Az iskola egy hatalmas identitásképző, amiben a divat- és zenei stílusok a kötelező tantárgyak, a dalszövegek egymásnak idézése a tananyag felmondása, a lázadás a fakultatív program és mellesleg le is lehet közben érettségizni. Iskolás dalok, tanárból lett zenészek, sulibuli – majdnem minden az oktatás és a zene közös halmazából. A múlt héten megjelent 40. Recorder magazin fókusztémája, a Zene & iskola nem is lehetne aktuálisabb, mint most, az iskolai sztrájkok, pontosabban polgári engedetlenségi megmozdulások idején.
Teadélután magnózással – így kezdődik. A „mi a kedvenc együttesed?” kérdéssel folytatódik, már ha a pólód vagy a tolltartód eleve el nem árulja. A falkavezérek majmolása, vagy éppen ellenkezőleg, az ez elleni lázadás, netán a tényleges egyéniség ritka diadala – ezekről szólnak azok az évek, amelyeknek a homályba vesző hátterét a matek, az irodalom és a töri adja. A zene a minden: a rivális zenekarok közti törésvonalak mentén szövődnek barátságok, az aktuális kedvencek segítenek át a „legnehezebb” időszakon, sőt, a poptörténti sztorik 86%-a is egy-egy iskolában kezdődött (épp ezért a suliban alakult zenekarokat nem is részletezzük – mind onnan indult). Az iskoláról nem születnek dicsérő szerzemények, a suli rossz, ami ellen lázadni kell, a legjobb esetben örülni annak, hogy pár hónapra véget ér és itt a nyár! Azonban mégiscsak ott töltjük életünk legmeghatározóbb időszakát, így dalban is beszélni kell róla. Ezeknek a daloknak a java következik, meg a tanuláshoz/tanításhoz kapcsolódó egyéb zenei aspektusok: iskolás nevű zenekarok, lemezborítók sulitémával, tanügyi popfilmek, pedagógusból lett zenészek.
Girlschool – Iskolás zenekarok, albumok
Az 1973-ban indult liverpooli Deaf School artpop, new wave-zenekar hol máshol, mint egy művészeti suliban jött létre. A leghosszabb ideje működő, csak nőkből álló rockzenekar, a brit heavy metal új hullámához sorolt, erősen hardrockos Girlschool igazán iskolateremtő. Az 1989-ben indult Long Island-i Leaders Of The New School rapcsapat az akkor újsulisnak nevezett hiphopmozgalom egyik vezetője lett, mint azt nevükben már – nomen est omen – előre deklarálták – a sors fintora, hogy ma már persze mindenki oldschoolnak nevezi zenéjüket. A nyolcvanas-kilencvenes évtizedfordulón öt évig működő Los Angeles-i School Of Fish alternatív rockos, jangle popos zenekar sok sikert nem ért el, de tagjai legalább nagyon hülye nevet választottak maguknak. A Handsome Boy Modeling School viszont a bolond név ellenére is menőnek számít, igaz, két nagynevű hiphopproducer (Prince Paul és Dan The Automator) mókás mellékprojektje. A kilencvenes évek végén indult Film School zajos posztpunkjával naná, hogy elérte, hogy filmzenét is készítsen. A Prinzhorn Dance School nevében megjelenő utalás kissé megtévesztő, hiszen a szofisztikáltabban posztpunkos zenét készítő duó DFA-nél kijött albumai azért csak helyenként villantanak táncos elemeket. A wales-i The School vitte el a sulis névválasztást a legelemibb egységig, twee-s, girlgroupos popjuk kedves zene. A dreampopos New York-i School Of Seven Bells elnevezése a sejtéseink ellenére viszont cseppet sem kedves eredetű: egy mitikus dél-amerikai zsebtolvajképző ihlette. A School Of Language az amúgy is kissé iskolás Field Music artpopzenekarból lett mellékprojekt, az Ape School viszont már pszichedelikus indietronicával ad elő játékosabb dalokat. A sor még hosszan folytatható lenne, zárjuk két rapperrel, az régiiskolás Schoolly D a nyolcvanasokban oktatott, Schoolboy Q viszont napjaik egyik legtehetségesebb nyelvpörgető nebulója/tanára.
