Az év végi összegzés hagyományos módja a Recordernél, hogy a közösen összeállított Top 50-es albumlista után - amin idén Ariel Pink lett az első - a kedvenc dalainkat szerzőnként publikáljuk, karácsonyt követően. A 2011-es, 2012-es, 2013-as sorozat után itt megy a 2014-es daldömping, a stáb ABC-rendjében haladunk, a felvételek egy rögtön meghallgatható playlist-ben, rövid kommentárokkal - a sort Biczó Andrea és Csada Gergely nyitotta, Dömötör Endre, Elekes Roland, Judák Bence, Kálmán Attila, Lékó Tamás, Mika László, Németh Róbert, José Simon, Soós Csaba és Sugó Lilla után a vasárnapi lazuláshoz Szabó Benedek válogatása szolgáltatja a zenét (nyitóképen a Quilt).
A RECORDER SZERZŐINEK KEDVENC 2014-ES ALBUMAI.
Cocoanut Groove: On a Monday Morning
Tisztára olyan, mint a Clientele, engem pedig ezzel ugyanúgy meg lehetett venni 2014 januárjában, ahogy bármikor.
Quilt: Tie Up The Tides
A Quilt első lemezét annak idején véletlenül pont a megjelenésekor hallottam először, az első pillanattól kezdve feltétel nélkül rajongok értük. A Held In Splendor lett nálam az év lemeze, ez meg az a pillanat, ahol a legközelebb jutnak a legjobb értelemben vett popzenéhez.
Tobacco: Father Sister Berzerker
Aki a Galaxisokat szereti, általában azt gondolja rólam, hogy egész nap bávatag énekes-dalszerzőket hallgatok, pedig ha valamit imádok, akkor az Tom Fec élete és munkássága, az összes ördögien gyönyörű analóg pusztítással együtt. Alapvetően Black Moth Super Rainbow-rajongónak indultam, de az elmúlt másfél évben gyakrabban szólt Tobacco a fülemben – az új albumot meg is kaptam bakeliten karácsonyra a barátnőmtől.
Amen Dunes: Rocket Flare
Damon McMahon nagyon szimpatikus ember, idén nyáron találkoztunk is vele a bécsi Neutral Milk Hotel-koncert előtt, ami nagy élmény volt, de az még nagyobb, hogy eljátszotta az év egyik legjobb lemezének legjobb számait. Most éppen ez jutott eszembe közülük.
Real Estate: Horizon
Ez egy olyan dallam, amit valószínűleg már előző életemben is imádtam, de a következőben sem fogok unni.
Alvvays: Archie, Marry Me
Ilyen zenekarból rengeteg van, viszont pont annyival írnak jobb számokat az átlagnál, hogy érdemes legyen megnézni a februári koncertjüket Bécsben. Ez például az év legcukibb három perce.
Steve Gunn: Way Out Weather
Megszámlálhatatlan őszi séta, éjszakai buszozás és reggeli villamosozás közben repített vissza a gyerekkoromba ez a szám.
Frankie Cosmos: Fireman
A gyerekkorom Frankie Cosmos tündérien aranyos, mégis valahogy szívszorító altatódaláról is eszembe jutott párszor.
Wussy: North Sea Girls
Ez meg érdekes módon a soltvadkerti tónál töltött nyarakat idézte fel bennem.
Ray Lamontagne: Supernova
Az év legjobb Tom Petty-száma.
Weyes Blood: Land Of Broken Dreams
A gyönyörű dallam egyszerre emlékeztet Enyára és a Jethro Tullra, és ez egyáltalán nem rossz.
Sturgill Simpson: Turtles All The Way Down
A Metamodern Sounds In Country Music tényleg kötelező azoknak is, akik egyébként irtóznak a műfajtól.
Cool Ghouls: And It Grows
Bár 2014-ben éreztem először, hogy kezd nagyon elegem lenni a pszichedelikus rock sokadvirágzását meglovagló garázszenekarokból, azért amíg ez a vonal képes ilyen számokat írni, nem panaszkodom hangosan.
Les Big Byrd: White Week
A Les Big Byrd lemeze az év legvégén jutott el hozzám, akkor viszont teljesen padlóra tett, ideális esetben legalább négy-öt szám szerepelne itt. Szintik és bugyborékolás: Mennyország.
Kikagaku Moyo: Kodama
Én már csak olyan vagyok, hogy mindenről eszembe jut valami régi, szóval erről a számról egy nagyon kedves ismerősünk bajai gyógynövényboltja jut eszembe, főleg azért, mert ez a nagyon kedves ismerős is ilyen zenéket hallgatott.
The Soundcarriers: Low Light
Tropicalia még nem volt ilyen könnyű és szép. A Soundcarriers egy távoli medence partján ideális.
Gwynno: Chwyldro
Ha valaki éteri hangon énekel walesi nyelvű szövegeket, az annyira távol áll a mai magyar valóságtól, hogy csak szeretni lehet.
Baxter Dury: Pleasure
Pont olyan hosszú, amilyennek lennie kell. Sem elvenni, sem hozzátenni nem lehet.
Mystic Braves: Desert Island
Amit a Cool Ghouls esetében írtam, az itt ezerszeresen igaz. Ezt a számot tényleg akár hatvannyolcban is írhatták volna.
Mazes: Mineral Springs
Sokáig hezitáltam a Mazes és a Proper Ornaments között. Maradjunk annyiban, hogy mindkét zenekar nagyon jó lemezt hozott ki tavaly, de a kettőről együtt ez a legjobb szám.
(ha nem volt elég ez a 20 szám, itt van még több Szabó Benedek 2014-es favoritjaival)
Szabó Benedek
SZABÓ BENEDEK KEDVENC 2013-AS DALAI ITT HALLHATÓK. A 2012-ESEK ITT. ÉS A 2011-ESEK PEDIG ITT.
