Lemeztáska – Kozmix

2015.12.21. 19:00, rerecorder

Lányi Lajos, azaz Lala a New Times-ból, Horváth Zsolt, azaz Hozsó az 5let-ből érkezve alapította a Kozmixot 1995-ben és váltak egyből a magyar happy hardcore/rave-színtér zászlóvivőivé. Húszéves fennállásukat egy friss albummal (Eklektika), valamint egy Budapest Sportaréna-koncerttel ünneplik december 27-én. Mi pedig kiderítettük, hogy mik a kedvenc zenéik.

Első zenei emlék

Lala: Édesapám is zenész volt, aki korán megismertetett a zene sokszínű világával. Nagyjából hat éves koromban a térdén ülve, két nővéremmel együtt énekeltünk néger spirituálékat. Ő zongorázott is közben. A másik emlék, ezzel nagyjából egy időben, amikor Karácsonykor összegyűlt a család, édesapám zongorázott, én klarinétoztam, a többiek énekeltek. Sosem lehet elfeledni ezeket az élményeket. Zenehallgatóként viszont az maradt meg, amikor villanyvasút terepasztalt építettem és közben az egyik nővérem pasijától einstandolt Depeche Mode: Speak And Spell (1981) albumot hallgattam oda-vissza. Ott dőlt el minden.

Hozsó: Kisgyerek voltam, amikor vasárnaponként ment a rádióban a Poptarisznya című műsor és egy kazettás magnóval háromnegyed hatkor vártam a magnósok blokkját.

Első lemez, amit saját pénzből vettél

Lala: Az első vásárolt vinylem a Some Great Reward című 1984-es Depeche Mode-album, a másik, kapaszkodjatok meg, azt hiszem a Modern Talking és az Alphaville egy-egy lemeze volt. Mindig szélesre tárt figyelemmel fogadtam be a zenét, főleg ha az elektronikus vonulatról volt szó.

Hozsó: A Trio nevű német zenekar kazettája, amin a Da Da Da, az Anna, a Herz ist Trumpf és a Tooralooralooraloo című szerzemények is szerepelnek.

Zene, ami zenélésre inspirált

Lala: Egyértelmű módon a Depeche Mode és az akkori magyar megfelelője, a Bonanza Banzai tehetett arról, hogy a komolyzene és jazz világa helyett mégis a könnyebb, elektronikus vonalnak esküdtem örök hűséget.

Hozsó: Pet Shop Boys, Kraftwerk, Jean Michel Jarre, Art Of Noise, Vangelis.

Meghatározó koncertélmény

Lala: Gyermekkorban olyan koncerteket láthattam, ami vidéki srácként egyébként szinte kiváltságnak is érezhetett az ember. Édesanyám népművelő volt a helyi művházban, így elég fiatalon láthattam a kakasülőről Exotic, Napoleon Boulevard és más magyar bandák koncertjeit. Az Exotic akkori dinamikája élőben nagyon tetszett. De az igazi erőt már kamaszként a szomszédos Szegeden tapasztaltam az első kis művházas Bonanza-koncerten. Ezután jött a Budapest Sportcsarnok élménye és megannyi Depeche Mode. Ezek fontos élmények maradtak, melyeket már csak a saját december 27-i Budapest Sportarénás koncertünk írhat felül (nevet).

Hozsó: 1993-as budapesti koncert a Depeche Mode Devotional Tourján, az MTK stadionjában.

Hatások a New Times indulásakor

Lala: Az előbbiekből nem nehéz kitalálni, hogy elsősorban a kor elektornikus vonulata keveredett össze bennem. De a Depeche Mode, Kraftwerk, Alphaville, Modern Taking, Soft Cell, Bronski Beat, Communards, Yazoo stb. mellett a Duran Duran, The Cure, Sisters Of Mercy, de még egy Guns N’ Roses és Metallica is megfogott. Ezekből zeneileg a DM-Bonanza volt az elsődleges hatás, míg szövegileg olykor a grufti hangulatig merültem. Persze minden „szabályt” felrúgok olykor és valami egészen végletes új irányt veszek egy-egy dal erejéig. Az a zene elsődleges szépsége: érzelmet közvetít, legyen az épp aktuális módon bármilyen könnyed vagy mély.

Hatások az 5let indulásakor

Hozsó: Depeche Mode, Bronski Beat, Communards, Pet Shop Boys, Erasure, Yazoo.

