Saját szobája falta fel az énekest

Megvan az a szorongató érzés, amikor mintha ránk zárulna, megfojtana bennünket az a tér, ahol vagyunk? A brit artpop-trubadúr Gabriel Bruce új klipje ezt jeleníti meg igen szemléletesen, rengeteg alufólia segítségével.

George Bruce amolyan borongós művészlélek Kelet-Londonból, akinek első figyelemküszöböt átlépő zenekara a Loverman volt a kétezres évek második felében. A dark wave-es indierock együttes a 2009-es bemutatkozó albuma után feloszlott, a frontember pedig szólóban folytatta, a dark-tónusokat meghagyva, a rockos megszólalást folkos, illetve a nyolcvanas évek new wave-jét, grand popját idéző zenei hangulatokra cserélve. Első kislemeze 2011-ben jött ki (a Sleep Paralysis című dalhoz kapcsolódva egy 50 oldalas, az alvásparalízis jelenségét körbejáró könyv kíséretében), a debütáló albuma 2013-ban, Love In Arms címmel. A mély és gyakran síron túli (néha pedig pátosszal áthatott) baritonjával hol Tom Waits-et, hol Nick Cave-et, vagy Johnny Cash-t, (sőt  egyes pillanatokban Barry White-ot) megidéző énekes-billentyűs mostanra elkészült második albumával; a Coma All Sufferers 2016 végére várható, az első beharangozó dal viszont néhány napja már kijött róla. A Metal Soul egy visszafordíthatatlanul tönkrement párkapcsolat végső fázisáról szól, amely börtönbe zárja  és felemészti hősünket - csakúgy, mint a hozzá forgatott low budget klipben Gabriel Bruce-t saját, faltól falig alufóliával borított szobája.