ÍGY ÉPÜL FEL A MAGYAR ZENEI OKTATÁSI RENDSZER - AVAGY ZENESULIK MINDEN SZINTEN.
Another Brick In The Wall – Iskolás dalok
A különféle iskolákkal jó sok dal foglalkozik, és persze ezek többször szólnak a diákok sérelmeiről, mint az oktatási rendszer dicsőítéséről. Összegyűjthetnénk belőle akár egy könyvre valót is, de most inkább lássuk csak a legfontosabbakat.
Már a Chuck Berry-féle School Day (Ring Ring Goes The Bell) főhőse is csak a csengőt várta, hogy önfeledten felkiálthasson: Hail Hail Rock & Roll! Természetesen a Beatles sem hagyta ki a témát, a Getting Betterben gondolnak vissza keserű szájízzel az iskolára. A Kinks karrierje középső, kevésbé sikeres szakaszában, 1975-ben adott ki egy konceptlemezt Schoolboys In Disgrace címmel az iskolai büntetés témájában. A Madness Baggy Trousers-e ésszel szól a szabályok megsértéséről, sőt azok átformálásáról. Az ABBA a When I Kissed The Teacherben egy tanárjába szerelmes lány történetét meséli el, persze a tanár-diák viszony sikamlósabb vetülete sem úszta meg dal nélkül: a Van Halen és a Hot For Teacher elég egyértelműen szól a tinifiúk vágyálmairól, Rufus Wainwright The Art Teachere pedig egy katartikusan megvallott szerelem története. A Wheatus-sláger, a Teenage Dirtbag geek főhőse viszont nem érti, hogyan nyomulhat rá az iskola bombázó csajszija. A Mötley Crue a középiskolára visszagondolva is a rock&roll-életmódot éli (Smokin’ In The Boy Room), a Replacements meg egyszerűen kimondta oly sokak véleményét: Fuck School. Sejthetjük, Marilyn Mansonnak sincs túl jó véleménye az intézményesített oktatásról a Lunchboxban, de Eminem dalcíme is elég árulkodó: Brain Damage. A Baz Luhrman filmrendező által összehozott legendás, még (tévesen) Kurt Vonnegutnak is tulajdonított diplomaosztós ünnepi beszédet megzenésítő Everybody’s Free (To Wear Sunscreen) pedig egy szellemes és a ritka kivételek közé tartozó pozitív dal, amit az oktatás kapcsán megemlíthetünk.
Jerry Lee Lewis: High School Confidental (1958)
Ez is egy pozitív szám az iskoláról! Na jó, csak az iskolai bálról…
Sam Cooke: Wonderful World (1960)
Cooke nem sokat tanult az iskolából, a szerelem viszont annál inkább élteti!
The Beach Boys: Be True To Your School (1963)
Dal a középiskolai rivalizálásról.
The Jackson 5: ABC (1969)
A sulitéma legkicsattanóbb felvétele! Egy induló!
Alice Cooper: School’s Out (1972)
Ez meg a másik, de itt már annak kell örülni, hogy vége van és itt a vakáció!
Pink Floyd: Another Brick In The Wall (Part II) (1979)
Az oktatás kegyetlen rendszerét pár erőteljes képpel feltáró szerzemény. Csak egy újabb tégla lesz belőled is!
Boomtown Rats: I Don’t Like Mondays (1979)
Egy iskolai vérengzést magyarázott a dal címével az elkövető (erre emlékezik a dal is), de nyilván igaz az átlagos hétköznapokra is.
The Police: Don’t Stand So Close To Me (1980)
Sting tanárként első kézből tapasztalta meg, hogy milyen az, amikor a tanítványai belezúgnak.
The Smiths: The Headmaster Ritual (1985)
Itt pedig Morrissey testközelből szerzett tapasztalatai ihlették a diákokat verő tanárokról szóló dalt.
Nirvana: School (1989)
Na és pont Cobain ne gyűlölte volna az iskolát? Az értelmetlennek tűnő repetitív mindennapokat és az őt szekáló iskolatársakat? Dehogynem, gyűlölte.
(a sorozatot iskolás lemezborítókkal, sulis popfilmekkel és a tanárból lett zenészekkel folytatjuk)