Hatások a Kozmix indulásakor

Lala: A Kozmix indulásakor, ahogy még ma is, mindig bennünk élt a DM világa, azonban a 90-es évek közepén hatalmas energiával frissült a szcéna, amikor az Ultrasonic és Scooter megjelent. A kettejük által keltett hatás tehet arról, hogy tettünk egy kisebb próbát arra, hogy milyen lenne, ha mindezt a saját világunkkal megkeverve reprezentálnánk, ráadásul magyarul. Sok év zenei komolykodása után igazából jól is esett egy kicsit másképp gondolkozni zeneileg, másrészt tagadhatatlan, hogy elképesztő energiát pumpált belénk is ez a műfaj. Álmunkban sem gondoltuk szerintem, hogy ekkora sikere lesz.

Hozsó: Ultrasonic, Dune, Scooter.

IDÉN IS TÖBB TUCATNYI ELŐADÓ LEMEZES TÁSKÁJÁBA PILLANTOTTUK BELE ÉS DERÍTETTÜK KI, HOGY KIK HATOTTAK RÁJUK, MIK A KEDVENC ZENÉIK.

Kedvenc italo disco/eurodance trekk

Lala: Nem olyan könnyű erre válaszolni. Annyira nem kötődöm ehhez, ráadásul az unásig nyomott 90-es eurodance vagy italo dalok nagy részét már azért nem tudom meghallgatni, mert túl sokat kaptam belőlük. Nyilván voltak nagy euro és italo slágerek a 90-es években, mint például egy Mr.Vain vagy épp egy Blue illetve Precioso Tell Me Why című italo slágere, de a korszakból valamiért jobban megmaradtak bennem a klubvonalas zenék. Így a Greece2000, Liquidtől az Orlando Dawn vagy egy Robert Miles: Children – ezek komolyabb érzéseket ébresztettek bennem, főleg, ha az akkori élményeimet is mellé képzelem.

Hozsó: Több is volt: Trans X: Living On A Video, RAF: Self Control, Ken Laszlo: Hey Hey Guy.

Kedvenc rave-sláger

Lala: Nem szeretném senki szívét összetörni, de ilyen nincs igazán. Alapvetően számomra a happy hardcore vonal jött be, abból is nagyon válogatós módon. De ha már rave, akkor talán inkább méltatnám szívesen az egyesek által alműfajába sorolt breakbeat hardcore csapatot a Prodigy-t. Na, az igazán beindító volt és ma is szívesen hallom egy-egy trekkjét.

Hozsó: Dune: Hardcore Vibes.

Kedvenc happy hardcore-dal

Lala: A happy hardcore keménysége, vidámsága, de mégis olykor melankolikus érzelmeket közvetítő hangulata tényleg bejött. Főleg akkor, ha valódi muzikalitást is érezni lehetett egy dalban. Ebből a korszakból az egyik nagy kedvencem, a Dune-től a Hardcore Vibes.

Hozsó: Scooter: Move Your Ass, Let Me Be Your Valentine.

Kedvenc Scooter-szám

Lala: Inkább best of-válogatást tudnék összeállítani, de ahhoz jobban át kéne gondolnom a zenekar általam ismert munkásságát. Ha most csípőből kellene mondanom, akkor az tény, hogy anno a Hyper-Hyper és a Move Your Ass elkapott rendesen, majd jött később a Rebel Yell, a Fire, a No Fate, az I’m Raving és a Logical Song. Vitathatatlan, hogy a Scooter kiválóan megtalálta a soft-hardcore világát, ugyanis néha olyan kemény hatást kelt, mint egy horrorfilmben a láncfűrész, de mégis annyira populáris és slágeres a reprezentáció, hogy széles körben sikerre lett ítélve.

Hozsó: No Fate!

Kedvenc elektronikus tánczenei lemez

Lala: Ilyet nem tudnék megnevezni. Az elektronikus tánczene számomra inkább szól dalokról, mint nagylemezekről. Ebből is látszik, hogy régivágású maradtam.

Hozsó: Nincs kimondottan kedvenc lemez, mert szinte minden elektronikus lemezt szerettem ami, jó. Egy időben nagyon sokat hallgattam az Art Of Noise-, Kraftwerk-, Yazoo-albumokat.

Minden idők legjobb lemeze

Lala: Veszélyes ilyet kijelenteni, de ha már muszáj, akkor maradnék a Depeche Mode-nál, a Violator című albumánál, holtversenyben a Music For The Masses című lemezzel.

Hozsó: Depeche Mode: 101.

Kedvenc magyar lemez

Lala: Most épp a Kozmix új albuma, az Eklektika. De viccet félretéve, számomra a régi Bonanza-lemezek maradtak életmű jelleggel egy albumként A Best. Ezek közül talán az Elmondatott A Very Best.

Hozsó: Bonanza Banzai: Elmondatott.

