A zeneipar 21. századi válságát elnézve könnyű kimondani, hogy „manapság már nincs szükség lemezcégekre.” Ugyanakkor a valódi és folyamatos átalakulások közepette most még az albumkiadás terén új utakat törő Radiohead is szorosabbra fűzte viszonyát terjesztőjével, az XL Recordings-zal, a tavalyi évben pedig hosszú idő után először nőtt a lemezkiadók bevétele. És ez igaz a hazai viszonyokra is, arra a közegre, amelyben az elmúlt években egyre több kis label jött létre. 2016-os lemezkiadó-körkép a cégek megalakulási időrendjében: elsőként a Hungaroton mutatja be magát.
Magyarországon – ahol a cd-vásárlási kedv a nemzetközi trendekkel nagyjából egy időben lohadt, a digitális zeneeladás viszont soha nem kapott szárnyra – a lemezipar addigi legnehezebb időszakában, a 2000-es évek első évtizedének végén, a 10-es évek elején valóban kezdett teljesen értelmetlennek látszani a lemezkiadói tevékenység. A piac nagyjából összes szereplője összébb is húzta magát, sok cég pedig egyszerűen megszűnt. Viszont – ahogyan azt az elmúlt két-három évben, a magyar zenéről szóló összefoglalóinkban rendre megírjuk – a külföldi trendekkel ellentétben itthon szinte soha nem látott pezsgés tapasztalható az alulról építkező szcénákban: gombamód szaporodnak az előadók, amelyek átlagminősége jóval közelebb van a nemzetközi színvonalhoz, mint akár csak tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Ráadásul nagyon is színes a paletta, számtalan, eddig pangó műfajban folyamatos az utánpótlás. Erre született nyilvánvaló reakció, hogy a hasonszőrű előadók egy brancsba rendeződnek, és ezekből egyre több, egyre látványosabban jelen lévő (a klasszikus tevékenységi kört menedzsmenttel, bookinggal, publishinggel kiegészítő) kiadó születik meg, sőt a korábban redőnyt lehúzók között is akad, amelyik újra aktivizálta magát, de persze olyan is, amely már hosszú évek óta kitart. Emellett az is látszik, hogy az előadók is újra egyre szívesebben csatlakoznak egy-egy labelhez. Többrészes sorozatban mutatjuk be a hazai lemezcégeket, „a dolgok állását”, a kiadói oldal felől.
Minden megkérdezett lemezcégnek az alábbi kérdéseket tettük fel:
1. A kiadó neve.
2. Alapítás éve.
3. Alapító, cégvezető.
4. A kiadó aktuális előadói.
5. Kiadványtípusok.
6. Hitvallás.
7. Célok.
8. Miért érdemes ideszerződnie egy eladónak?
9. Miért éri meg lemezkiadót működtetni?
1. Hungaroton.
2. 1951.
3. A kiadó alapítója Fehérvári Jenő, a jelenlegi cégvezető Porkoláb Péter ügyvezető igazgató.
4. Balog József, Baráti Kristóf, Capella Savaria, Rivka Golani, Gulyás Csilla, Karosi Bálint, Kocsis Zoltán, Rohmann Ditta, Szilasi Alex, Teleki Miklós, Várdai István, Várjon Dénes, Koncz Zsuzsa.
5. Cd, digitális.
6. Létrehozni olyan felvételeket, amelyek a világ legnagyobb klasszikus zenei szerzőinek műveit a mindenkori legmodernebb magyar interpretációkban mutatják be.
7. Célunk, hogy azokkal a következő generációs nagy magyar művészekkel készítsünk felvételt, akik már nemzetközi hírnévre tettek szert és rendszeresen koncerteznek külföldön is. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a kiadó 65 évének legjelentősebb felvételeit időről-időre, újabb és újabb kiadások során eljuttassuk és megismertessük a szélesebb publikummal.
8. A Hungaroton az elmúlt három évben teljesen újjáépítette a nagykereskedelmi hálózatát, és jelentős lépéseket tett a digitális piac felé való nyitás irányába is: a két terület biztosítja, hogy a kiadóval lemezt készítő előadók valamennyi földrészen jelen legyenek felvételeikkel mindkét területen.
9. Lemezkiadót üzemeltetni napjainkban nem pusztán financiális befektetés. Azokat a kincseket, amelyeket a Hungaroton archívumában őrzünk, közzétenni, piacon tartani közügy; azon fiatal, különleges tehetségű művészeket, akik nemzetközi sikereket érnek el, ám Magyarországon kevéssé ismertek – az ő munkásságukat bemutatni kötelesség.
