Az év májusának első fele országszerte tüntetésekkel, lázadásokkal, sztrájkokkal telt az egyetemek környékén, egy ilyet látott május közepén a Berkeley egyetemen a dal egyik eredeti szerzője, a Four Tops egyik énekese, Renaldo Benson, pontosabban azt, hogy rendőrök diákokat vernek. A szerzemény nem tetszett a Four Tops többi tagjának, mondván protest dalt minek énekeljen a soulos énekegyüttes. Benson Marvin Gaye-nek adta a számkezdeményt, aki továbbírta azt, beleépítve a maga frusztrációit, amiket rasszizmus, háborúellenesség és a diáktüntetések fűtöttek. Amikor bejelentette főnökének, a Motown-lemezcéget vezető Berry Gordynak, hogy protest-lemezt ír, az csak ennyi válaszolt: "Marvin, ne legyél nevetséges! Ez túl messzire vezetne!" A szóban forgó lemez a poptörténet egyik csúcsa lett.

Gil Scott-Heron: The Revolution Will Not Be Televised (1971)

A forradalmak ma már mennek a tévében (vagy a mai tévékben, a streameken), de Gil Scott-Heron klasszikusa ettől még nagyon is érvényes. A spoken-word művész, énekes-zenész 1969-ben, a diáklázadások, tüntetések idején a Historically Black Lincoln College diákja volt, naná hogy őket is elkapta láz. És ahogyan más egyetemeket, amelyek a polgárjogi kérdésekben megnyilvánultak, hirtelen a Lincolnt is hátrányos megkülönböztetés érte, ami persze további lázongásokhoz vezetett. Scott-Heron az egyik élharcos volt a tüntetések és a békés megegyezés megszervezésében, és ekkori keserű tapasztalati alapján írta a fenti remek dalt.

--------------------------

És zárásként egy lazán vonatkozó szerzemény az autokratikus oktatási rendszerekről, egy Tom Paxton által írt, Pete Seeger által híressé tett dal: What Did You Learn In School Today? (1964)

"I learned our government must be strong;
It's always right and never wrong!
Our leaders are the finest men 
And we elect them again and again,
And that's what I learned in school today,
That's what I learned in school"