Kedvenc magyar dal

Lala: Lehetetlent kérsz. Talán az Elmondatott.

Hozsó: Bonanza Banzai: Ne titkold.

Lemezgyűjteményed legkülönlegesebb/legértékesebb darabja

Lala: Itt érzem, hogy talán kezd kiszámíthatóvá válni a válaszom, mert számomra ma is a régi bakeliten őrzött eredeti DM-albumok a legértékesebbek. Na jó, egy picit azért az első saját bakelitem, a New Times 12”-e is belefér a legértékesebb kategóriába, igaz, annak inkább érzelmi oka van.

Hozsó: Dedikált Nitzer Ebb: That Total Age.

Olyan zene, ami nagyon elüt a stílusodtól, mégis nagyon szereted

Lala: Számtalan ilyen dal van. Lehetetlent kérsz. De legyen. Frank Sinatra: My Way, Barry Manilow: This One’s For You, Metallica: Enter Sandman, Warren G: Regulate, AC/DC: Thunderstruck, Sade: No Ordinary Love, de sosem tudnám abbahagyni. Imádom a világ népeinek tradicionális zenéit, a crossover megoldásokat és persze a komolyzenét, leginkább a bécsi klasszikusok világát. Sosem ragadtam le egy zenei műfajnál vagy egy csapatnál, ami alól a DM lehet csak kivétel, de ez már természetesen érzelmi, gyermekkori ragaszkodás is egyben és ez által nem felülírható.

Hozsó: Több ilyen stílus van. A thrash metal és a kortárs jazz kivételével szinte minden zenei műfajban találok olyat ami tetszik, legyen az ősrégi funk vagy akár a könnyedebb diszkó zenék a 80-as évektől kezdve napjainkig.

Bűnös zenei örömöd

Lala: Olyan nincs! Ha zenéről van szó, minden megengedett.

Hozsó: Hangerőn régi EBM-dalokat hallgatni, ahonnan indult az egész elektronikus tánczene. Lásd: Nitzer Ebb-albumok.

Dal, amit már nem bírsz meghallgatni

Lala: Soroljam?

Hozsó: Rádiókban az unalomig és utálatig játszott szelektordalok napi ötszörös ismétléssel. Mind!

Dal, amit bárcsak te írtál volna

Lala: Soroljam? (mosolyog)

Hozsó: Sun Rai: ’Til The Lights

Zene, amitől boldog leszel

Lala: Az attól függ, hogy milyen attitűddel szeretnék boldog lenni. Még az is, hogy szomorúságban vagy vidámságban épp mitől leszek még boldogabb vagy csak szimplán libabőrös. Van, hogy az is boldogít, ha egy számomra emlékeket hordozó dal által úgy kerülhetek más dimenzióba, hogy valójában a dal és ez emlék épp elszomorít. De mégis boldogságot okoz maga az emlékezés, mint jelenség, szóval mégis meglelem az örömömet benne. Ilyen bonyolult a lélek és ilyen nehéz is megválaszolni ezért, hogy épp mitől és miért leszek boldog, ha zenét választok.

Hozsó: Az előbb említett.

Kedvenc heartbreak lemez

Lala: Olyan nincs, mert úgy általában szeretem a lélekszaggató dalokat.

Hozsó: Ez mit jelent pontosan? De akkor legyen C.C. Catch: Heartbreak Hotel! (nevet)

Zene, ami elgondolkodtat

Lala: Beethoven: Moonlight Sonata.

Hozsó: George Michael a Last Christmas című dala után vajon mennyi jogdíjat kaphatott évtizedek óta? (nevet)

Kedvenc zene szex után

Lala: Még egyszer és az Újrakezdhetnénk. (nevet)

Hozsó: Nem szoktam zenét hallgatni utána. Megyek aludni. De általában szex közben saját lounge dalok, egyszer ajánlom majd mindenki figyelmébe! (mosolyog)

Kedvenc szombat esti bulizene

Lala: Minden szombaton színpadon állunk, így a szombat nekünk kevésbé szól a privát buliról. Talán egy after az inkább.

Hozsó: Nincs konkrét, mivel nagyon hamar megunok minden zenét. Szeretem a változatos hangzásokat és az újdonságokat.

Kedvenc vasárnap reggeli pihenős zene

Lala: Vasárnap reggel alszom!

Hozsó: Ennyi zenét már tényleg nem hallgatok!

Kedvenc friss, idei lemezek

Lala: Minden szentnek maga felé hajlik, bár nem vagyok szent, de a Kozmix: Eklektika című új albuma tényleg nagyon színes és slágeres album lett, ezért jó szívvel ajánlom.